A sajátunkat nyaljuk

Mióta a fagyik neonzöldek és türkizkékek, és a hároméves is elsírja magát a pult előtt, ha nincs Gumi Maci fajtájú, érdemes elgondolkozni egy fagyigép beszerzésén. Mert hiába a kókuszos-karamellás csoki vagy a kekszes mangó: alig találni egy gombóc egyszerű, de tisztességes csokoládét. Olyant, amiben csokoládén kívül csak tejtermék, esetleg tojás és cukor van: valódi anyagok. Nyaljuk egész nyáron a színezékes, állományjavítós vizes cukrot vagyonokért, hát nem.

Jó házi fagylaltot készíteni egyszerű, amint rákapunk, lehetetlen abbahagyni, napról napra újabb és újabb receptek jutnak eszünkbe, számolgatjuk az órákat, hogy végre újra lehűljön a gép, elégedetten szemléljük a fagylaltdobozokkal lassan megtelő fagyasztót, míg azon nem kapjuk magunkat, hogy a sóskamártást töltjük a tartályba. Ott érdemes megállni, és visszatérni a kályhához. A fagylaltfőzésnek komoly szabályai vannak, rengeteg apró trükk és praktika lebeg a köztudatban: ezek egy része valóban nagyon hasznos.

Az igazi, eredeti, az egy a főzött fagylalt: ezt hiába próbáljuk így-úgy módosítani. Állományjavítók hiányában kénytelenek vagyunk valódi anyagokkal dolgozni. A tökéletes állaghoz nem csupán gép kell, de sok tojás, zsírdús, agyonkezeléstől mentes tejtermékek, kellő mennyiségű cukor. Giorgio Locatelli adja meg a legtutibb tippet Ízek Itáliája című művében: a fagyás utáni bekeményedés, kristályosodás ellenszerét. Nem is annyira bonyolult: háromféle cukrot használ mindenféle fagylaltjához: szőlőcukrot, kristálycukrot és invertcukrot. Az első kettő bárhol beszerezhető, a harmadik pedig körülbelül 5 perc alatt előállítható.

A krémfőzéshez nagy türelem kell. Be kell tartani egy rakás olyan előírást, mely fölött normális esetben egy vállrándítással elsiklanánk. Ha összeugrik a tojás, nem kell sírni, még mindig át lehet szűrni a krémet. Ha nem akar besűrűsödni, nem kell falhoz vágni az egészet, csak önnyugtató, mély hasi légzést kell folytatni, és keverni tovább, aztán még tovább. Érdemes jeges vizet tölteni a mosogatóba vagy egy nagyobb tálba, abba pedig egy kancsót állítani és az elkészült krémet azonnal beletölteni, majd hosszan várni, míg magától kihűl. Hagyni kell egy éjszakát a hűtőben pihenni, teljesen áthűlni, mielőtt a fagyigépbe töltjük. Így elkerülhetjük, hogy a vacsoravendégek szeme láttára robbanjon szét a fejünk, míg a gép csak kever, kever, a krém pedig nem bír megfagyni, míg a kedves vendég óvatosan meg nem jegyzi: talán rossz porból készítettük.

Az egyszerű, kevert krémekkel még mindig százszor jobban járunk, mint a sarki cukival: ugyan nem lesz annyira krémes az állaga, de az íze - jó alapanyagok esetén - még kárpótolhat is mindezért. Sok értelme ugyan nincs a dolognak, hiszen a cukron nem spórolhatunk. Ha azt csökkentjük, a végén valóban csupán ízes jégkockákkal leszünk gazdagabbak. Aki viszont fél a krémfőzéstől vagy a tojástól, kikeverheti az alapot tej, tejszín és natúr krémsajt keverékéből, ehhez pedig adhat fűszereket, különféle csokoládékat, magvakat, aszalt vagy friss gyümölcsöket. A legegyszerűbb változat lényegében egy cukros gyümölcsjoghurt, melyet fagylaltgépbe töltünk. Általános trükk az alkohol: egy liter alaphoz adjunk mindig egy evőkanálnyi alkoholt, így az elkészült fagylalt nem fagy majd annyira keményre. Tálalás előtt kb. 10 perccel így is érdemes kivenni a fagyasztóból, hogy kanalazható legyen.

A házi fagylaltkészítés végtelen élvezet, ami szenvedéllyé, függőséggé nőheti ki magát, az érzés pedig, hogy mindig tele a hűtő saját fagyival, megfoghatatlan biztonságérzetet nyújt a szürke hétköznapokon.

Tökéletes csokoládéfagylalt

Sajtkrémes citromfagylalt

Joghurtos eperfagylalt