Huszonöt éve halt meg Déry Tibor

Huszonöt éve, 1977. augusztus 18-án halt meg Budapesten Déry Tibor, a XX. századi magyar próza kiemelkedő képviselője.  

1894. október 18-án született nagypolgári zsidó családból, Budapesten. 1911-ben kereskedelmi érettségit tett, majd két évig a svájci St. Gallenben nyelveket tanult. 1913-1918 közt nagybátyja vállalatánál, a Nasici Fakitermelő Rt.-nél tisztviselő volt, s miután ott sztrájkot szervezett, a család behívatta katonának.

Rendelje meg!

G. A. úr X-ben, Portugál királylány, Niki. Déry Tibor művei

Ezután Prágában, Németországban, a skandináv államokban, majd Dubrovnikban élt. 1934-ben részt vett a bécsi munkásfelkelésben - erről készült utóbb Bécs, 1934 című drámája -, emiatt el kellett hagynia Ausztriát. 1934-1935-ben Mallorcán írta A befejezetlen mondat-ot.

1935-1936-ban Vértes Györggyel a Gondolat című folyóiratot szerkesztette, majd fordításokból élt. 1937-ben André Gide naplója, az Utazás a Szovjetunióban lefordításáért a pártvezetés elmarasztalta, a horthysta bíróság pedig két hónap börtönre ítélte.

Rendelje meg!

A legátfogóbb Déry-monográfia. Pomogáts Béla: Déry Tibor

Felelet

1953-ban Nagy Imre reformjai mellé állt, 1955-ben a Rákosi-féle kultúrpolitika visszatérése ellen tiltakozó memorandum egyik kezdeményezője volt. 1955-ben újra megnősült, felesége Kunsági Mária Erzsébet. 1956 júniusában a Petőfi-kör sajtóvitáján nyíltan támadta a rendszert, ezért kizárták a pártból, Déry lemondott az Írószövetség elnökségi tagságáról. Az 1956-os forradalom alatt az írók forradalmi bizottságának tagja, elutasította a hatalomra került Kádár-rendszert, és decemberben is kiállt a forradalom mellett. 1957-ben lefogták, s az íróperben kilenc évre ítélték, 1960-ban amnesztiát kapott, ezután élete végéig írással és műfordítással foglalkozott.

Déry írói alkata próteuszi, megtanulta, felélte és elhagyta a modern európai próza irányzatait - állítja monográfusa, Pomogáts Béla.

Első műve, Lia című erotikus regénye 1917-ben a Nyugatban jelent meg, emiatt szeméremsértésért perbe fogták. A Nyugat szerzői közül Tóth Árpád, Füst Milán, Tersánszky Józsi Jenő voltak a barátai. Eleinte naturalista és romantikus verseket, novellákat írt, A kéthangú kiáltás expresszionista vízió a háború rombolásáról a lelkekben. Országúton című műve az emigrációval és elidegenedéssel foglalkozik. Az 1920-as években a szürrealizmus hatott rá, regénye, az Ébredjetek fel! és dadaista színműve, Az óriáscsecsemő című Madách-parafrázisa minden társadalom ellen lázad.

Az 1930-as években stílusa realistább lett, a forradalom szükségességét hirdette. Az 1947-ben kiadott A befejezetlen mondat leírja közeledését a kommunista párthoz, realista körképet ad a 30-as évek polgári és munkásvilágáról, elsőként ábrázolja az ország osztálykonfliktusait, emellett Proust, Thomas Mann és Kafka hatása is érezhető benne. 1933-as regénye (1945-ben jelent meg), a Szemtől szembe berlini élményei alapján a fasizmus és kommunizmus csatáit, a
hitlerizmus berendezkedését ábrázolja. Háború utáni novellái a főváros ostromát idézik fel szürreálisan, mások a háború által csavargásba és bűnbe hajszolt gyermekeket ábrázolják.

A Felelet hagyományos nagyregény, ez is az 1930-as évek kommunista mozgalmát tárgyalja, de a "szocialista" utókor szemszögéből. Két vonalú cselekménye, a munkásfiú és az egyetemi tanár pályája rajzolja meg a kor társadalmát, harmadik kötete a hivatalos visszhang miatt nem készült el. Déry egyre jobban támadta a rendszert, kutyaregénye, a Nikiés Szerelem című novellája a jogtiprásokat, vígjátéka, A talpsimogatóa törtetést és képmutatást ítéli el.

Szabadulása után megjelent művei közül a G. A. úr X-ben (1964) a börtönben készült, utópisztikus, kafkai parabolája a kommunizmus bírálata, A kiközösítőmanni stílusú ironikus áltörténelmi regény, a késői Római Birodalom időszakát tárgyalja, utalásokkal az író korára. Az Ítélet nincsönéletrajzi mű, a kor irodalmi és történelmi körképe, ebben részletesen leírja kapcsolatát Karinthy Frigyes feleségével.

Kései kisregényei, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Kedves Bópeer, a Félfülű és a Kyvagyiokén a hetvenes évek eszméit elemzik, a világ változásaival foglalkoznak, Déry szkepszise mellett a jövőt illető bizakodás is megjelenik bennük. Jegyzeteiben, (A napok hordaléka) napi kérdések általánosításával vizsgálja világát.

Utolsó 15 évében a hatalom ironikusan csipkelődő kritikusa, de elismert alkotó is volt. Műveiből több film készült, a Simon Menyhért születésé-ből Várkonyi Zoltán, 141 perc A befejezetlen mondatból címmel Fábri Zoltán, két Déry-novellából Szerelem címmel Makk Károly rendezett filmet. A Képzelt riport-ból Presser Gábor írt musicalt.