Az interpellációs nap jelentős lépés volt a szocialista demokratizmus fejlesztésében

 

Szabad Nép:

Az országgyűlés folytatta tanácskozását

Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Erdei Ferenc. Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Rónai Sándor, Egri Gyula és a Minisztertanács tagjai. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség tagjai is. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több tagja.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Baranya megyei választókerületben a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre Sudár Ferenc soron következő pótképviselőt hívták be. Ezután az országgyűlés áttért a bizottságok megválasztására. Megválasztották a bizottságokat, majd az országgyűlés áttért az interpellációk előterjesztésére.

Interpelláció a bor minőségének megjavításáról

Bebrits Lajos derültséget keltett

Elsőnek Mészöly Gyula Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselő interpellált a földművelésügyi miniszterhez a homoki szölőtermesztés időszerű kérdéseiről. Bevezetőben hangoztatta, hogy a magyar szőlőtermesztésből jelenleg csaknem teljesen hiányzik a gép. A továbbiakban elmondotta, hogy véleménye szerint helyes volna a korábban jól bevált hegyközségi szervezeteket visszaállítani.

- A magyar bor közismert jó híre - folytatta - az utóbbi években, sajnálatosan csorbát szenvedett. Ennek az lett a következménye, hogy a fogyasztóközönség elfordult a bortól és áttért a sörfogyasztásra, illetőleg az egészségre ártalmas tömény alkohol - nem is pálinka - fogyasztására. - Ebben az évben jó közepes és a tavalyinál lényegesen jobb minőségű bort várunk. Ha az elmúlt esztendei gyenge minőségű borokat nem tudjuk idejében kiüríteni, kétséges, hogy az idei jó bortermésünket el tudjuk-e helyezni. Hogy ezen a bajon segítsünk, meg kellene szervezni a belföldi borfogyasztást. Az volna a javaslom, hogy az egyes bortermő vidékeken termelt tiszta borokat tiszta állapotban, tehát keverés nélkül, úgynevezett házasítás nélkül hozzuk forgalomba, mert a magyar közönségnek nem tetszenek, ezek az úgynevezett pancsolt, vagy házasított borok.(Derültség.)

Az interpellációra Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszolt. Hangoztatta, hogy az elmúlt hat-hét esztendőben elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítésére fordítottuk a fő figyelmet, amelyek a legdöntőbbek a terméshozamok növelése szempontjából. Most azon dolgozunk, hogy a különböző külföldi jó tapasztalatok felhasználásával kialakítsunk olyan géptípusokat, amelyeket kellőképpen alkalmazhatunk szőlőinkbe. A kormány szándékában van a régi hegyközségi szervezetek új típusának kialakítása, a mi a kis- és középparaszti termelők érdekeit kellőképpen szolgálja a termeléshez szükséges cikkek beszerzésénél és bizonyos kollektivitást jelent a termékek értékesítésében is. Reméli hogy már ez év őszén megkezdődhet az új típusú, újjászervezett hegyközségek létrehozása, megalapítása.

- Ami a bor minőségét illeti - mondotta a többi között - a Minisztertanács úgy döntött, hogy rövid időn belül kidolgoztatja azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a bor minőségének javítását, továbbá előírja, hogy a közismert és elismert borfajtáink, mint a szekszárdi vörös, az egri bikavért, a tokaji és a badacsonyi, palackozva kerüljenek újra forgalomba és álljanak a fogyasztók rendelkezésére.

A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette.

Gém Ferenc Borsod megyei képviselő az 1948-50 között alakult tsz-ek adósságainak rendezése tárgyában fordult kérdéssel a pénzügyminiszterhez

Tízmillió forintos adómérséklés a belvízkárt szenvedőknek

Nagy Károly képviselő interpellált a békés megyei vízügyi hatóságok összevonása és a csatornahálózat rendezése ügyében.

- Van-e tudomásuk arról - kezdte interpellációját - hogy Békés megyében négy vízügyi igazgatóság működik: a debreceni, a szolnoki, a szegedi és a gyulai vízügyi igazgatóság. Kérdezem, nem lehetne az egész megye területét egy megyei vízügyi igazgatóság kezelésébe adni?

A Minisztertanács képviseletében Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt az interpellálónak. Részletesen ismertette, milyen intézkedéseket hoztak, illetve hoznak a vízügyi szervezet munkájának összehangolására, a belvízlevezető csatornahálózat fejlesztésére.

A választ mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette, majd ismét Nagy Károly mondott interpellációt a békés megyei vízkárt szenvedők adómérséklése ügyében.

Olt Károly pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a vízkárt szenvedett vidékeken a tanácsok pénzügyi osztályai mérséklik az adó a kár arányának megfelelően. A munka befejezés előtt áll, a kárt szenvedett dolgozó parasztok adóját mintegy 10 millió forinttal mérséklik.

Rigó János a dunapatraj-bajai vasútvonal építése tárgyában interpellált. Az építkezést 1953 végén leállították és azóta sem folytatják. Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a legközelebbi években teljes erővel folytatják az építkezést. Addig is vonatpótló autóbuszjáratot állítanak be.

Rigó János második interpellációjában a kalocsai járásban a belterjes gazdálkodás öntözés útján való kiterjesztéséről beszélt. Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszolt az interpellációra.

Sási János interpellált ezután a földművelésügyi miniszterhez a termelőszövetkezetek beruházásairól. Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszában leszögezte, hogy a kormány a termelőszövetkezetek építésére az idén körülbelül húsz százalékkal fordít többet, mint az elmúlt évben. Ebből a keretből a Somogy megyei termelőszövetkezetek is nagyobb mértékben részesültek, mint bármikor az eddigi évek folyamán.

Varga Károly interpellációjában azt kérdezte, milyen intézkedéseket kíván tenni a Földművelésügyi Minisztérium a rétek és a legelő vízlevezetésének megjavítására, a mételykór leküzdés, továbbá a tenyészmarha szerződések helyes megszervezése érdekében, Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszát Varga Károly és az országgyűlés tudomásul vette.

Hegedűs András miniszterelnök a képviselők tevékenységének elősegítéséről

Köböl József országgyűlési képviselő a Minisztertanácshoz interpellált az országgyűlési képviselők tevékenységének elősegítéséről. Hogyan kívánja biztosítani a Minisztertanács, hogy az állami hivatalok szeretettel és megbecsüléssel foglalkozzanak az országgyűlési képviselők és általában a választott tanácstagok által képviselt munkások, parasztok igazságos ügyeivel? - tette fel a kérdést.

Hegedüs András, a Minisztertanács elnöke és Gerő Ernő

Az interpellációra Hegedüs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Hangsúlyozta, hogy az országgyűlés határozatot hozott, amelyben kimondotta, hogy az összes állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket a dolgozó nép érdekében végzett munkájukban az eddigieknél nagyobb felelősségérzettel támogatni, feladataik ellátásához a szükséges felvilágosításokat megadni és őket választóik megbízatásának teljesítésében segíteni. Ennek a határozatnak a végrehajtása érdekében a Minisztertanács végrehajtási utasítást készít, amely megszabja állami szerveinknek a képviselőkkel kapcsolatos kötelességeit.

- A végrehajtási utasításban kiakarjuk mondani - mondotta a Minisztertanács elnöke - hogy a képviselőelvtársak által felvetett panaszokat és kérdéseket az állami szervek vezetőinek, illetve dolgozóinak azonnal kell elintézniük. Ki akarjuk mondani, hogy azoknak az állami vezetőknek és dolgozóknak kell az ügyekkel közvetlenül foglalkozniuk, akikhez a képviselő elvtársak a javaslatot beadták.

- A végrehajtási utasításban ki akarjuk mondani azt is, hogy a képviselő elvtársak által felvetett javaslatokban és kérdésekben érdemi módon kell intézkedni. Nagyon sok állami szervünkben azt tapasztaltuk, hogy legalábbis elintézettnek tekintik a kérdést azzal, hogy válaszoltak a levélre. A kérdést csak akkor lehet elintézettnek tekinteni, ha a képviselő elvtárs által felvetett ügyekben érdemben intézkedtek. Könnyen meglehet, az érdemi intézkedés az lesz, hogy nem helyes vagy nem oldható meg a képviselőelvtárs által felvetett javaslat. De akkor is sokkal jobb, a határozott érdemi intézkedés, mint a halogató, semmitmondó válasz.

- Meg kell mondani azt is, hogy ennek a kérdésnek a megoldása a Minisztertanács és az államigazgatás számára nem jelent terhes kötelezettséget. Egyik képviselő elvtársunk tegnap felszólalásában részletesen beszélt arról, milyen nehéz annak a képviselőnek a sorsa, akit túlterhelnek panaszokkal. Engedjék meg hogy ehhez hozzátegyem: a mi képviselőink - a többi között abban is különböznek a Mikszáth-művekben leírt képviselőktől, hogy mások az általuk képviselt panaszok is. A Katánghy Menyhértek elsősorban protekciós ügyekkel foglalkoztak. Bizonyos mértékig kijáró emberekké váltak. Én saját tapasztalatomból tudom, hogy a képviselő elvtársak által felvetett kérdések nem ilyenek, hanem igazi állami ügyekkel, államigazgatásunkat közvetlenül érdeklő kérdésekkel foglalkoznak és egyéni ügyekkel csak abban az esetben, ha a törvényesség megsértéséről, az igazságos ügy képviseletéről van szó.

Parlamenti Napló a Szabad Neten:

Bemutatjuk az új kormánytagokat

Erősítsük államvédelmünket

Védelmezzük a társadalmi tulajdont!

Az országgyűlés új ülésszaka