Egy újabb magyar találmány, amelynek külföldi védelméről nem gondoskodtak

 

Szabad Nép:

A Pápai Textilgyár igazgatója egy találmány ügyében panasszal fordult az Állami Ellenőrzés Minisztériumához. A találmányt a Pápai Textilgyárban valósították meg s immár két esztendeje kifogástalanul működik. Az egyik feltaláló Rigler János, a gyár technológusa, a másik Horváth István a gyár fiatal mérnöke. Valójában egy új textilipari automatáról van szó, amelynek alkalmazása a fonodákban emeli a munka termelékenységét, növeli a fonodák kapacitását, megkönnyíti a dolgozók munkáját és a minőségét is javítja.

A hasonló külföldi szerkezetek - főként azért hogy magasabb áron lehessen eladni - igen bonyolultak. Ez a találmány viszont egyszerű, olcsó és üzembiztos. Szakértők és szakértőkből álló testületek, a Könnyűipari Minisztérium műszaki tanácsa, textilgyárak mérnökei igen fontosnak és előnyösnek tartják alkalmazását textiliparunkban.

A feltalálók 1953 novemberében jelentették be találmányukat. Egyben felajánlották a magyar államnak is. Ilyenkor az Országos Találmányi Hivatal értesíti a "Licencia" - találmányokat külföldön értékesítő - vállalatot: vizsgálja meg, érdemes e a találmányt a magyarországi bejelentéssel egy időben külföldön is szabadalmaztatni, bejelenteni?

Ha ezt a "Licencia" egy éven belül nem teszi meg, akkor a találmányt már nem lehet külföldön védeni. Ez a veszély fenyegeti a Pápai Textilgyárban már megvalósított találmányt is. Jóllehet az említett szakértők és szakértői testületek mind javasolták a külföldön való szabadalmaztatást. László Géza a "Licencia" igazgatója ugyanis önkényesen mellőzte a külföldi szabadalmaztatást. Azt gondolhatnánk, hogy itt ártatlan hibák játszottak közre. Nem könnyű a sokfajta találmány jelentőségét minden esetben felismerni. Amikor például a "Licenciánál" jártunk, és László Géza elvtársnál egyes tanulmányi ügyek gondatlan és tűrhetetlen és lassú intézéséről beszéltünk, megjegyezte:

"Kérem, helytelen lenne, ha azonnal bűnösöket keresnénk, mert valójában a hibák oka sokak műveletlensége és hozzá nem értése..."

Szép a magyarázat és igazság is van benne. Csakhogy az ÁEM vizsgálata ezt az igazságot megtoldotta egy lépéssel. A "Licencia" nem gondoskodott az állami tulajdont képező és Pápai Textilgyárban alkalmazott találmány külföldi értékesítéséről és védelméről, viszont támogatott, külföldön bejelentett és különböző cégeknek eladásra felkínált egy hasonló, de személyi tulajdonban levőt. Ez utóbbit egy Stein nevű mérnők nyújtotta be szabadalmaztatásra és az előzővel szemben csak papíron létezik.

Mivel magyarázzuk ezt? Talán a szakértők elfogultak ítélték meg a Rigler-Horváth-féle találmányt és velük szemben László Gézának van igaza?

A külföldi cégek válaszlevelei, amelyeket a "Licencia" említett ajánlataira írtak, ezt az aggályt nem indokolják. Sőt! E levelekből kitűnik, hogy külföldön nem vesznek meg papíron "működő" találmányt, mert őket a gyakorlatban alkalmazott és bevált találmányok érdeklik elsősorban.!

A "Licencia" eljárását ez esetben aligha nevezhetjük rendes eljárásnak és a hibát ártatlan hibának. Ami "sokak műveletlenségét" illeti, úgy találjuk, hogy nagyon is "kiművelt" módszerrel állították elő az egyik akadályt a másik után a Rigler-Horváth féle találmány útjába. Miközben László Géza erősen fáradozott, hogy csak a papíron létező Stein-féle találmányt külföldön valahogy eladja, közölte a Pamutipari Igazgatósággal, hogy el kell tekintenie a Rigler-Horváth-féle találmány külföldi bejelentésétől, mert a találmány külföldi értékesítésére nincs kilátás.
Ugyan akkor a Találmányi Hivatalban - mint a vizsgálat során megállapították - különféle hamis ürügyekkel húzták, halasztották a találmány elfogadását. Levelekkel, különféle felszólításokkal árasztották el a feltalálókat. Huszonöt meddő levele van a két feltalálónak egyetlen szerzői tanúsítvány helyett, amire még ma is várnak.

Sajnos, nem ez az első találmány, amelynek ily módon elveszett a külföldi "prioritása" - elsőbbsége - és ezzel együtt értékesítésének lehetősége is. Ebben súlyos felelősség terheli a "Licencia" Vállalatot, de az Országos Tanulmányi Hivatalt is. A felelősséget már sokszor megállapították, a hibák azonban ismétlődnek. Nemcsak a feltalálók, hanem az ország érdeke is, hogy olyan felügyeleti szervek komolyan megvizsgálják ennek okait, s megteremtsék a munka megjavításának biztosítékait..