A kvasz esete annyiban hasonlít a gyömbérsörhöz, hogy Magyarországon nem igazán kapható, legfeljebb pasztőrözött változatban, cserébe hazájában ez még létezik megfelelő minőségben, ellentétben az ellónyálasodott gyömbérsörrel.
A sajnálatos módon csak pár százalékos alkoholtartalmú kvasz elkészítése egyszerű folyamat, egy hét alatt készen leszünk vele.
Hozzávalók:
A kenyeret felkockáztam (köményes, orosz feketekenyeret vettem) és 180 fokos sütőben kőkeményre pirítottam, igyekeztem kicsit odakapatni, hogy valamennyire karamellizálódjon. Egy lábosba raktam, leöntöttem a forró vízzel, és éjszakára elraktam pihenni.
Amikor reggel bejöttem, hangosan köszöntem neki, és szépen beszéltem hozzá, nem azért, mert elment az eszem, hanem mert most ez megy nálunk, beszélünk az ételekhez. Miután megdicsértem, milyen szép aranybarna levet eresztett, leszűrtem. A kenyeret kidobtam, de előtte bocsánatot kértem tőle, és megint megdicsértem, milyen szép, aranyszínű levet adott nekünk, és ezt meg is köszöntem neki. Ekkor negyedszer néztem körbe az irodában, ugye nincs itt senki, és igyekeztem egyértelműen a kenyérhez beszélni, nehogy a másik kísérlet alanyai félreértsék az eseményeket.
A szeretett kenyerünk által gyönyörű aranybarnára festett lében feloldottam az élesztőt és a cukrot, fedőt raktam rá, és visszaraktam a helyére, ahol megdicsértem, milyen szépen ül az ablakban. Pénteken jelentkezünk a fejleményekkel, feltéve, ha marad épeszű ember a szerkesztőségben.