Nyolcvan esztendős a Margit-híd

 

Népszava:

Ki hinné, hogy a Margit-híd, a mi kedves, élénk forgalmú, büszke Margit-hídunk kovácsolt vas vállait immár nyolc, eseményekkel zsúfolt s két világháborúval súlyosbított évtized terhe nyomja: most ünnepli 80. születésnapját. 1876 áprilisában, egy napsugaras vasárnap délelőttön avatták fel s adták át hivatalosan is a forgalomnak Budapest második állandó hídját, a Margit-hidat.

A Pestet Budával összekötő új híd felépítéséről szóló törvény 1870-ben született meg s egy évvel később a kormány kibocsátotta a híd megtervezésére, illetve felépítésére szóló pályázati felhívást. A bírálóbizottság a beérkezett pályázatok közül E. Gouin és Társa francia vállalkozónak ítélte a 10 000 frankos első díjat s megkötötte velük a híd felépítésére vonatkozó szerződést.

Az előzetes munkálatok 1872 tavaszán indultak s 1875 végére elkészült a híd. A korabeli dokumentumok feljegyzik, hogy a Duna medrének nagy mélysége s a folyam erős sodrása súlyos nehézségeket okozott a pillérek felállításánál. Az akkori hídépítési technikának megfelelően, a pillérek helyét először körül cölöpözték, majd az így nyert közökből kiszivattyúzták a vizet s helyébe hatalmas vashengereket bocsátották le. A hengereket kővel és cementtel töltötték meg s ezek képezik a pillérek alapjait.

A híd összes alkatrészeit egyébként a Gouin-cég franciaországi műhelyeiben készítették s vonaton szállították Budapestre.

Eredeti állapotában a Margit-híd a Duna bal- és jobbpartját kötötte össze egymással, a Margitszigetre vezető szárnyhíd felállítását - anyagi okok miatt - az eredeti tervektől eltérően, későbbre halasztották. E szárny megépítésére 1901-ben került sor.