Népszava:
Két hozzászólás a "Dolgozó asszonyok második műszakja" című cikkünkhöz:
Nemcsak a férjeknek - az államnak is segítenie kell
Örömmel olvastam a Népszava május 6-i számában megjelent riportot.
A mai asszonyok keményen és derekasan megállják helyüket a termelésben és a szellemi munkában egyaránt. De napi elfoglaltságunknak sokszor fárasztóbb része a "második műszak".
Nézze meg, milyen az ideális férj '56-ból |
Sajnos hasonló okok és gondok miatt - több mint két éve én is elváltam férjemtől és most három és fél éves kisfiammal egyedül élek - tudom, hogy sokan, nagyon sokan járnak hasonló cipőben.
Sokan gondolkoztam azon, hogy lehetne mindezen segíteni. Mások nevében is mondhatom, hogy mi, asszonyok úgy véljük, nem csupán a férjektől kell fokozottabb segítséget kapnunk, hanem bizalommal kell az államhoz is fordulnunk javaslatainkkal, észrevételeinkkel, hogy a közösség is többet segítsen a dolgozó asszonyok problémáin. Kérjük a hazánkban eddig még nem gyártott, de külföldön már ismert elektromos háztartási kisgépek itthoni előállítását is. És hozzanak forgalomba több és olcsóbb mosógépet, padlókefélőgépet, pórszívót. A közértek pedig nagyobb mennyiségű, jobb és ízletesebb készételekkel, konzervekkel kedveskedjenek vevőiknek, vezessék be egyöntetűen az "áru előre való elkészítését". A Patyolattól tisztább és gyorsabb munkát várunk. Bővíteni és olcsóbbá kellene tenni elsősorban a vendéglői, s talán az üzemi előfizetéses vacsorarendszert is. És végül szeretném felvetni azt a javaslatot: gondolkozni kellene azon, miképp lehetne a többgyermekes anyák munkaidejét csökkenteni.
Mindezek megkönnyíthetnék a dolgozó nők munkáját, amellyel a második ötéves terv irányelvei is bőven foglalkoznak, hiszen valóra váltásukhoz az ő hozzájárulásuk is szükséges.
Baranyai Mária, a Kohó- és Gépipari Minisztérium dolgozója
Egy fiatal lány problémái
"Mert hiába segít a férj is, a munka java az asszonyra hárul." |
Szerintem tehát az sem old meg mindent, ha a férj segít a háztartási munkák elvégzésében. Sok fiatal lány véleménye ezért az, hogy csak ott lehet rendes a háztartás, ahol az asszony nem dolgozik. Nekem ez elképzelhetetlen. Én dolgozni szeretnék akkor is, ha majd férjhez megyek. A kérdés megoldását én valahogy úgy képzelem, hogy ha a férj és a feleség is dolgozik, akkor munkahelyükön ebédelhetnek, a vacsora pedig felvágottból vagy más hideg ennivalóból is előállítható. Igaz, hogy ez sokszor drága, de ha ketten keresnek, és nincsenek lakásberendezési kiadásaik, akkor ennyit megengedhetnek maguknak a házastársak. Ha gyermek van, akkor a kérdés megoldása már sokkal nehezebb, mert a gyermekre mosást, főzést már sehogyansem lehet elkerülni. Ez az a kérdés, aminek megoldására én sehogysem találok választ. Mert hiába segít a férj is - ami szerintem természetes -, a munka java az asszonyra hárul.
Úgy gondolom, hogy ilyen esetben, amíg a gyerek nincs két-három éves, addig a fiatal anya ne dolgozzon. Persze magamról sem tudnám megmondani, hogy kibírnám-e ennyi ideig csak otthoni munkával. Viszont látom, hogy mennyit kínlódnak a fiatalasszonyok, ha dolgoznak és kisgyermekük van.
Szeretném tudni, hogyan képzelik el ezt más fiatalok, akik - mint én - nem akarnak otthon ülni egész életükben és csak háztartási munkát végezni. Mert az, hogy a férj segít, csak kevés időmegtakarítást jelent és még sok problémát nem old meg.
Bor Katalin, a Duna Cipőgyár dolgozója