Nem minden müzli gyümölcsös, ami annak látszik

A gyümölcsös müzlik nevük és a csomagolásukon látható rengeteg gyümölcs ellenére a legtöbbször csak nyomokban tartalmaznak gyümölcsöket. A termékcsoport minősége gyakran eleve megkérdőjelezhető, elképesztően magas cukortartalmukról pedig már korábban készítettünk egy hasonló anyagot, amelyet itt nézhet végig.

Elég 0,1% eper az epreshez

Azt már az epres joghurtos tesztünkből megtudhatták, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv egy akár 4% epret tartalmazó termékre is engedi ráírni, hogy epres. Ez a szabály viszont a savanyú tej- és tejszínkészítményekre vonatkozik, a müzlikre nem.

A müzlik az úgynevezett egyéb élelmiszerek kategóriába tartoznak, és az élelmiszerekre vonatkozó általános jelölési előírásokat kell alkalmazni rájuk. Ezek a termékek nem rendelkeznek a Magyar Élelmiszerkönyvben rögzített előírásokkal vagy irányelvekkel – tudtuk meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságától.

Gyümölcsösnek lehet nevezni a müzlit, ha a termék gyártmánylapjában az áll, hogy az előállításához gyümölcsöt vagy gyümölcstartalmú gyümölcskészítményt használnak.

Törvényi minimális mennyiség tehát nincs, lehet epres gabonapehely elnevezés a csomagoláson, akkor is, ha legfeljebb 1-2%-os, vagy még ennél is alacsonyabb gyümölcstartalomról van szó.

A kép alapján azt gondolnák, hogy van benne eper, ugye? Pedig nincs. Forrás: Táfelspicc

Sokszor az 1% sem eper, hanem eperkészítmény

Az a legnagyobb pofátlanság, hogy a nevetségesen alacsony gyümölcstartalom sem mindig szárított gyümölcs. Lehet gyümölcskészítmény is, ami tovább csökkenti a valós gyümölcstartalmat.

Erről az átverésről pár éve a Guardian is írt, nem csak hazánkban jellemző gyakorlat, hogy a gabonapelyhekben a szárított/aszalt gyümölcsöt egy cukrot, adalékanyagokat, növényi olajat, tartósítószert, állományjavítót és némi gyümölcsöt tartalmazó készítménnyel helyettesítik.

Ez az eper van a fenti képen látható epres-joghurtos Vitalis müzliben eperdarabokkal. Forrás: Táfelspicc

A törvény szerint ez rendben van?

Nincs törvény. Ahogy a müzli, gabonapehely összetételére, úgy a csomagolásán az ábrákra sincs szabályozás. Egyesek az apró betűs tálalási javaslat (Cerbona) vagy az összetevők mellé írt a csomagoláson lévő kép illusztráció (Auchan) szöveggel védik a csomagolás frontján látható irreális ábrát, de sok gyártó ezzel sem törődik. És, lássuk be, ezerszer nagyobbat üt a retinánkon 20 dkg eper képe, mint egy 3 pixel magas szöveg valahol hátul vagy alul, a biztonságos rejtekben.

A jogszabályokban nincs előírás arra vonatkozóan, hogy a jelölésen alkalmazott ábra, kép, szimbólum méretét meghatározza az ábrázolt összetevő mennyisége. Ezeknél a termékeknél a gyümölcs mennyiségéről a fogyasztó a termék címkéjéről tájékozódhat, és vásárlás előtt javasolt ezt megnézni – tudtuk meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól.

Korábbi cikkünkből azért idézzük a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodáját is:

"Az élelmiszerek jelölésének egyik általános alapelve, hogy az alkalmazott jelölési módszer nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait – így az élelmiszer fajtáját, azonosságát, jellemzőit, összetételét, mennyiségét, eltarthatóságát, származását vagy eredetét és előállítási vagy termelési módját – illetően. Ez az általános elv a fogyasztók érdekeinek és a piaci verseny tisztaságának védelmét szolgálja."

Döntsék el önök, hogy a következő termékek most akkor félrevezetik a fogyasztót, vagy nem.

A kérdőjelekre húzva a kurzort, láthatjuk a termékek valódi gyümölcs-, illetve granulátumtartalmát.