Havas Henrik, a Tanár úr

Havas Henrik a Heti Hetes flegmatikus, szemüvegének szárát rágcsáló figurájaként jutott népszerűségének csúcsára. Szabadidejét Kisorosziban tölti feleségével, akivel nemrég ünnepelték harmincadik házassági évfordulójukat, gyermekeivel, Henrikkel és Nikivel és a szintén családtagnak számító kutyával.

Forrás: PLAYBOY

Havas Henrik, vagy ahogy emlegetni szokták, a Tanár úr, 1949. június 25-én született Újpesten, Rokobauer Henrik néven. Érettségi után nem vették fel az egyetemre, kényszerből az autóvillamossági műszerész pályát választotta. Kétévi katonáskodás után 1978-ig a szakmájában dolgozott. 29 éves korában részt vett a Magyar Ifjúság és a KISZ KB tehetségkutató pályázatán, ezt követően figyeltek fel rá, és több ajánlat közül a rádióét fogadta el. 1979 és 1986 között a rádió hírszerkesztőjeként dolgozott, miközben elvégezte a JATE Állam- és Jogtudományi karát, majd a MÚOSZ újságíró-iskoláját.

1986-tól 1995-ig a Krónika műsorvezető-szerkesztője volt, ismertebb műsorai az Első kézből, a Szorító, a Jó reggelt. Dolgozott a 168 óra és a Krónika műsorokban is. A 80-as évek elejétől televíziózik, 1989-ben egyik alapítója Kelet-Európa első kereskedelmi televíziójának, a NAP Tv-nek. A 90-es évek elejétől kezdve rendszeresen vezet műsort a Magyar Televízióban, ezek közül az ismertebbek: Össztűz, Hőmérő, AzÜgy, Aktuális, Szabadság tér.

A tévével párhuzamosan a rádióban is dolgozik főmunkatársként, majd vezető szerkesztőként. 1994 tavaszán Csúcs László őt is elküldi a rádióból, ahova a kormányváltás után visszaveszik.

A rendszerváltás után ő is médiavállalkozásokba kezd, sajtó-fotóügynökséget működtet kommunikációs tanácsadással, sajtófigyeléssel foglalkozik, magán-újságíró-iskolát hoz létre. 1999-ben kerül az RTL-hez, ahol a Perpatvar című jogi műsort vezeti, majd a Heti hetes állandó tagja lesz.

Politikai pártnak sosem volt a tagja. 1995-ben Horn Gyula címzetes államtitkárként hívja meg kormányába, de hat nap után lemond. 1993 óta tanít a szegedi egyetemen, alapítója a kommunikációs tanszéknek. Újságírói tevékenységének elismeréseként 1999-ben Táncsics-díjjal tüntették ki. Megalapította a Budapest Média Intézetet, amelyet leginkább a "Havas-féle médiaiskolaként" emlegetnek, bár ezt ő mindig nehezményezi.

Az újságírás mellett számos bestsellert is írt a tényfeltáró újságírás műfajában, amelyek majdnem mindig az aktuális eladási listák csúcsán álltak: a Negyvenkilencesek (a saját generációjáról), a Pro Domo (a 80-as évek sajtótitkairól), a Szeretők (a házasság melletti viszonyokról), az A bűnről és a bűnhődésről (riportok gyilkosokkal), a Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya (a pszichiátria világáról) és a Kihívás és látomás (tudósítás Az ember tragédiája próbafolyamatáról).

Havas Henrik személyiségét meghatározni, jellemrajzot adni róla, szinte lehetetlen feladat. Ha mégis meg kellene fogalmazni őt, talán két pályatárs adja meg a jó választ: "Ha azt mondom róla, hogy nehéz ember, akkor még enyhén fogalmaztam. Nemigen tudni, hogy mi jár a fejében, nem könnyű követni a gondolatmenetét, néha elképesztően őszinte, máskor szégyenlős, mint egy kisfiú, egy perccel később pedig bezárkózik, és hosszú ideig meg sem szólal" - közölte Odze György.

"Egyetlen dolgot kell tudni a Henrikről. Ő egy elviselhetetlen ember, úgy néz ki kívülről, mint akivel három mondatot nem lehet normálisan beszélni. De közben akit ő igazából megszeret és megkedvel, annak a gatyáját odaadja, olyan szíve van, mint nagyon kevés embernek. Elképesztően jószívű ember. Van egy máz, ami őt körülveszi, nevezhetjük image-nek is, de az igazság az, hogy egy rendkívül segítőkész ember, és mint ilyen, nagyon jó barát. Őt jobban meg kell ismerni ahhoz, hogy véleményt mondhasson róla az ember" - hangzott Bajor Imre véleménye.

Decemberi ajánlónkból:

Nikky nyeregben
Tűz a hidegben - Pennelope Jimenez
Mennyből a Hannah
Everest plusz: a Hét Csúcs meghódítása