Minden vagdalt fasírt, de nem minden fasírt vagdalt

A fasírt vagy fasírozott nem ismeretlen a külföldi konyhákban sem, de a massza felhasználása a legtöbb országban eltér a miénktől. Csak a magyarok eszik a fasírtos zsemlét, és az egyébként is magyar jellegzetességnek számító főzelékekhez is csak mi esszük feltétnek. Mi a fasírt, mi a vagdalt, miért viseli egy belga hercegnő nevét a magyar Stefánia vagdalt?

Állandó kérdés, hogy a vagdalt és a fasírt között mi a különbség, van-e egyáltalán, és melyik szót mire használjuk. A legegyszerűbb kiindulási pont, ha a golyókat, amelyeket zsiradékban sütöttünk ki, fasírtnak, az egyben, sütőben sült masszát pedig vagdaltnak hívjuk, így nem tévedhetünk.

A fasírt őrületes karrierjét már az ókorban elkezdte. Marcus Apicius Gavius 1. századból fennmaradt szakácskönyve szerint a rómaiak is készítettek húsgombócot tintahalból, polipból, garnélarákból, velőből, kagylóból és persze húsfélékből is. Az apróra vagdalt alapanyagokat összegyúrták tojással és vörösborba áztatott kenyérrel.
Az étel magyar neve a német faschieren igéből, illetve a befejezett melléknévi igenevű változatából (faschiert - darált) ered. Eredeti magyar alakja a fasírozott (tájnyelvben fasérozott), ami lerövidült a fasírt alakra.

Itt és máshol

A restiben, étkezdékben, a nagymama konyhájában és a kilencvenes évek zsúrjain ott figyelt és figyel a fasírtgombóc. Mert a massza - és a kész termék is - előre elkészíthető, laktató, szeretjük, és nem tudunk tőle megszabadulni. Itthon a tejbe áztatott zsemlés, fokhagymás húsmassza megy, de a Larousse gasztronómiai lexikon szerint a fasírt egyszerűen kicsontozott darált húsból, esetleg mártással kevert halhúsból álló készítmény, amelyet kotlett alakúra formáznak, esetleg bepanírozzák, majd vajban kisütnek. A fasírtmasszát magát és a vagdaltat elsősorban tölteni ajánlja a Larousse.
A fasírtgolyót sem úgy kell használni, mint mi hisszük, legalábbis a Larousse szerint. Az, hogy ez egy gömb alakú készítmény darált vagy vagdalt húsból, még stimmel, de hivatalosan nem az utasellátós két kenyér közé egy fasírt a felhasználási javaslat. A lexikon azt írja, sötét mártással vagy paradicsomszósszal tálalják, és tulajdonképpen a maradék hús - vagy hal - felhasználására szolgál.

Egy kis romantika

A Stefánia vagdalt (és még sok Stefánia jelzővel ellátott étel, mint például rizottó, felfújt, stb., mind főtt tojással készül) születése egy sokáig ellenzett szerelemhez kötődik. Stefánia belga királyi hercegnő és egy magyar földbirtokos és diplomata, Lónyay Elemér gróf az 1880-as években szeretett egymásba, de a belga király és udvar igyekezett megakadályozni a rangon aluli házasságot. 1900. február 22-én mégis összeházasodtak, úgy hogy a hercegnőnek le kellett mondania rangjáról és vagyonáról. A volt hercegnő ezután többnyire Magyarországon élt, ahol megszerette a magyar konyhát, sokat főzött, és ki is talált sok receptet, például a Stefánia vagdaltat.