Az alapok
Másfél százalékos tejjel ne is próbálkozzanak. A krémes, apró buborékos tejhabhoz zsír kell, a boltok polcain a 1,5 és a 2,8%-os tejek mellett találnak 3,5%-osat is, ezt válasszák, laktózmentes változata is létezik. A következő eszköz egy kisebb kancsó vagy kiöntő, (a videóban is ezt használtunk) akkora, amely a tenyerünknél éppen nagyobb. Ez fontos, mivel a gőzzel készített tejhabnál alapszabály, hogy csak addig gőzöljük a tejet, amíg a kezünk bírja. Miért? Ha a kancsó fülét fogjuk, a tej túlforrósodhat, megéghet, amit ha a presszókávénkra öntünk, majd belekortyolunk, megégethetjük a nyelvünket, ezt pedig nem akarhatjuk.
Másik nagy hibája lehet a tejhabosításnak, ha hatalmas, száraznak tűnő buborékok keletkeznek, így a tejhab elkeverhetetlen, és a kávé elfogyasztása után is ott ül majd a csésze alján. Ez nemcsak esztétikai szempontból szörnyű, hanem az ízélményt is nagymértékben rontja, hiszen a lágy, krémes tejhab helyett egy buborékos, száraz habot kanalazhatunk a kávéról.
Ha tejet habosítunk, kétféle eszközből választhatunk: a gőzkar és a kézi, elektromos habosító.
A kézi habosító
A kézi tejhabosító használata nem olyan bonyolult, mint a fent leírt gőzölés. A tejet először megmelegítem, de nem forrósítom fel. A tejhabosítót bekapcsolom, szintén kb. 1 centire teszem a tejbe, és kitartóan habosítom. Mikor megnőtt a térfogata, a forgó kart a kancsó aljára nyomom, felhúzom (mint a gőznél), hogy elkeveredjen a tej a habbal. Ha túl habos a teteje, tovább forgatom a tejet, a kancsó leütögetem addig, amíg sima habot kapok. Ugyanúgy használom, mint a gőzölt tejet. Mivel ennek az eljárásnak és a kézi habosítónak nagyobb a valószínűsége minden háztartásban, mint a gőzkarnak, helyes használatáról készítettünk egy videót.:
A gőzölés
Az otthoni kávégépek nagy részén található egy gőzkar, amivel tökéletes tejhabot készíthetnek. Nagyon fontos, használat előtt a karban megragadt vizet kiengedem, mivel nem szeretném a tejet feleslegesen felvizezni. Nagyjából a kancsó feléig töltök tejet, vagy addig a pontig, ahol szűkülni kezd a kancsó szája. Bekapcsolom a gőzt, majd a gőzkar fejét kb. 1 centire teszem a tejbe, a kancsót enyhén megdöntöm. A tej térfogata fokozatosan megnő, ezzel párhuzamosan nagyon lassan húzom lefelé a kancsót, hogy egyenletesen gőzölődjön-habosodjon a tej. Mikor érzem, hogy lassan annyira forró, hogy nem bírja a kezem, lenyomom a gőzkart a kancsó aljára, felhúzom, és kikapcsolom a gőzt - így teljesen összekeveredik a hab és a tej. A gőzkart letörlöm, kifújom belőle a beleragadt tejet.
A kancsót ezután kétszer-háromszor finoman leütögetem, majd forgatom benne a tejet, amíg szép, sűrű tejszínszerűen folyó habot kapok. Ezen a linken nézhet meg egy videót az elkészítés folyamatáról.
Mi az a latte art?
Azok, akik naponta több száz kávét készítenek, tudják, hogy a monoton munkát fel lehet dobni némi kreativitással, aminek nemcsak a vendég, hanem a kávét készítő barista is örül - ez a latte art. Nagy valószínűséggel Olaszországból indult, ahol nem csak a mamma, hanem a kávé is a minden, Amerikával pedig David Schomer ismertette meg a nyolcvanas években.
A latte art a cappuccinók, tejeskávék dísze, ami alapvetően a gőzölt tejből és a kávén lévő cremából áll. Kétféle stílus alakult ki: az egyik, amikor csak a tejhab öntésével készülnek a szívek, a virágok és más alakzatok a kávé tetejére, ennek a rajzolásához gyengébb, kevésbé habos, könnyen folyó tej szükséges. A másik eljárásnál egy tűszerű eszközzel és csokoládésziruppal készítenek rajzokat a kávéra. Ezekből pár egyszerűbb: