(Magyar Sajtó) Vitathatatlan, hogy néhány gyengébben sikerült filmtől eltekintve a magyar filmgyártás jó irányban halad. A háború utáni évek egyikében sem készült annyi film, mint 1956-ban. A számszerűség azonban nem ment a filmek rovására, annak ellenére, hogy ezeket a filmeket az eddigiekhez mérten 30%-os önköltségcsökkentéssel sikerült megalkotni. A Filmgyár tehát valóban megérdemelte a kormányzat elismerését, a Munka vörös zászló érdemrendjét. A kormányzat elismerése a dolgozó nép elismerését is jelenti. Ezt bizonyítja az a számszerű adat, hogy megkétszereződött a magyar filmek látogatottsága. 1954-ben még tizenkilencmilliós, 1955-ben pedig már harmincmilliós látogatottságot jelez a statisztika.
A sikerek, a helyes munka mellett persze, számos hiba is akad még filmgyártásunkban. Az új témák forgatásánál azonban már el kell kerülni a régi hibákat. Idén 11 filmet készít a Filmgyár, ebből kb. 5-6, vagyis fele, mai tárgyú.
Háy Gyula "Varró Gáspár igazsága" című darabjának forgatókönyvét írja, Várkonyi Zoltán Kövessy Endre novellájából készült forgatókönyvén dolgozik: a könyv egy meg nem engedett eszközökkel dolgozó, hatalmaskodó építésvezetőről szól. Fábry Zoltán Móra Ferenc "Hannibál feltámasztása" című novellájából készít filmet. Máriássy Judit egy 16 éves gyerek összetört életén keresztül mutatja be a szülő felelősségét. Palotai Boris "Ünnepi vacsorá"-ját már forgatják, Méray Tibor mai témájú új filmet ír. Békeffi István pedig mulatságos vígjátékot a totó 12-es találatáról. De forgatásra kerül 1956-ban Gábor Andor "Dollárpapa" című műve is, Barabás Tibor történelmi filmje, Török Tamás mesejátéka, Örkény István szatírája, valamint Hámos György érdekes, izgalmas forgatókönyve, amely a kiskorúak bűnözésével foglalkozik. Jogos a reményünk, hogy a magyar filmgyártás 1956-ban is teljesíti a kitűzött feladatát.
(Magyar Sajtó)