Ön szerint megfelelő képzettségi szinten állnak a magyar utánpótlásedzők? Nem lenne-e bizonyos szinten gyógyír az utánpótlás-nevelés problémáira külföldi vagy külföldön, az ottani módszerekkel, módszerekre oktatott utánpótlás-szakemberek megkövetelése az egyes kluboknál? (BoEk)
- A magyar utánpótlással foglalkozó edzők mindegyikének rendelkezésére állnak azok az edzésmódszerek és információk, melyek kellenek ahhoz, hogy hatékony és jó munkát végezzenek. Talán fontos lenne az edzők munkáját is ellenőrizni, hogy a legmodernebb módszerek szerint nevelik-e a fiatalokat vagy sem. Ebben a kérdésben a megyei labdarúgó-szövetségekkel együttműködő megyei instruktorok ezeket az ellenőrzéseket el fogják végezni, és így bízhatunk abban, hogy minden fiatal tehetség megkapja azt a képzést, amire szüksége van ahhoz, hogy megfelelően fejlődjék.
Meddig fognak még milliókat áldozni a magyar focira? Szerintem beláthatnák, hogy a magyar focinak nincs jövője! Miért pazarlunk még erre mindig súlyos pénzeket? (K_vihar_19)
- A profi futballt nem az állam pénzén, hanem egyes befektetők pénzén üzemeltetik, együtt szponzori pénzekkel. A fontos az lenne, mint már említettem, hogy a jövedelmek a teljesítményhez igazodjanak. Amiben állami pénz van, az az utánpótlás-nevelés, a Sport21 program, amire viszont nemcsak a futball miatt, hanem az egészséges életmódra nevelés miatt is szükség van.
Gondolom, nem lepődik meg azon a kijelentésen, hogy a magyar kluboknál nagy bajok vannak. Nem feltétlenül a pénztelenségről beszélek, hiszen furcsa módon a játékosok így, a csőd közeli állapotokban is a legjobb kocsikkal járnak, miközben folyton panaszkodnak. Nem kellene rendet rakni, a csak pénzlopó elemeket kiszűrni, majd kiröpíteni az űrbe? (cool)
- A kérdés nehéz. Azért nehéz, mert a sporttörvény a gazdasági társaságokat behozta a futballba, és ezzel együtt a társaságokra vonatkozó jogszabály, a társasági törvény az, amelyik a társaság működését szabályozza. Nem minden esetben tud a labdarúgás olyan szabályokat alkotni, amely minden esetben a társasági törvénnyel harmonikus egységben van. A felvetését egyébként jogosnak tartom, és pontosan ezért, hogy ez változzon, az MLSZ ez év szeptemberétől elindítja az államilag akkreditált labdarúgó-vezető (menedzser) képzését, amelynek a jövője az, hogy egy bizonyos idő után csak olyan emberek dolgozhatnak a magyar labdarúgásban felelős beosztásban, akik ilyen képzettséggel rendelkeznek.
Nem lenne-e egyszerűbb megoldás mindent újra az alapoknál kezdeni, és nem a mostani kilátástalan helyzetbe beleölni a pénzt? Más országoknál ez bevált... (Tibcsi30)
- A labdarúgás nem az a terület, ahol egyik pillanatban mindent le lehetne nullázni és a másik pillanatban újrakezdeni. Nagyon jó lenne, ha ezt így meg lehetne tenni. Fontos, hogy rend legyen a futballban, és lehetőség szerint az ellentétes érdekeket össze lehessen hozni. Az is igazság, hogy a labdarúgás a mai magyar társadalom része, így azok a problémák, amelyek az élet más területén fellelhetők, a labdarúgásban még markánsabban jelentkeznek.
Ha más sportágban meg tudták csinálni, akkor a fociban is meg lehet tenni azt, hogy a nulláról indítanak. Csak sajnos sok az olyan elem, aki még mindig ebből szeretne meggazdagodni. Vagy talán rosszul látom? (ERDOSI)
- Én nem látom reális esélyét annak, hogy mindent föloszlassunk és utána kezdődjék egy új építkezés. Ez nagyon sok nehézséget hozna, és nem biztos, hogy elérnénk azt, amire mindannyian gondolunk.
Milyen okok vezettek el odáig, hogy manapság az élvonalbeli labdarúgók fizetése meghaladja a havi félmillió forintot? Nem lett volna jobb befektetés a kluboknak ekkora pénzt az utánpótlásba fektetni? (petey_t)
- A labdarúgók fizetése a profi csapatok között is nagy eltéréseket mutat. Vannak klubok, ahol a játékosok a teljesítményüket lényegesen meghaladó fizetéseket kapnak, és vannak, ahol a kevesebb fizetést sem tudják kifizetni. Közrejátszik az is, hogy Magyarországon az amatőr futball elvesztette azt a jellegét, amit ténylegesen amatőr futballnak lehet nevezni. Sajnos, nem egy harmadik-negyedik osztályú csapatnál is mérkőzéspénzeket fizetnek az amatőr bajnokságokban, sőt volt olyan játékos is, aki azért nem igazolt feljebb, mert NB III-as osztályban is megkeresi azt a pénzt, amire szüksége van. Fontos lenne az, hogy a profi klubok mögött egy szilárd bázis legyen, tervezhető költségvetéssel, és ez a költségvetés úgy legyen felosztva, ami igazodik a teljesítményhez. Sajnos a legtöbb klubnál a lehetőségek és az igények között nagy a távolság.
A régi MLSZ kötelezte a klubokat hogy minden évben építsenek be a csapatba - ha jól emlékszem - három junior- vagy utánpótláskorú játékost. Ezt miért kellett megszüntetni? Rögtön ösztönözve lenne minden klub, hogy odafigyeljen az utánpótlás-nevelésre. És nagyobb számban jelennének meg a Törőcsikek vagy Gerák. Mi erről a véleménye? (cool)
- Az első osztályban utánpótláskorú vagy fiatal labdarúgók szerepeltetése nem volt kötelező. Ugyanakkor fontos, hogy minél több tehetséges játékos kapjon lehetőséget. Ebben segít a 2006-2007-es szezontól kezdődően az UEFA, a szövetség a nemzetközi kupaküzdelmek során kötelezővé tette, hogy a négy saját nevelésű, illetve azonos országbeli labdarúgó legyen a 25-ös keretben. Egy évvel később hat, a harmadik szezonban pedig már nyolc ilyen játékos szerepeltetése lesz kötelező.
Miért van az, hogy a bajnokságot évente változtatják? Elkezdték az osztrák mintát, abbahagyták. A bajnokságban hol 16 csapat szerepel, hol csak 12, vagy máskor 18... ezt nem értem. (desibaby)
- Én is azt szerettem volna, hogy legyen egy stabil bajnoki rendszer, és ezen évekig ne változtassunk. Sajnos a körülmények, a csapatok gazdasági helyzete ebbe beleszól. Nagyon jó lenne oda eljutni, hogy legyen egy kiszámítható, hosszú évekre tervezhető bajnoki rendszer. Ehhez azonban szükséges a csapatok biztos anyagi háttere.
Ön szerint mennyi lenne az NB I ideális létszáma? (szemtanu_56)
- Lehet, hogy 10 első osztályú csapat lenne ideális, és a bajnokság során játszana 4 kört. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk a magyar futball legutóbbi húsz évét, a leggyakoribb létszám a 16 volt. Fontos lenne az is, hogy a vidéki bázisok megerősödjenek.
Amúgy miért ilyen felemás a Liga és az MLSZ kapcsolata? (maradona)
- A magyar labdarúgás struktúrájában a liga az MLSZ szervezeti egysége. A problémák abból adódtak, hogy a bajnokság bonyolítása során voltak olyan ügyek, amelyeket az MLSZ szerint gyorsabban, hatékonyabban, adott esetben más módon kellett volna rendezni. Ebben a hierarchikus rendszerben kell dolgozni, el kell fogadni azt, hogy az MLSZ az a szervezet, amelyik a szabályokat megalkotja, a ligának a feladata ezek végrehajtása. A közlekedésben sem lenne jó, ha a KRESZ-táblákat a gépkocsivezetők tennék ki.
Reméljük, megtiszteli Székesfehérvárt a Videoton futballgáláján, hiszen az elmúlt húsz év egyik legnagyobb sikere itt történt. (ERDOSI)
- Az MLSZ-t biztos, hogy képviselni fogja valaki, ha tudok, természetesen én is ott leszek.