Fél egészség...

 

Szabad Nép:

Látogatás néhány élelmiszerüzletben

Rend a lelke mindennek. Az üzletnek is rend a lelke. S főleg az élelmiszercikkeket árusító üzleteknek, amelyek közül jó néhányat meglátogattunk a VII. kerületben, az Állami Kereskedelmi Felügyelet munkatársával.

Milyen szép és vonzó

is egy tiszta, rendes üzlet. Betér az ember például a Wesselényi utca 30. szám alatti tejboltba, s menten felderül, nagyobb vásárlókedve támad, s elgyönyörködik a szerető gonddal glédába állított spagettis-, kétszersültes-, kávésdobozokban. A legyeket és az egyéb apróbb rovarokat itt bizton távol tartja a kekszet leborító celofán, valamint a sajtot burkoló finom kis háló. Sehol egy porszem, s mindenütt ízléses kis terítők. Ragyogóra súrolt az asztal, meg a kis szék, amelyen helyetfoglalva, kétszeres élvezet a sűrű tejfel kikanalazása. A tejfel oly hófehér, mint - a vezető (s egyben elárusító) kartásnő munkaköpenye.

Az iskolákban nem csak a pontos mérést, de a pedantériát is megtanítják a boltos tanulókkal

Találtunk még jó néhány tejboltot, ahol a jó zsíros sajtok, vajlapocskák és friss, fonott kalácsok valóban méltó, égszínkék, csillogó fehér keretben illatoznak, s ahol a vezető elárusító kartásnőnek ugyancsak hótiszta a köpenye (Akácfa utca 61., Dohány utca 5/a, alatti tejbolt, a Garay téren a 820-as bolt stb.).

S az agyonszidott italboltok... Milyen helytelen dolog is az efféle általánosítás: "Az italboltok piszkosak, rendetlenek..." A Wesselényi utca 29-ben levő italboltban nem heverhet a földön egy percnél tovább cigarettacsikk, eldobált papiros - s tisztára súrolt mércével mérik a csillogó "csengődit".

A húsboltokban, ahol most igen sok az áru, nem könnyű tisztaságot tartani. Nem könnyű, de lehetséges. Lám, a Wesselényi utca 24. szám alatti húsboltban a hűtőszekrény kívül-belül ragyog, s a késeken, a bárdokon sehol egy szemernyi piszok, a szalámi- meg a kolbászrudak pedig úgy tarkállanak elő - hála a tisztára mosott pultüvegeknek -, mintha nem is volna közöttük az üvegválaszfal.

Milyen elszomorító látvány

egy rendetlen üzlet! Amikor például a Garay téri 861-es tejboltba tér be az ember, eltűnődik: milyen könnyen beleeshet valami a három nyitvahagyott, tejjel teli kannába - s milyen szép is lenne, ha a vezető-elárusító kartársnő köpenye nem lenne szürkés-piszkos. S hogy mit keres az amúgy is kétes tisztaságú jégszekrényben a vezető kartásnő gyékény lábbelije? - ki ennek a megmondhatója? A Kertész utca 24. szám alatti tejboltban kis rovarok zavartalanul legyeskednek a sajton, mivel a celofánpapír, hogy-hogy nem, tisztes távolban hever a sajttól. S a letakaratlan tejfelbe is mi minden belepottyanhat... Például a polcról, mert a polccal kapcsolatban sem lehet példás tisztaságról, rendről beszélni. S milyen kár, hogy a Dob utca 15. szám alatti tejbolt jégszekrényében régen megromlott túró teszi tönkre a sok friss áru kitűnő illatát, vagy hogy az Akácfa utca 2. szám alatti tejbolt vezető-elárusító kartársnője tartózkodik a köpenye gyakoribb mosásától.

S az agyonszidott italboltok... Lehetséges, hogy egyesek éppen a Dohány utca 30. szám alatti italbolt megtekintése után vonták le a káros általánosítást, az italboltokat illetően. Csikkek és papírdarabkák borítják a padlót, s a kadarka pirosló levelében nem éppen tiszta mérce ázik.

Kora reggel, amikor a Dohány utca 47. szám alatti húsboltba ellátogattunk, még alig akadt vevő. A vezető és a beosztott kartársak gyönyörködve nézték az augusztusi reggel lenyűgöző szépségét, a Dohány utca ébredező forgalmát. Bár ha ezen elfoglaltságuk közepette időt szakítottak volna a késeken és a bárdokon itt-ott lerakódott régi és oda nem való tisztátalanságok eltüntetésére...

S bárha a Bethlen Gábor utca 5. sz. alatti húsboltban időt szenteltek volna arra, hogy a jégszekrényben függő vaskampókat megtisztítsák a régen elfogyasztott húsok kis cafatok alakjában fennmaradt emlékeitől...

Amikor a boltok versenyeznek egymással, vagy amikor egy-egy vállalat elnyeri a "kiváló vállalat" címet - vegyék tekintetbe mindenkor a tisztaságot, a rendet is. Nem úgy, mint eddig. Dícsérjék, népszerűsítsék, jutalmazzák a tisztaságot szerető kereskedelmi alkalmazottakat. Ne úgy, mint eddig.

Takarékoskodni kell. De nem éppen oly módon, hogy egyes vállalatok nagy összeget takarítanak meg a tervezett tatarozási költségeken és a takarításon.

A tisztaság nemcsak valamiféle külső csín, hanem, ahogy mondani szokták: fél egészség is - ahhoz, hogy minden boltban tisztaság, rend uralkodjék, tenni kellene egyet s mást. S nem utolsósorban a kerületi tanácsoknak, a társadalmi ellenőröknek.

György István