Vége a húsevésnek, ha enni akarunk?

Egy figyelmeztetés szerint, ha nem állunk át vegetáriánus étrendre, negyven éven belül élelmiszerhiány alakulhat ki a bolygón. Amerikai vízügyi szakemberek katasztrofális állapotokat jósolnak, hírek jönnek a Tisza kiszáradásáról is, de tényleg szükséges azonnal megválni a kirántott hústól és pörkölttől? Megöljük a Földet és unokáinkat, ha maradunk a vízigényes állattenyésztésnél?

A világ vezető vízkutatói ijesztő figyelmeztetéssel álltak elő: a katasztrofális élelmiszerhiány elkerülése érdekében a bolygó lakosságának majdnem teljesen át kellene állnia a vegetáriánus étrendre a következő negyven évben. A vega étrend szükségességét azzal magyarázzák, hogy húst is magában foglaló étrend akár ötször, sőt, tízszer több vízfelhasználással jár együtt, mint a vegetarianizmus. A többség a fehérjeszükségletek húsz százalékát hússal fedezi, a kutatók szerint ezt a számot kellene öt százalékra csökkenteni, hogy bírja a folyamatosan növekvő népesség éhségét csillapítani a termelés.

Mivel a magyar húsevő nemzet, megnéztük, hogy a Kárpát-medencében milyen veszélyek fenyegetnek, jót tennénk-e a Földdel vagy a vízkészlettel, ha a húst zöldségre és gyümölcsre cserélnénk.

Szélsőséges jóslatok mindig voltak és lesznek is a világban - mondta Jolánkai Márton, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének igazgatója. Thomas Malthus angol demográfus már kétszáz évvel ezelőtt azt jósolta, hogy rövid időn belül kipusztulunk, mert a túlszaporodást nem tudja ellátni az élelmiszer-termelés, és mégis itt vagyunk. Ugyanakkor ezeknek a figyelmeztetéseknek mindig van alapjuk, a közösségi oldalak és a hírek is tele vannak azzal, hogy a Tisza - a Duna leghosszabb mellékfolyója - kiszárad. Az [origo] helyszíni tudósítója szerint valóban nagyok a homokpadok, és nagyon alacsony a vízszint a Tisza felső szakaszán.

Az állattal csak a baj van

A csapadékhiányos időjárás miatt drámaian csökkentek a gabonatartalékok is - Romániának például alig egy hétre elegendő maradt -, miközben az aszály Magyarországon is jelentős károkat okozott. Logikusan a víztartalékoknak sem tesz jót a száraz időjárás. Az állattenyésztés pedig valóban vízigényesebb, mint a növénytermesztés. A hús származékos termék - magyarázza Jolánkai. Míg a növényt azonnal megesszük, az állatnak ennie, innia kell, ezt konvertálja energiává, csakúgy, mint az ember. Mivel így nem közvetlenül a földből vesszük fel az energiát, hanem egy köztes állomáson keresztül még befektetünk további energiákat; az állat energiakonverziója (átváltása) egy a tízhez. Egy kiló hús tehát körülbelül annyi természeti erőforrást vesz fel, mint tízszer annyi növény - mondja.

A FAO (az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete) szerint egy személy napi élelmének előállításához nemcsak az a néhány liter víz szükséges, amennyit megiszunk naponta. Egy kiló gabona előállítása átlagosan 1500 liter, egy kiló húsé pedig átlagosan 15 ezer litert vizet igényel. Eszerint egy ember napi élelmiszerigényének kielégítéséhez 3 ezer liter vízre van szükség.

Mire elég a zöldség?

Egy másik megközelítésben, a húsokat kizárva megpróbálhatjuk a napi kalóriabevitelt csak zöldségre és gyümölcsre korlátozni. Ha átlag napi 2200 kalóriával számolunk (mert nem megyünk bele a nemek közti különbségbe, ha bele szeretnénk menni, itt böngészhetünk) viszonylag nehéz dolgunk lehet. A kalóriatáblázatban ugyan a lencse vezet (342 kcal 1 kg-ban) és találunk még a hüvelyesek között 300 kcal fölöttit, de az itthon leggyakrabban fogyasztott zöldség, a burgonya kilója például csak 94 kcal-t tartalmaz kilónként. A gyümölcsök közül a banán vezet (105 kcal), de a nemzeti gyümölcsnek számító alma összesen 31 kcal-t tartalmaz. A húsoknál sem a kalóriára mennek a magyarok egyébként. A leggyakrabban fogyasztott csirke kilója összesen 136 kcal, míg, ha bárányt ennénk, kilónként 316 kcal-t vinnénk be a szervezetünkbe. Ezek az adatok nyers termékekre vonatkoznak, és míg a gyümölcsöket gyakran esszük nyersen, a húsokat és zöldségeket jellemzően a sok kalóriát tartalmazó zsírokon készítjük.

A vízigény szerinti összehasonlítás alapján tehát az állattenyésztés tulajdonképpen ráfizetés, ráadásul sokkal több vele a baj, mint a növénytermesztéssel, a szűkös víztartalékokat pedig felisszák a marhák, disznók és baromfik. Jolánkai szerint azonban még így sem ennyire egyszerű a képlet. A víztartalék állandó rendszer, a fel nem használt víz is elfolyik, a probléma a vízkészlet egyenetlen elosztásából és abból ered, hogy ahol van - mint például a Kárpát-medencében, nem gazdaságosan használják fel. Ha így tennénk, legeltethetnénk több állatot, még csak nem is kellene egyedül a folyóinkra számítani.

Maradhat a magyar hús?

A Kárpát-medence vízben bő terület, de több vizet eresztünk ki az országból, mint amennyi befolyik a Dunán vagy a Tiszán. Az időjárás 2012-ben nem kedvez a felszín alatti víz mennyiségének, de Jolánkai szerint ez mindig így volt, aszályos évek cserélődtek a csapadékban gazdag évekkel. Az egyetemi tanár szerint a víztakarékosság mezőgazdasági szempontból optimálisan azt jelentené, hogy kihasználjuk az adottságainkat, akár nagyobb területek bevetésével vagy akár az állatállomány bővítésével, nem pedig annak kiirtásával.

Jolánkai szerint, ha nem áramlik be több millió éhező Európába, és nem isszák fel az összes vizet, akkor a mi életünkben, sőt még az unokáinkéban sem kell attól tartanunk, hogy elfogy a víztartalék, és az állattartás visszaszorítása sem szükséges, sőt, az intézet igazgatója szerint még profitálhatnánk is belőle, ha növelnénk az állományt, és nemcsak az ország, de Európa egy részének húsigényét is fedezni tudnánk.