1933 szelleme kísért Nyugat-Németországban

 

Népszava

Rendőrterror , fasiszta védőőrizet -

"Így nem lehet a kommunizmust elintézni" - írja a nyugatnémet polgári sajtó

A karlsruhei alkotmányjogi bíróság - engedve az Adenauer-kormány nyomásának - pénteken délelőtt ítéletet hirdetett a Németország Kommunista Pártja ellen öt évvel ezelőtt megindított perben. Az ítélet "alkotmányellenesnek" bélyegzi Németország Kommunista Pártjának a békéért, a dolgozók javáért, a német újra egyesítésért és a demokratikus haladásért a reakcióval és a militarizmussal szemben folytatott harcát, és betiltja a párt működését. Az ítélet alapján megszüntetik a kommunista képviselők mandátumait a tartományi képviseleti szervekben, megtiltják a párttal kapcsolatban álló szervezetek egész sorának működését, és lefoglalják a párt minden ingó és ingatlan vagyonát.

Németország Kommunista Pártja (németül Kommunistische Partei Deutschlands - KPD) jelentős párt volt Németországban 1918 és 1933 közt és kis párt a második világháború utáni Nyugat-Németországban. Az 1917-es oroszországi forradalom inspirálta szocialisták alapították az első világháború után. A párt marxista-leninista elkötelezettségű volt és az 1930-as években teljesen lojális Sztálin Szovjetuniójához. A Weimari Köztársaság idején a KPD a választásokon 10-15 százalék közti erdeményeket ért el, képviselőket küldött a Reichstagba és a tagállamok parlamentjaibe. Adolf Hitler náci rezsimje alatt a pártot betiltották. A KPD az illegalitásban tovább működött, de súlyos veszteségeket szenvedett. A második világháború után újraélesztették és az 1949-es első Bundestag választásokon képviselői helyeket is szerzett, de miután Kelet-Németországban megalapították a kommunista államot, a KPD támogatottsága összeomlott. 1956-ban betiltották és történetének 1969-ben véget vetett az új, legális Német Kommunista Párt (DKP) megalapítása.

Az ítélethirdetés előtti utolsó órákat a kormányzó pártok rendkívül lázas tevékenysége jellemezte. A frankfurti Neue Presse a jelentést közölve a legútszélibb náci szóhasználatot alkalmazva követelte a "városházak megszabadítását a bolsevikoktól".

A bonni kormány képviselői már szerda óta Karlsruheban tartózkodtak, a bíróság "szükségtelennek" minősítette Németország Kommunista Pártja vezetőinek meghívását az ítélethirdetésre.

Dr. Wintrich, a szövetségi alkotmányjogi bizottság elnöke a Németország Kommunista Pártjának betiltását elrendelő ítélet megindoklása előtti beszédében azt állította, hogy a szövetségi kormány csupán politikai megfontolások alapján javasolta a betiltási eljárás megindítását. A szövetségi alkotmányjogi bíróság kötelessége az volt, hogy az eljárást tisztán jogi szempontokból folytassa le és merőben csak az alkotmányban megindokolt jogi kérdésben hozzon ítéletet - mondotta Wintrich.

Dr. Schröderszövetségi belügyminiszter kijelentette, hogy az NKP betiltása nem fogja megnehezíteni az újraegyesítést. Az össznémet választójogi törvény számára a karlsruhei ítélet ellenére is fenn kell tartani a jogot, hogy a kommunisták részt vegyenek az össznémet választásokon. A belügyminiszter azt állította, hogy az alkotmányjogi bíróság betiltó ítélete nem fogja megváltoztatni a Szovjetunió magatartását az újraegyesítés kérdésében. Schröder kijelentette, hogy nem lesz boszorkányüldözés a kommunisták ellen. A párthívek üldözése nincsen tervbe véve. Ugyanakkor hangsúlyozta: sokkal inkább arról van szó, hogy a fő funkcionáriusokat és a mögöttük álló legfontosabb személyiségeket semlegesítsék és hogy az eddiginél hatékonyabban lépjenek fel a fedőszervezet ellen.

Bezárják a Volkstimme szerkesztőségét

Schröder szerint az NKP betiltása nem érvényes Nyugat-Berlinre, mert itt a megszállási joggal kapcsolatos megfontolások a mérvadók. Arról a kérdésről, hogy a betiltás érvényes-e a Saar-vidékre is, a szövetségi kormánynak különböző elgondolásai vannak, amelyek azonban még nem hozhatók nyilvánosságra - mondotta. Schröder kijelentette, hogy az NKP-nak 70000 tagja van. Az NKP-nak 13 napilapja van, összesen 48000 példányszámban, négy hetilapja 100000 példányban, három havi folyóirata, továbbá a kommunista "fedőszerveknek" 30 folyóirata és lapja van és körülbelül 600 kommunista üzemi lap jelent meg. Vannak arra is lehetőségek, hogy ezek ellen az üzemi lapok ellen is felléphessenek a hatóságok, mondotta a bonni belügyminiszter.

Ami a kommunistáknak a közszolgálatból való elbocsátását illeti, ez fegyelmi eljárás kérdése. Ilyen eljárásokat már évek óta folytatnak. Ezek Schröder szavai. Ezzel szemben a tények mást mutatnak és másként viselkedik még a nyugatnémet polgári sajtó.

Minthogy bonni kormánykörökben a lakosság részéről megnyilvánuló tiltakozásra számítanak, rendőri erőket vontak össze Karlsruhe-ban. A "bonni biztonsági csoport" vezetőjének parancsnoksága alatt Bonnból is küldtek rendőrcsapatokat Karlsruheba, Schröder belügyminiszter, a náci párt egykori kiemelkedő tagja megszakította szabadságát, hogy ő maga irányíthassa a "KP-akciót". Schröder utasítást adott a rendőrségnek, amelynek értelmében az ítélethirdetés után meg kell rohannia Németország Kommunista Pártja irodáit és házkutatásokat kell eszközölnie a kommunista párt funkcionáriusainál.

Egy rendőrségnek szóló titkos utasításában a többi között az olvasható, hogy "a párt betiltása után a kommunisták nyilvánvalóan marxistáknak és szocialistáknak fogják kiadni magukat. Az ilyen személyek ellen a legkérlelhetetlenebbül fel kell lépni."