Sószivarral és boldog csirkével hódítjuk meg a világot

A múlt héten osztották ki a minőségi magyar áruknak járó, 14 éve minden évben odaítélt Magyar Termék Nagydíjakat, amely azzal jár, hogy a nyertes cégek egy évig kitehetik a nagydíj plecsnijét a csomagolásukra. Az idei díjazottak között van lelátó, nyelvtankönyv, közvilágítási lámpa és több élelmiszer, amelyet a magyar bevásárlás történetének talán legrészletesebb listájával megvettünk, megfőztünk és megettünk, hogy megtudjuk, milyen a minőségi magyar élelmiszer egy szakmai zsűrizéssel nem bajlódó szervezet szerint, és hogy milyenek ezek a gasztronómiában mérsékelten járatos, tehát az átlagfogyasztókat képviselő emberek szájában.

Dr. Latorczai János, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Termék Nagydíj fővédnöke szerint a díjazott élelmiszerek "az olcsó, de rossz minőségű árukkal" állnak szemben. A díjszervező bizottság, valamint a díjak átadói különösen nagy figyelmet fektettek arra, hogy minden beszédben hangsúlyozzák, ezek a termékek külföldön is megállnák a helyüket. "Alapját képezhetik az export offenzívának", akármit is jelentsen ez, gondolom, nem krémtúróval fogjuk parittyázni a Felvidéket, úgyhogy mi egy darab kérdésre egyszerűsítettük a nagy szavakat: adnánk-e a külföldi barátaidnak ezekből, vagy nem?

Wiesbauer - Bécsi hosszú virsli

"Uramisten, nagyon sós!"

A Wiesbauer virsli ugyan hosszúnak nevezi magát, pedig kóstolás alapján inkább "közepes méretű magyar sószivarnak" kellene hívni, mert az első falat után annyira pofán vág benne a só, hogy a teszt kedvéért hozzávett Zimbo frankfurti virsli és az ismeretlen eredetű juhbeles valami is olyan hatást kelt, mintha egy pohár vizet innánk. A Wiesbauer gumis bőre úgy pattintja le magáról a villát, mint Amerika kapitány pajzsa a náci golyókat, első rágásra nem adja meg magát, másodikra igen, harmadikra pedig már meg is bántuk, negyedikre vízért könyörgünk, ötödikre csíp. Roppanósnak roppanós, viszont szinte ehetetlenül sós, amitől még jobban emlékeztet pépesített szalonnabőrre. Egy frankfurti levest lehet, hogy nem rontana el, csak figyeljünk rá, hogy semmiképpen se sózzuk meg.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

Csak ha kocsmárosok lennénk, és azt akarnánk, hogy igyanak egész este.

UNIVER Product "Kecskeméti Tradíció" Prémium lekvárok (bodza és málna)

"Ez a málna, ez tök jó!"

A bodzalekvár elsőre folyós kocsonyának, a málna pedig klasszikus nyári tábori reggelihez valónak tűnik. Egyikünk sem evett házi bodzalekvárt, úgyhogy nem igazán tudjuk belőni, milyennek kell lennie, mindenestre ez agresszívan savanyú (a bodzalekvár ilyen), izgalmas zöldnövényes utóízzel, ami aztán el is tűnik a második falatnál. A bodzának igazából általános "sötétlila" bogyóíze van, lehetne bármilyen tetszőleges erdei gyümölcs. A málna jó. Ennél sokkal többet viszont nem tudunk megfogalmazni. Összességében egyik lekvár sem rossz, ha van olyan ember, akinek nincs olyan szerencséje, hogy legyen egy nagymamája, akinél polcokban áll a házi befőzés, akkor magyar termékek közül jó döntés a Kecskeméti Tradíció lekvárokat választani. A dizájn egyikünknek különösen tetszik, a málnának házira emlékeztető, megfáradt barnás színe van, nem pedig trendi pink, amivé az ilyesmit szokás színezni. Itt még lelkesek vagyunk, és percekig nem hagyjuk abba a lekvárkanalazást, ez később végzetes hibának bizonyul.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

Ha valamihez sürgősen kellene lekvár, és muszáj lenne boltból beszerezni, akkor simán.
Deka Union "Címeres" kolbász termékcsalád (paprikás és desszertkolbász)

"Ez nyomasztó!"

Megettük egy jelentős részét, interneten is kerestük a választ, de akkor sem jöttünk rá, hogy miért desszert a desszertkolbász. Egy cselre viszont rájöttünk: ami a csomagoláson keresztül a hűtőben penészes borításnak néz ki, az valójában a tojáslabdákon lévőhöz hasonló varrással összetartott pixeles álpenész, aminél viccesebb félrevezetéssel az este folyamán nem találkozunk. Lehet, hogy hiba a desszertkolbászt a végénél kezdeni, de határozottan olyan íze van, mintha egy penészes pince falát nyalogatnánk, aztán ez lassan eltűnik, és marad helyette egy éretlen, nyomasztó, enyhén paprikás íz. Unalmas, és még sótlan is.

A paprikás hihetetlenül zsíros, nyersen is úgy néz ki, mintha a grill-lámpák alól vennénk elő, gyöngyözik a zsírtól. Fokhagymásabb, és ugyanolyan, mint a desszert, csak még paprikásabb, és sokkal kevésbé vicces formába csomagolták. Mindketten sokkal erősebb kolbászokhoz vagyunk szokva, úgyhogy kiábrándít a gyengeségük. Idővel egyikünk lesütött szemmel bevallja, hogy a paprikás azért annyira nem rossz.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

A paprikás kolbászt rakott krumpliba belerejtenénk.

HIKSZ Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. Bokri natúr lágy juhsajt-különlegességek (natúr gomolya)

"Hát... ja"

A gomolyáról egyikünknek a szúrós, orrba behatoló erős tejtermékíz jut eszébe. Ami a Bokriból teljesen hiányzik. Aki pont ettől fél, annak ez biztos tök jó, de ez a sajt így olyan, mintha kicenzúrázták volna. Gomolyás ételbe teljesen alkalmatlan lehet, mert minden karakterét azonnal elveszítené. Hümmögünk még egy ideig, aztán észrevesszük, hogy a sajt maga két rétegből áll, amelyet mintha préssel nyomtak volna össze. A felső, kábé félcentis réteg olyan, mint egy tisztességes gomolyasajt, buborékos, morzsolódik, erős íze van, az alatta levő kétujjnyi pedig olyan, mint egy béna gumis, lágy sajttermék. Hogy ez koncepció, gyártási hiba vagy véletlen, azt nem tudjuk. A felső réteghez szívesen ennénk lekvárt.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

Határeset. Ha utálják a gomolyát, akkor ez lehetne a kapudrog.

Wiesbauer - Bécsi felvágott és Dunahús Túra felvágott

"Inkább ennék párizsit, az legalább nem hazudik!"

Voltunk Bécsben, de a kellemetlen nagybácsiként előkerülő Wiesbauerről nem a város jut eszünkbe. Hanem megint a szalonnapép. Baromi sós, és nagyon borsos. Később egyikünk pontosítja az ízt: porcogó- és csontíz. Kacagás.

Meglebegtetjük véletlenül a nyitott Túra felvágottat és acélkesztyűként vág pofán minket a fokhagymaszag. Már az is gyanús, hogy valószínűleg jogi okokból nem hívhatják Turistának. Az meg végképp, hogy nem igazi fokhagymaíze van, hanem inkább granulátum. Elképzeljük, ahogy betesszük szendvicsbe egy kirándulás előtt, és amikor kibontjuk, már megsavanyodott. De savanyodás előtt is osztálykirándulás-íze van.

Amikor már elegünk van az ízéből, megnézzük a dobozát, és rájövünk a Wiesbauer felvágottak legfelháborítóbb tulajdonságára: nyolc deka 400 forintba kerül. Akárhogy is számoljuk, ez azt jelenti, hogy legalább 4000 forintba kerül kilója, amiért akár már lehetne normálisabb boltokban normálisabb felvágottakat venni, ha már ennyit szánunk arra, hogy valamit tehessünk a kenyérre, akkor már kinyílik a világ, vehetünk mortadellát, vehetünk chorizót, vehetünk bármilyen sonkát. Ugyanez az érthetetlen túlárazás a Wiesbauer virslire is igaz: 4 db (azaz 2 pár és rengeteg E betű) van egy vákuumcsomagban, majdnem 800 forintért.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

Inkább adnánk nekik pulykapárizsit.

HERCSI - HÚS BOCSI friss előhűtött csirke

"Tényleg boldog életet élt!"

A BOCSI azt jelenti boldog csirke, ami a cég elég pofás honlapja alapján azt jelenti, hogy az állat nyugodtan, nagyobb területen él, egészségesebb kajákat kap. És ez meg is látszik rajta, összehasonlításképpen vettünk a HERCSI-től egyszerű, boldogtalan, valamivel olcsóbb felsőcombot is, ami már úgy néz ki, mintha duplán nyúzták és hipózták volna. Sütőben, rozmaringgal és almával elkészítve pedig ordító a különbség a kettő között, egyszerűen a boldog csirke finom, van íze, van zsíros bőre, aminek ugyancsak van íze, és így tovább. A kétfajta húst ugyanúgy, ugyanabban a tepsiben készítettük, a boldogtalan takonyszerűbb, a boldog pedig valamivel szárazabb, izmosabb és sötétebb. Úgy néz ki, beválik a boldogság.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

Egyértelműen igen.

Házisweets "Dr. Torok" töltött keménycukorka-család (citromolaj & méz, borsmenta & fodormenta)

"A legrosszabb Negro legrosszabb tulajdonságait hozza!"

Pollenízű, mézízesítésű, illetve szájvízízű cukorka. Az a baj a torokcukrokkal, hogy sok gasztronómiai élvezetet nem nyújtanak, legalábbis mi még nem hallottunk olyanról, aki az íze kedvéért evett volna ilyesmit, úgyhogy sokat érdemben nem tudunk elmondani róla.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

Amelyik külföldi barátunk nem rögtön egy Negro nevű cukorkát szeretne enni, az nem is a barátunk.

Detki Keksz Édesipari Zab álom zabpelyhes és almás zabpelyhes omlós kekszek és Naszálytej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Zöldfarm biotejtermék-család (3,5%-os tej)

"Jobb, mint a dizájnja, hál' istennek!"

Telt az idő, telt a gyomrunk, úgyhogy muszáj volt kombinálni. Ha csak egy csepp belevaló humor szorult volna a díjakat osztó tanácsba, akkor a Zab álom keksz simán megkaphatta volna a Geszti Péter Biturbó Különdíjat, mert ennél brutálisabb erejű fogyasztói szóviccel akkor találkoztunk utoljára, amikor Érték Elek és Jó Áron reklámozott egy barkácsáruházat. Egy fura módon csillogó cukordarabokkal teli, kalóriában gazdag kekszről van szó, amely szerencsére nem úgy néz ki, mint egy biogázerőműben használt fűtőpellet, hanem mint egy laposra taposott pogácsa. Az íze szerencsére nem akkora merénylet, mint minden más körülötte, hanem egy teljesen okés zabkeksz a Győri gejl változata és a Korpakeksz poroszos funkcionalizmusa között. Biotejbe mártogatva meg lehet enni belőle annyit, hogy energiatartalomban kiadjon egy ebédet. Apropó biotej, a Naszálytej dobozosa finom, legalábbis ha - és ez már tényleg lassan mantra lesz - házihoz nem sikerül jutni. Legalább ennél nem a víz íze csap meg a végén, hanem valami tej.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

Ha a kicsit kész holland haverunknak ehetnékje lenne, biztos örülne.

Nádudvari Élelmiszer Nádudvari krémtúró-termékcsalád (vaníliás, mazsolás)

"Nem értem."

Értetlenül állunk a Nádudvari krémtúró termékcsalád előtt, mert nem tudjuk, kinek jó ez, ki vesz ilyet, kinek állhat mindez érdekében, és miért van még bármilyen hasonló dolog a piacon. Felbontva a poharakat mindegyiknek furcsa, csirizes állaga van, ami egyáltalán nem vonzó tulajdonság, fél perc intenzív kevergetés után pedig valamivel szebb lesz, de finomabb egyáltalán nem. A kanalunkat tudtuk bármilyen hülye helyzetben tartani, a cucc akkor sem esett le róla. Ez az összetevők listáján dobogós helyen szereplő kukoricakeményítőnek köszönhető, és az is, hogy minden falat lisztes és nyúlós. Ha anyukaként ilyet szeretnénk venni a gyerekünknek, előbb vegyünk egy nagy levegőt, aztán kanyarodjunk el inkább a Zab álom és a biotej felé, ami így leírva kicsit olyan, mint egy Kaukázus-dalszöveg, de higgyék el, mindenki jobban jár vele.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

Csak ha nem szeretnénk, hogy a barátaink legyenek.

ERU Hungária Sajtgyártó Camping tömlős ömlesztett sajt termékcsalád (fitt, paprikás)

"Nem. Nem nevezném tejterméknek."

Akármennyire is szeretnénk, nem tudunk teljes elánnal nekimenni a Camping sajtnak, mondjuk nem azért, mert annyira feddhetetlen termék, hanem mert a Vifon-féle instant levesekkel és a legolcsóbb parizerekkel együtt a magyar fiatalok táplálkozásának annyira állandó szereplője, hogy akkor sem tudnék róla rosszat mondani, ha arra kényszerítenének, hogy egyek meg egy egész tubus fitt Campinget.

Na jó, ez túlzás, és tényleg hülyeség ilyet mondani, főleg azután, ahogy végignézzük: a kenyérre nyomott fitt egy idő után elveszti a formáját, homogén felületűvé változik, ektoplazmaként megakad a szilárd és folyékony halmazállapot között, és mint egy Lego-figura levehető haja, elfoglalja a helyét, és valószínűleg már az uralma alá is hajtotta a szerencsétlen bagettet. Még egyikünk sem látott olyat, hogy egy sajt egyszer csak meggondolja magát, és mozgás közben úgy dönt, nem folyik tovább, pedig lenne hova. Íze a Koh-i-noor radír és a legolcsóbb vajkrém között félúton. Ez a büntetése azoknak, akik nem akarnak zsírt a sajtkrémjükbe.

A csípős paprikás legalább annyira csíp, mint amennyire a fitt katasztrofális. Aztán ahogy kitárgyaltuk, hogy egyik rosszabb, mint a másik, alig bírtuk abbahagyni, hogy egyenesen a szánkba vagy a kezünkre nyomjuk. A Camping sajt olyan, mint a rossz pornó, mindenki látja, hogy mennyire gusztustalan, mégsem lehet csak úgy otthagyni.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

Hogy a francba ne.

TRANZIT - DIÓ Zöld dió szirupban

A 2580 forinttal a teszt legdrágább terméke a szirupba áztatatott zöld dió volt. A debreceni Tranzit egyébként foglalkozik még műtrágya-kereskedelemmel és szennyvíztisztítással is, de ez a kóstolás szempontjából teljesen lényegtelen. Ha valaki látta már a Prometheust, akkor annak az üveg kibontása felérhet egy traumatikus élménnyel, mert pontosan úgy néz ki, mintha a filmbeli őslevesben éppen mutálódna valami lény, de a lény szerencsére csak 4-5 darab, cukros szirupban puhára ázott dió. Amiket egyébként gond nélkül lehet szeletelni és enni héjastul is. Nem egy hétköznapi édesség, mi is direkt hagytuk a kóstolás végére, hogy ennek a gondolata tartson életben végig, és egyáltalán nem bántuk meg. Mivel először ettünk ilyet, érdekesnek tűnt. Sajnos másodszorra már nem. Amikor elmúlik az újdonság varázsa, feltűnik, hogy tulajdonképpen csak szegfűszegíze és -illata van, amely sajnos a diót elnyomja. Marad egy általános, bolti konzervbefőtt íze, extra cukros sűrű sziruppá főzve. A diót rágcsálva még eszünkbe jut a giroszosnál kapható diós baklava.

Megkóstoltatnánk külföldi barátainkkal?

Nagyon drága, de ha muszáj valami különlegeset és kelet-európait akkor igen.

Naszálytej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Zöldfarm biotejtermék-család (túró, tejföl)

Hogyan készülhet bolti alapanyagokból a legfinomabb túróstészta?

Meglepően hófehér, nagyon zsírmentesnek tűnő morzsálódó, kicsit nekem már túl száraz de nagyon finom túró. Készítettem már házi (teljes) tejből túrót, ha azt veszem 10/10-nek akkor ez a túró 8/10, de még így is a legjobbak közt van, amit boltban megvehetünk, sőt én ennél igazából csak rosszabbakat vettem. Kicsit íztelen egyébként, a házi túró zsíros, erősen tejes ízű - ez annál sokkal kiheréltebb. Nyilvánvalóan hiányzik belőle pár dolog, amelyet egyéb tejtermékek gyártásához vontak ki a tejből. De nincs sem szúrós klóros, sem keserű mellékíze, ami értékelendő a boltban kapható többi túróhoz képest.

A tejföl az egyik legjobb dolog a magyar konyhában, ez pedig a legfinomabb tejföl, amely nem házi, hanem bármelyik szupermarketben kapható. Jó az állaga, kibontáskor nem egy savóban úszó galacsin, mint sok más tejföl. Szinte olyan sűrű és kemény, hogy percekig kell keverni, mire krémes lesz. Mindkettő jó alapanyag, és finom, jól használható tejtermék (ezeket Amália tesztelte).

SZICSEK Gyümölcsszesz és Likőr Üzem SZICSEK Ó-pálinka sorozat

Dávid: Kedd este értem a Táfelspicc szerkesztőségébe, ahol még mindenki percekig arról beszélt, hogy Russian Imperial Stout, meg érlelés, meg testes íz, meg hasonlók, én meg csak ott ülten az asztal sarkában, és szorongattam a Szicsek ószilvapálinkát, bár ha tudtam volna, hogy mi vár ránk, akkor fel sem lifteztem volna. Négyen ittunk belőle, de képtelenek voltunk egy határozott pozitívumot mondani, mintha a pálinkának legalább két ízeleme hiányzott volna, és az egészet helyettesítette volna egy likőrös szeszesital emléke. Se karakter, se íz, se erő, csak a megbánás keserű érzése, a fütyülősök homályba vesző semmilyensége. Ittam már jó pálinkákat is, úgyhogy szeretném kimondani, ez kifejezetten szar.

Péter Anna: Mielőtt abbahagytam volna a töményivást, elkezdtem szeretettel és komolyabban foglalkozni a pálinkákkal, ezért feltétlenül bele akartam kóstolni a teszt pálinkájába. Nem, nem kínálnám meg vele a külföldi barátaimat, a magyarokat pedig még annyira se, mert pofán vágnának érte. Sokkal közelebb van a Vilmoskörte nevű szeszesitalhoz és pancsolt likőrökhöz, mint amit pálinkának nevezünk. Megdöbbent, hogy egy alaposan körbeszabályozott, védett termék, mint a pálinka, amely ráadásul tényleg a miénk, és tényleg nyitni lehetne vele külföldi piacok felé, ekkora szórást mutathat, ilyen termékek nyerhetnek díjakat, ráírhatják az üvegre, hogy pálinka. Szomorú ez, semmi más.

(Akármennyire is szerettük volna, a Mirelite Mirsa gyorsfagyasztott vadasmártását, ezt sehol sem találtuk, úgyhogy kimaradt a tesztből.)

A Magyar Termék Nagydíjat 14 éve adják magyar vállalkozásoknak. A díjért pályázni kell, a pályázaton "részt vehet minden, a pályázati főcsoportok szerinti, a pályázat céljainak megfelelő, Magyarországon gyártott, forgalmazott, sorozatgyártásra alkalmas késztermék, termékcsalád, illetve ahhoz kapcsolódó szolgáltatás, mellyel rendszert alkothat". A díjazottakat a Kiírók Tanácsa, azaz az Eximbank, az IDUSTORG-VÉDJEGYIRODA Minőségügyi Kft., a MEHIB Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a TÜV Rheinland InterCert Kft. választotta ki. A Magyar Termék Nagydíj nyertese egy évig díjtalanul használhatja a Magyar Termék Nagydíj tanúsító védjegyet.

Még egy idézet a sajtóanyagból: "A Magyar Termék Nagydíj pályázat a minőség versenyét is gerjeszti, ehhez friss szemléletre, megújulási képességre, innovációra is szükség van, mely a munkaalapú gazdaság pillére, amelyben az ipar, a termelés, a színvonalas minőségi termék vagy szolgáltatás előállítására helyezi a legfőbb hangsúlyt. Együttesen magas hozzáadott értéket hordoz kereskedelmi és társadalmi tartalmában egyaránt. Az új gazdaságpolitika üdvözli és díjazza azt a vállalkozót, aki olyan terméket, szolgáltatást állít elő, amely exportképes minden régióban."