Anyag, szín, hajlásszög

Az elszállt-extrém designkiállításokon olykor okkal gondolhatjuk: ahogy az haute couture dvatbemtutatókon bemutatott őrült modellekben sem megy ki senki az utcára, a legújabb formatervezett háztartási berendezéseket sem használja senki. A most megjelent designtörténeti albumból azonban nyilvánvaló: a 20. század jelentős formatervezői, építészei és grafikusai elementáris hatást gyakoroltak leghétköznapibb környezetünkre.

Nem túlzás: Otl Aicher nélkül másképp nézne ki a Telesport, Raymond Loewy nélkül a cigarettánk, Ettore Sottsass nélkül a munkahelyünk, a Bauhaus nélkül pedig Európa. Tekintve, hogy fogyasztói döntéseinket jelentős részben a látvány alapján hozzuk, óriási a jelentősége környezetünk alakításában a designnak. A látvány alapján döntjük el, hogy valamit coolnak vagy gagyinak titulálunk, tradicionális értékeket, állandóságot vagy éppen újító szellemet tulajdonítunk neki. Ami pedig harminc éve őrült megoldásnak, életidegen tárgynak tűnt, az ma teljesen természetesen szerepel az Ikea és a Vasedény kínálatában.

Charlotte és Peter Fiell "Design a 20. században" című ismeretterjesztő albuma a laikus fogyasztóknak - többségünknek - szól. A lehető legélvezetesebben mutatja be, hogyan vezet az út a század eleji Art Decótól az iMac vagy a legújabb mobilok most éppen nagyon coolnak számító hiperdesignjáig. Alapos és tömör, nagyon gazdagon illusztrált történeti áttekintést nyújt.

Rendelje meg!

Charlotte és Peter Fiell: Design a 20. században (Taschen; 2656 Ft)

Az emberiség legnagyobb találmánya kétségtelenül a jel volt: annak a felismerése, hogy bonyolult, összetett gondolataink, mondanivalónk átadható tömör fizikai elemekkel helyettesítve. A nagy designerek ennek voltak a mesterei: komplett életérzést, világszemléletet közvetítettek és közvetítenek anyaggal, színnel és hajlásszöggel. Az igazán nagyok pedig közben pedig arra is törekednek, hogy az általuk kreált tárgyak ergonomikusak, szépek és olcsók is lehessenek.