Népszava
A pákozdi csata 108. évfordulója, a néphadsereg napja, fiatal honvédségünk új hagyományaként épült a szabadságharc hőseinek emlékére. A Jellasichcsal hadba szálló honvédek és Fejér meg Tolna megyei népfölkelők hősi helytállása a mi katonáink számára több mint érdekes történelmi esemény, romantikus olajfestmény, csatajelenet. Példát jelentenek a 48-as ősök.
Az ugyancsak hagyományossá váló pákozdi ünnepségek és a honvédelmi sportokban megrendezett versenyek csak erősítik azt a jelképes szálat, amely a Magyar Népköztársaság páncélosokon vágtató és lökhjtásos repülőgépeken gyakorlatozó fiait összeköti a pirossapkás huszárokkal, a kiegyenesített kaszával harcoló parasztokkal.
Az ünnepi beszédek, írások, mint minden évben, idén is megemlékeznek majd arról, hogy a 48-as ősök mellett néphadseregünknek új példaképeket adott a történelem nagy fordulata, az októberi forradalom. Olyan példaképeket, mint a szovjet hadsereg. Kína sok évtizedes harcokban megedződött milliós ármádiája. Tegyük hozzá büszkén: olyan példaképet is, mint a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadtestei, a spanyol polgárháború "ezernyelvű, egyszívű brigádja" soraiban küzdő magyarok, a régi honvéderényeket a szocializmusért folytatott harc tudatosságával egyesítő kommunisták, akiket a párt nevelt és lelkesített győzelmes csatákra.
Amikor szeretettel és örömmel figyeljük honvédeink fegyelmezettségét, örvendezünk szemléik nyílegyenes sorain, békénk védőinek, a nép véréből való vérnek nevezzük őket, tudjuk, hogy ez valóban így is van: soha történelmünk folyamán így össze nem forrott még hadsereg és nép ezen a földön. És katonáink, tisztjeink nemcsak a gyakorlatok kemény óráiban, hanem két árvíz és a földrengés egész embert kívánó csatáiban is bemutatkoztak már, mint a nép ügyének fáradhatatlan és félelmet nem ismerő harcosai.
Mindnyájunkat köszöntjük: bármilyen fegyvernem jelzését viselik is, bármilyen rangot adott nekik a haza. Köszöntjük őket szeretettel és büszkén. Kívánunk nekik jó munkát a korszerű hadművészet elsajátításában, hogy csökkentett létszámú hadseregünk ne csak lelkes, de mind képzettebb védelmezője is legyen határainknak. Köszöntjük őket és bennük nemcsak az egyenruhát viselő mai fiatal korosztályokat, de azokat is, akik a mi fiatal hadseregünk megszervezéséért , megalkotásáért olyan sokat tettek. Köszöntjük a tiszt elvtársakat, akik közül sok száz 1944 partizánharcaiban vagy közvetlen a felszabadulás után szűkös és nehéz viszonyok között állta meg a helyét és rakta le mai hadseregünk alapját. És meghajtjuk zászlónkat a tábornokok, honvédtisztek emléke előtt, akik 1945 után eredményes, önfeláldozó munkát végeztek, s áldozatául estek a törvénytelen eszközökkel megrendezett, hazug kémpereknek. Emlékük ma tisztán ragyog egész népünk előtt.
Köszöntjük honvédeinket, a nép hadseregét, amely szabadságharcos elődök példáján nevelődve védi jelenünket és jövőnket.
Baktai Ferenc