Meghalt Robert Merle

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle - jelentette be kedd este a francia író lánya. A sikeres szerző 1908-ban, Algériában született.

Merle műveivel nagy ismertségre és népszerűségre tett szert. A legnagyobb elismerést, a Goncourt-díjat a II. világháború idején, hadifogságban szerzett élményein alapuló Két nap az élet (1949) hozta meg neki. A regényből Henri Verneuil készített filmet, Jean-Paul Belmondo főszereplésével, 1964-ben.

Az író számos művét magyarul is kiadták, köztük a Malevil, a Mesterségem a halál és az Állati elmék, Az üvegfal mögött, A sziget című köteteket. Merle tavaly augusztusban ünnepelte 95. születésnapját, a halál vasárnapra virradó éjjel érte Párizs környéki otthonában.

Műveiben gyakran mutatott be olyan élethelyzeteket, melyek során emberek egy csoportja elkülönül a világtól, magára marad. A külvilágtól elzárva zajlanak az események több regényében: a Malevil egy atomcsapás utáni helyzetet mutat be, egy maroknyi túlélő életét vizsgálja.

A Mesterségem a halál című regénye náci haláltáborokban játszódik: Merle 1953-ban írt regénye egy koncentrációs tábor SS-parancsnokának fiktív önéletrajza. Az író az életút rajzával arra keres feleletet, hogy a lelki torzulások és a fanatizmus, a parancsok tökéletes, hivatalnok szorgalmú teljesítése hogyan teszik Rudolf Langot a nagyüzemi emberirtás "mesterévé". Merle regényét az önéletrajzi forma objektivitása, a beszámoló szenvtelen módszeressége teszi feszültté, hatásossá. A háború morális kérdéseire fogékony olvasóknak különösen izgalmas olvasmány. A sziget pedig már címében is hordozza a helyszínt: lázadó matrózok és bennszülött nők kerülnek egy lakatlan szigetre.

A Védett férfiak a feminizmus divatját lovagolja meg, Merle ezen keresztül politizál: homoszexuális, férfigyűlölő asszony kerül az Egyesült Államok elnöki székébe, miközben egy agyvelőgyulladás végez a férfiak nagy részével. Az ellenszérum kidolgozására egy csapat embert hermetikusan elzárnak a zavaros külvilágtól: a csoport belső, hatalmi harcait, a nők és férfiak harcát mutatja be a regény.

Robert Merle Budapesten

Merle - aki kényes politikai, történelmi is morális kérdéseket feszeget regényeiben - Állati elmék című művét például politikai célú utópisztikus regényként definiálták, melyben a szerző az állam és a tudós viszonyát vizsgálja. A regényben delfineket tanítanak meg az emberrel történő kommunikációra, de kiderül, hogy a kísérleti központból elszállított állatokat harcászati célból nevelték: aknákat kell erősíteniük egy emberekkel teli hajóra.

Az üvegfal mögött az 1968-as nanterre-i diákfelkelés előzményeinek leírása. A regény egyetlen nap történetét mutatja be (1968. március 22). A francia főváros melletti Nanterre, a Sorbonne kihelyezett bölcsészkara a helyszín - azaz ismét egy elszigetelt közösséget látunk. A történetben az elégedetlen diákok elfoglalják az egyetem épületeit, az igazgatóság termeiben gyűléseket tartanak, elnököt választanak, önálló döntéseket hoznak, megvalósítják az önkormányzatot.

Robert Merle történelmi riportregényt is írt, Moncada címmel. A krónikás hűségével idézi fel 1953. július 26-át, a kubai forradalom első eseményét, a Moncada-laktanya legendás ostromát, amely ugyan kudarcba fulladt, mégis megingatta azt a rögeszmét, hogy a Batista-rezsim megdönthetetlen. Ez a nap a forradalom "keserű keresztelője" volt, tanúsága annak, hogy bár "nagy emberek nélkül nincs történelem", a történelmet mégsem ők: a diktátorok, karizmatikus népvezérek, hanem az egyszerű emberek csinálják, élik-szenvedik meg.

Ha valaki olyan regényt szeretne, amely ugyan nem nyújt maradandó katarzisélményt, de lehetetlen letenni, az nem hibázhat, ha Robert Merle valamelyik történelmi regényét veszi a kezébe. Az Ármány és cselszövés címe nem megtévesztő, nagyjából e két dologról szól a regény. A helyszín a XVII. századi Franciaország, szerepel benne Richelieu bíboros és a korszakról szóló regények összes attribútuma. Merle nemcsak termékeny író volt, hanem a legprofibb is a történelmi regények nem kicsiny piacán.