Istenek a könyvsátorban

 

Esti Budapest:

Micsoda hőskölteményt lehetne írni minden ünnepi könyvvásárról! "Könyveket énekelek" - kezdődnék, klasszikus szabályok szerint, ez az eposz, és a kötelező "seregszámlálás" ürügyén felsorakozhatnak mindama hősök, akik megragadták a szellem fegyverét, a tollat, s írtak, hogy nagyobb legyen a világosság, hogy szebb legyen az élet... És fohászkodhatna a költő az antik világ isteneihez, hogy ők segítsék, mint egykoron Homérost vagy Vergiliust... Mert nincs egyetlen egy könyv sem az ünnepi sátrakban, amelynek ne volna hőskölteménybe illő, kalandos és felemelő története, amíg az író, a költő elméjétől eljutott az olvasóig, a népig.

"Hiszen ez az irodalomtörténet" - mondod mosolyogva. Nem, ez több, mint az irodalom története, ez már az emberi felismerkedés története: Homéros isteneitől az atomenergiát felszabadító és saját rabszolgájául kényszerítő emberig. A könyvsátorban egymás mellett ülnek az emberérzelmű istenek és az isten-erejű emberek. Csak a két világ együtt vall mindenestül mirólunk, emberekről. Ime, két könyv egymás mellett: "Mit tudsz a világról?"- kérdezi egyiknek a címe ifjútól és felnőttől egyaránt. S a könyv beszél a mai ember természetismeretéről és technikai tudásáról. Ha elolvasod, megsejted, hogy milyen nagy, milyen erős vagy. És mellette egy másik könyv: "A trójai háború". - Szabó Árpádnak, az ókori dolgok kitűnő tudósának lebilincselő meseformában elmondott, kitűnő könyve a görög istenvilágról. Milyen jó, hogy végre találkozunk egy ilyen könyvvel! Hiszen egész életében könnyebben ismeri fel a dolgok szépségét az, aki már serdülőkorában találkozott a játékos görög képzelet leggyönyörűbb alkotásával, a mitológiával. A görög istenek, a görög hősregék bevonultak a mi könyvtárjainkba - és egy olyan vezető kalauzolta hozzánk, aki egyszerre tudós és költői mesélő.

Politechnikai tudás - ismételgetjük újra meg újra. Íme, gyakorlatilag ezt jelenti a titokzatos görög szó: tedd magadévá egyszerre a mitológiát és a természettudományt, vedd tudomásul, hogy téged gazdagít a trójai mondakör és az atomfizika. És téged szegényít, aki az egyik kedvéért el akar fordítani a másiktól. "Mit tudsz a világról?" - kérdezd szüntelenül magadtól is. De tudásod kevés, ha nem tudsz gyönyörködni a világ szépségében. És a szép gyönyörűségének első tanítómestere immáron évezredek óta az antik görög nép egyszerre gyermeki és bölcs mondavilága. Ennek a mondavilágnak az istenei most jöttek és beültek a klasszikusok mellé, a maiak mellé, a költők és a tudósok mellé.

Embertársam, ha megállsz a sátrak előtt és körülnézel, hogy serdülő gyermekednek is vásárolj - ne elégedj meg egy könyvvel. Az egyik könyv bizonyára a valóság felé fogja kalauzolni fiadat vagy lányodat. De a másik könyv "A trójai háború" legyen.

Hegedűs Géza