Shakespeare: Vihar<br/>

A Vígszínház műsorán szerepel Alföldi Róbert rendezésében a Vihar című előadás, amelynek bemutatója ugyan nem kavart nagy vihart, de azóta is nagy a felhajtás körülötte. Gigantikus díszletek, nagy volumenű színészek, meztelen testek, másodpercenként váltogatott eszközök szolgálnak a néző kizökkentésére.

Shakespeare pályájának végén írta legérettebb műveit, ezek egyik legismertebb darabja a Vihar. Bár tragikus alaphangot üt meg, a katasztrófa elhárul, a konfliktus pedig feloldódik a megbocsátásban, a kiengesztelődésben. A színdarab, amely varázslatos helyen, egy mágikus lények lakhelyéül ? vagy éppen börtönéül ? szolgáló szigeten játszódik, inkább hasonlít egy álomra, a Föld és egy másik világ közötti kietlen világra.

A rendező éppen ezt a víziószerűséget használja föl. A darab szerint minden a hajótöréssel kezdődik, amelyet egy ? mágikus ? vihar idéz elő. A katasztrófát mindenki túléli, sőt elevenebbek, mint valaha. Alföldi változatában egy diszkóban eltöltött kábítószeres (és ilyenformán viharos) estén indul az előadás. A szórakozóhely "hajótörést szenved", és mindenki egy szigetre vetődik, amely a színházban az égből száll alá. A földdarab kopár és lakatlan, mindössze Prospero, a darab nagy hatalmú hőse, annak férfira éhes lánya, Miranda, illetve egy boszorkány elkorcsosult fia, Caliban lakja. A mesébe illő elemek lehetőséget adnak arra, hogy a verbalitást majdnem figyelmen kívül hagyva a rendező a látvány révén szóljon a nézőkhöz; fény- és hanghatásaival az egész előadás inkább hasonlít egy hollywoodi filmhez, mint színdarabhoz.

Éteri lények bújnak elő a földből, hullanak alá az égből. De a szellemek emberibbek, mint mi, az emberek pedig állatként viselkednek, még a lakatlan szigeten, a túlélés reménye nélkül is királyt gyilkolnának. A gazsággal szembeszegülő jóindulat pedig ostoba. A darab kulcsfigurája Prospero (Hegedűs D. Géza), aki varázserejével nemcsak igazságot tesz, hanem kicsinyeskedik, zsarol, zsarnokoskodik. Fogságban tartja szellemi segítőjét, Arielt, a lányát pedig teljesen elzárja a külvilág elől.

De ebben a XXI. századi előadásban bennünket már csak a tragédia szele érint, a rendező pedig (taps)vihart arat.

Shakespeare: Vihar
Színmű két részben

Fordította: Mészöly Dezső. Rendezte: Alföldi Róbert. Díszlet: Kentaur. Jelmez: Bartha Andrea. Zene: Presser Gábor. Mozgás: Király Attila.

Főszereplők: Prospero - Hegedűs D. Géza; Caliban - Kaszás Attila; Miranda - Varga Gabriella fh.; Ariel, Iris - Kútvölgyi Erzsébet; Alonso - Borbiczki Ferenc; Sebastian - Hujber Ferenc fh.; Antonio - Oberfrank Pál; Ferdinánd - Kolovratnik Krisztián fh.; Gonzalo - Vallai Péter.