Nők Lapja
Az arisztokrácia bűnei napvilágra kerültek
Nagyszabású kábítószer-üzérkedésről rántotta le a leplet az olasz rendőrség. A vádlottak padjára az arisztokraták és olasz "aranyifjak" kerülnek, akik adják, veszik a kokaint, hasist, ópiumot és felháborító orgiákat rendeznek.
Vádat emeltek három herceg: Lodovico Lante, Auguszto Torlonia, Pepito Pignatelli, azonkívül Emmanuele de Seta dúsgazdag szicíliai márki ellen. A letartóztatottak között van két orvos is, mert kábítószerre szóló recepteket adtak ki.
Az olasz lapok szinte egyöntetűen elítélik az arisztoraták újabb botrányait és hangoztatják reményüket, hogy a bűnösök ezúttal nem ússzák meg szárazon. A pápa sem rejti el rosszallását. Rendszerint az újév első napján szokta fogadni a római nemességet, s ilyenkor kötelességeikre, "társadalmi vezető szerepükkel járó felelősségükre" figyelmezteti őket. Úgy látszik azonban e figyelmeztetések falra hányt borsónak bizonyulnak. A pápa, neheztelése jeléül, ebben az évben nem fogadta a római arisztokráciát.
Rómában futnak össze a nemzetközi kábítószercsempészet útvonalai. Ezért történt, hogy a Via Vittorio Veneto halványszürke-falú palotájába tette át székhelyét Charles Siragusa, az amerikai kábítószerügyekkel foglalkozó hivatal főfelügyelője és innen irányítja a szívós nemzetközi harcot a csempészbandák ellen. Feltett szándéka, hogy megsemmisíti a kábítószergengsztereket, akik az enyhe törvények értelmében csak igen kis kockázatot vállalnak, de ha szerencséjük van, mesés vagyonra tesznek szert. (A kábítószer-üzérkedés jó üzlet: egy gramm kokain ára 20000 líra, vagyis több mint 11 angol font.)
- A háború előtt Olaszországban úgyszólván nem volt kábítószer-probléma - mondotta Siragusa. - Az amerikai gengszterek áttelepülésével kezdődtek a bajok. Lucky Luciano, Joe Adonis és még legalább száznyolcvan amerikai gengszter foglalkozik kábítószercsempészettel Olaszországban. Luciano nagyon veszedelmes fickó. Csak felemeli a telefon kagylót Nápolyban és máris meggyilkolnak valakit New Yorkban. Engem annyira gyűlöl, hogy csak a legnagyobb óvintézkedések mentenek meg attól, hogy ő vagy valamelyik embere eltegyen láb alól.
Beszélgetés közben Siragrusa felkel karosszékéből és az íróasztal mellett álló páncélszekrényhez lép. Zsebéből kis fekete noteszt vesz elő és abból nézi a páncélajtó zárának "chiffre"-jét, rejtjelét.
- A legfőbb gond - mondja látogatójának -, hogy a kábítószerekre orvosi és tudományos szempontból égető szükség van, és ez teszi még nehezebbé a helyzetet.
A páncélszekrény nehéz vasajtaja kitárul. Siragusa közönséges cigarettát vesz elő: - Senkiben sem lehet bízni - kínálja mosolyogva vendégét. - Néha ránézek a saját embereimre, elkapom valamelyik fickó lapos pillantását és ... kételkedni kezdek.
Csakugyan: senkiben sem lehet bízni ebben a kegyetlen, vad és erőszakos világban, ahonnan két évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt Battipaglia délolasz kisváros polgármestere; ahol egy ködös hajnalon meggyilkolt fiatal lány hulláját fogták ki az egyik milánói csatornából és a boncoláskor elképesztő mennyiségű kábítószert találtak a szervezetében; ahol vértől mocskolt meztelen női holttestet vetett partra a tenger Ostiában, Róma mellett...
A kábítószerbandák fojtogató hurkot vetettek az olasz közélet nyakára. Az arisztokrácia bűnei napvilágra kerültek, hatalom, pénz és rang nem védheti meg őket - ez az olasz közvélemény hangja és követelése.
Kiss Antal