Jól fényképezni olyan, mint szeretkezni

"Levetkőztetem a nőt, hogy halhatatlanná tegyem" - mondja Jan Saudek fotográfiáiról. A sikeres cseh művész kiállítása november 11-ig látható a Mai Manó Házban.

1966-ban egy Bojmira nevű nő meztelen fenekét mutatta Jan Saudeknek. Meghatározó pillanat volt ez a fotográfiája történetében, mint mondja: "Azóta is azt a hátsót keresem." Saudek általában a saját életének eseményeit, a vele megesett történeteket jeleníti meg a képein, mint például a kezet csókoló fiatal lány képén.

A testek a képeken, meztelenségükben azt jelzik, hogy sohasem leszünk azok, akiknek látszani akarunk, és hogy valójában milyenek is vagyunk. Ezért készített dupla képeket is, házaspárok portréit, amelyeken az egyik oldalon felöltözve, a másikon meztelenül szerepelnek.

Fotói Klimt aranyló képeit és Schiele perverz pusztulásmítoszát egyaránt idézik. Képeinek tárgya a test, az erotika, ami gyakran obszcenitásba fordul, és a gyengédség, ami néhol összemosódik a giccsel. A képi világát a nemek harca mozgatja, nem az intellektualizálás.

Jan Saudek a II. világháború Prágájában nőtt fel. Csak egy hajszálon múlt, hogy ikertestvérével, Karollal együtt nem került be a hírhedt Mengele-kísérletekbe. Végigélte a felemás, Szabad Európá-s, szabadságvággyal teli prágai hippikorszakot, képei mégis a századfordulós Monarchia fülledt dekadenciáját idézik. Egyszer a rendőrök rátörtek, megtalálták a képeit, de ő azt hazudta, hogy a nagyapja készítette őket a század elején. A rendőrök elhitték neki, nem nyúltak hozzájuk. Saudek számára az élet csodálatos, és a szomorúság is - például az 1986-ban történt öngyilkossági kísérlete - a csoda része.

A nők a művész életében is mindig első helyen álltak. Feleségek és barátnők, állandó gyermekszületések körforgásában él. Önéletrajzában írja, hogy "egykori kedvenc lányával", Karolinával nem ismerték meg egymást, mikor egy éjjel egymásba ütköztek.

Portréfilmek sora készült róla. Képeit az első, 1963-as prágai kiállítás óta a közönség láthatta Svájcban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Finnországban, Japánban, Izraelben, Ausztráliában és az USA-ban. Éppen hazájában nem díjazták eléggé. A Prágában 1984-ig munkásként dolgozó művész 1990-ben Párizsban elnyerte "A művészet és irodalom lovagja" címet. Több évtizedes gyári munka után egy padlásszobában sikerült berendeznie egy sötétkamrát, ahol végre nemcsak éjjel dolgozhat, és a Cseh Vizuális Művészek alapítványának tagja lett Prágában.

Saudek tárlata mellett a Magyar Fotográfusok Házában (Mai Manó Ház), a Nagymező utca 20.-ban október 18-án 19-kor nyílik Szilágyi Lenke Fényképmoly című kiállítása is.

[origo]