Kovászolás (2 liter vízre):
Az uborka legyen minél frissebb. Ideális mérete: 8-9 cm, a vége legyen kissé sárgás, ez az érettség jele. 15 percre hideg vízbe tesszük, majd folyó víz alatt alaposan lekeféljük. Villával megszurkáljuk (vagy hosszában "felslicceljük" két irányból, de úgy, hogy a végét ne vágjuk át, vagyis az uborka egyben maradjon).
A befőttesüveget forró vízzel alaposan kimossuk, 90°C-os sütőbe tesszük száradni. A száraz üvegbe ritka szövésű ruhába vagy tüllzacskóba csomagolt kenyeret helyezünk az uborka alá és a tetejére is.
A vizet a sóval, borssal, fokhagymával felforraljuk, hagyjuk testmelegre hűlni. Így öntjük rá az uborkára. Lefedjük, de úgy, hogy levegőzhessen. Húzhatunk rá például nejlonharisnyát.
3-4 napig meleg helyen érleljük. Miután megkovászolódott, leszűrjük, hűtőszekrénybe tesszük.
Tipp:
Levét hidegen fröccsnek ihatjuk, de kiváló zöldséglevesek vagy más savanykás ételek (például szalontüdő) savanyítására is.
Jó a kétnapos változat, amihez kisebb uborkákat használunk. Ilyenkor lágyabb a savassága.
Van, aki literenként kávéskanálnyi cukrot is ad a vízbe, és fehér kenyeret pedig megpirítja. Mások kenyér helyett szeletelt nyers burgonyát használnak.
Kovászolással más zöldségeket is savanyíthatunk, például nyári káposztát, tökféléket - különösen alkalmas a nagyon zsenge, lúdtojás méretű patisszon -, sárga színű zöldbabot. Az eljárás lényege ugyanaz: a sós lében elszaporodó baktériumok a zöldségek cukortartalmának egy részét tejsavvá alakítják. A hozzávalók tehát ugyanazok: só, fokhagyma, bors, kenyér, kapor.
A héjastul kovászolandó zöldséget érdemes 15-20 percre beáztatni, hogy a rátapadt szennyeződés fellazuljon. A káposztáról vegyük le a külső leveleket, majd folyó vízben alaposan mossuk meg, vágjuk le a végeit. Káposztánál érdemes a kapor helyett inkább bazsalikomot vagy csombort használni.