Újabb 300 pártmunkás a falura

 

(Szabad Nép)

Egy-két szám, adat lelkesítőbb lehet mindenféle szép szónoklatnál. Ilyen lelkesítők azok a számok is, amelyek azt jelzik, hogy mezőgazdaságunk a második ötéves terv idején mennyit fejlődik. A 14 milliárd forintos mezőgazdasági jellegű beruházás, a 19 ezer új traktor, a tehénállomány növelése egymillióra, mind-mind nagyszerű távlatokat nyit előttünk. Az a feladat, amelyet az elkövetkező öt év során a mezőgazdaságban meg kell oldanunk, szép de nehéz. Az első ötéves terv időszakához viszonyítva átlagosan 27 százalékkal kell növelni a terméshozamokat, és el kell érnünk azt is, hogy dolgozó parasztságunk többsége rátérjen a közös gazdálkodás útjára.

E feladatok megoldásához pártunk és kormányunk minden lehetséges segítséget megad a dolgozó parasztságnak: gépeket, szerszámokat, megfelelő mennyiségű műtrágyát és növényvédő szert. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy az anyagi segítségen túl politikai és szakmai segítségre is szüksége van a falunka. Ismeretes, hogy azokban az eredményekben, amelyeket a falun az elmúlt évben az elmúlt hónapokban elértünk, jelentős részük van a falura küldött pártmunkásoknak és kommunista szakembereknek.

A júniusi határozat után a párt hívószavára több mint ezeregyszáz kiváló, a vezetésben jártas, tapasztalt, tehetséges kommunista vállalkozott falusi munkára. Ezek az elvtársak megértették, hogy népjólét állandó növeléséhez - mely pártunk politikájának legfőbb célkitűzése - feltétlenül szükséges mezőgazdaságunk felvirágoztatása. A falu fejlődése, a gazdagabb termőföldek, a nagy hozamú állattenyésztés közvetlenül érdeke a munkásosztálynak is.

A falvakban, gépállomásokon, állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetben sok probléma és nehézség várta ezeket az elvtársakat. Ők azonban helytálltak. Szervezőkészségükkel, lelkesedésükkel szinte mindenütt új lendületet adtak a munkának. Az első biztató eredmények már mutatkoznak. Ruskó Ferenc elvtárs a szandaszőlősi Vörös Mező Termelőszövetkezetbe került elnöknek. Amint írja, néhány hónap alatt "sikerült a termelőszövetkezet dolgaiban megfelelő jártasságra szert tenni". Most bízik abban, hogy a jobb szervezőmunka eredményeként a tavalyi harminc forint helyett az idén harminchat forintot osztanak egy munkaegységre. Császár Lajos elvtárs, a sorkifaludi termelőszövetkezetbe került vissza elnöknek, abba a szövetkezetbe, amelynek öt évvel ezelőtt alapító tagja volt. A termelőszövetkezetben eltöltött néhány hónap alatt a tehenészetben az istállóátlag 1,5 literről 6,7 literre emelkedett.

Dolgozó parasztságunk megbecsüli a falura küldött pártmunkásokat és kommunista szakembereket. Ezért igen sok termelőszövetkezetben - ahol még mindig gyenge vagy részre hajló a vezetés - gyakran mondja a tagság:

"Miért nem küldenek hozzánk is egy jó elnököt?"

Ez indokolt és jogos kívánság. Ezért második ötéves tervünk irányelvei is kimondják: "a tagság kérésére a termelőszövetkezeteket szakképzett, hozzáértő vezetőkkel kell megerősíteni." Pártunk központi vezetősége a termelőszövetkezeti tagok kérelme alapján az idén is küld önként jelentkező pártmunkásokat és kommunista szakembereket falura, elsősorban termelőszövetkezeti elnöknek. A falura küldött pártmunkások kiválasztása igen felelősségteljes munka. Pártbizottság tagjainak nem akármilyen embereket kell kiválasztaniuk, hanem pártilag szilárd, szervezésben jártas és vezetésre alkalmas elvtársakat. Használják fel az elmúlt évi jó tapasztalatokat. Ne csak az írásos "káderanyag" alapján, hanem a falusi munkára jelentkező elvtársak munkájának gondos elemzése alapján döntsék el: alkalmasnak találják-e az illető elvtársat termelőszövetkezeti elnöknek, vagy állami gazdaságban párttitkárnak. A jelentkezőkkel folytatott egyéni beszélgetéseket használják fel arra, hogy tájékoztassák az elvtársakat az új munkaterület nehézségeiről, szépségeiről és a termelőszövetkezetben jó munkával elérhető eredményekről. Mondják meg nekik nyíltan, hogy egyes szövetkezetekben még igen sok a gond, a baj, azonban ezek a nehézségek nem megoldhatatlanok. Ezt bizonyítani kell és lehet azokkal az eredményekkel, amelyeket a termelőszövetkezetek az elmúlt évben a falura küldött elvtársak vezetésével értek el.

Igen fontos, hogy ennél a munkánál is tiszteletben tartsuk a termelőszövetkezeti demokráciát, vagyis azt, hogy a termelőszövetkezetek kérjék a párt hívó szavára falusi munkára jelentkező kádereket.

Sokat segíthetnek most azok az elvtársak, akik tavaly vagy tavalyelőtt mentek falusi munkára. Ne sajnálják a fáradságot: írjanak előző munkahelyükre, üzemükbe, hivatalukba azoknak, akikről úgy gondolják, hogy alkalmasak falusi munkára: írják meg eddigi tapasztalataikat és hívják, biztassák őket. A falura menőket örömmel, bizalommal fogadták a legtöbb helyen, és bizalommal várják az új jelentkezőket is. A párt nagyra becsüli, és minden módon segíti azokat, akik lemondva a viszonylag kényelmesebb városi életről, a több gonddal, fáradsággal járó falusi munkát válasszák.

Falvainkban most pezseg, forr az élet. A dolgozó parasztok százezrei válaszúton állnak, egyénileg gazdálkodjanak-e, vagy rátérjenek-e a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Második ötéves tervünk soha nem látott változásokat hoz létre a magyar falvakban. Megtisztelő nagy feladat ebben a változásban cselekvően részt venni és minden erővel, teljes szívvel segíteni a boldog, jómódú szocialista magyar falu megszületését. Ez a munka várja az újabb önkéntes harcosokat! Jelentkezzenek hát azok a lelkes kommunisták, akik odaadó munkájukkal, bátor helytállásukkal hozzá akarnak járulni szövetkezeteink fejlesztéséhez, a terméshozamok emeléséhez, népünk jólétének növeléséhez.