Mit egyen a szoptatós anya?

A sokadik olyan csecsemőgondozási téma ez, ami körül csak a széthúzás megy. Epret eszel? Ajjaj! Csak nem gondolod, hogy megihatod azt a tejeskávét? Hánysz a migréntől? Nem, nem vehetsz be fájdalomcsillapítót, meditálj inkább. A tanácsok és a hitek a végletekig ellentétesek, a tudomány pedig nem bizonyít semmit. 

A kismama pedig erős vérveszteséggel, egész testi ólmos fáradtsággal, fájó sebekkel és egy ordító, éhes csecsemővel csak két dologra vágyik: enni és aludni. Enni mindent, bármit, sokat, aludni bármikor. És az igazság az, hogy másra nincs is nagyon szüksége.

Nagymamák
Nagyanyáink köménymagos levest, sört és rengeteg kelt tésztát adtak gyermekágyas anyáinknak, valamint előírták, hogy igyanak sok tehéntejet. A kelt tészta tejserkentő hatása nagy múltra tekint vissza, már a régi népi hagyományok szerint is a legjobb az olyan pogácsa, amelyet egy már szoptató nő tejével készítettek. Anyáink mindent szépen be is tartottak, és van, amit emlékeikben hatásosnak gondolnak, így minket is bíztatnak az alkalmazásra, mástól pedig óva intenek. Ezek a hiedelmek, szokások és hagyományok nem vesztek el, de jelentősen átalakultak, ma egymással szembenálló irányzatok képviselik őket - a következőkben ezeket nézzük végig.

Folyadék minden mennyiségben
Mivel a mai szoptatási tanácsok első pontja minden esetben a nagy folyadékbevitel, a levesek mindenképpen hasznosak ilyenkor, ez azonban lehet bármilyen más, vitaminban és tápanyagban gazdag zöldség-vagy húsleves, és nem muszáj köményesnek -köznapi nevén szoptatós levesnek- vagy rántottnak lennie. A mai radikális irányzatok képviselői négy-öt liter folyadékot ajánlanak naponta a szoptatós anyukának. Anyáink ettől az elvtől frászt kapnak, hiszen az ő idejükben féltek a tej hígulásától, ezért igyekeztek optimalizálni a folyadékbevitelt, és csak sűrű, tápanyaggazdag tehéntej és leves formájában fogyasztani. Ma már úgy gondolják, az anyatej minősége és sűrűsége csupán a gyerek igényei szerint változik, általában fokozatosan hígul reggeltől estefelé, de ennek semmi köze az anya táplálkozásához. A mérsékelt mai szemlélet csupán arra figyelmeztet, hogy a kismama igyon legalább egy pohár folyadékot minden szoptatásnál, máskülönben pedig figyeljen szervezete jelzéseire, igyon mindig, amikor szomjas, de ne többet, mint amennyi jólesik. Fontos valóban odafigyelni saját szomjúságunkra, ami ilyen körülmények között elfelejtődhet.

Szénhidrát vs. vitaminok és ásványi anyagok
A kalács és a sütemények mindig, mindenkinek jólesnek, mégsincs sok értelme mértéktelen fogyasztásuknak, anyáink is ezeket okolják azért a plusz tíz-húsz kilóért, amit azóta sem sikerül leadniuk. Az üres kalóriák és a felesleges szénhidrátok a tejtermelésre nincsenek közvetlen hatással, plusz kilókat viszont szinte biztos, hogy hoznak maguk után. Megkérdezett védőnőnk szerint semmi ok a szénhidrátbevitel növelésére a szoptatás idején.

Érték
Arra érdemes inkább ügyelni, hogy valóban betartsuk az általános, minden időben érvényes egészséges táplálkozás alapszabályait: fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonákat, húsokat, sok zöldség-és gyümölcsfélét és tejtermékeket, főleg sajt és joghurt formájában, ezeket pedig egyenletesen, lehetőleg napi öt étkezésre osszuk el a nap folyamán. Még a csecsemőgondozási irodalom világuralkodója, Dr. Spock alapján és a megkérdezett épeszűbb védőnők szerint is az a fontos, hogy teljes értékű, vitaminokban, tápanyagokban gazdag ételeket egyen a kismama csakúgy, mint máskor. A különbség egyszerűen annyi, hogy nem szabad koplalni és diétákat tartani, ugyanakkor kontroll nélkül zabálni sem érdemes. A gyerek ugyanis megszerzi a számára szükséges tejet, annak termelődése pedig csak az anyából vesz el tápanyagokat. Mindössze az nem mindegy, hogy az anya csontjaiból vonódnak ki ezek az anyagok, vagy fedezi őket a táplálkozás során bevitt kalcium. Így a jégkrém és a táblányi szalonna kalóriái által okozott súlytöbbletet nem biztos, hogy mind leszívja rólunk a gyerek, ezért nem a mennyiségi üres, -pl. cukor, liszt, zsír- hanem a minőségi kalóriákra -vitaminok, ásványi anyagok pótlása- kell összpontosítani.

Tilalmak végtelen sora
Az egyik elmélet szerint, mely a nagymamák félelmeit fejlesztette tovább, lényegében minden, amit a szoptatós anyuka eszik, az átmegy az anyatejbe. Így aztán nem ehet semmit, ami puffaszt vagy aminek minimális veszélye van az allergiás reakciókra. Tiltólistás a bab, karalábé, karfiol, káposzta, stb., rengeteg gyümölcs az apró magvasoktól a narancsig, és ez még csak a kezdet. Semmilyen koffeintartalmú ételt vagy italt nem fogyaszthat, se kávét, se teintartalmú teát, se csokoládét vagy kakaót. Természetesen tilos minden, ami a terhesség alatt is az volt: gyógyszer, alkohol, cigaretta illetve bármi, aminek minimális kockázata van: nyers hús, hal és tojás, penészes sajtok, sőt, a szójatartalmú és a tehéntejből készült termékek, olajos magvak, és így tovább. Akik ezt az irányzatot képviselik, azt javasolják, írjunk pontos naplót az ételekről, melyeket eszünk, így ha a baba kiütéses vagy hasfájós lenne, ennek nyomán kikövetkeztethetnénk, mi okozhatta a problémát.

Ennek a folyamatnak áldásos hatása, hogy az amúgy is leharcolt, lelkileg labilis, testileg legyengült anya a csecsemő sírásáért önmagát hibáztathatja, sőt, ha szerencséje van, ezt megteszi helyette az egészségügyi szolgálat. Az pedig ugyan nem bizonyított, hogy három szem eper rosszat tenne a tejtermelésnek vagy a babának, egy depressziós, minden falattól parázó anya annál nagyobb eséllyel árthat neki, saját magának, és a családnak is.

Cserébe a mérsékelt elv szerint semmi sem árthat, amit mértékkel fogyasztunk: ha tehát nincs szó alkohol-vagy drogfüggőségről, nem kell bűnbánatot gyakorolnunk egy deci vörösbor vagy egy fejfájás-csillapító miatt, ahogy egy szép adag töltött káposzta után sem. A káposztaleves-kúrát azért ne a tejbelövellés idejére tervezzük. Szélsőséges esetben azonban, amikor úgy tűnik, a gyereknek valóban valami baja van, érdemes bizonyos ételcsoportok elhagyásával kísérletezni és a leggyakoribb allergén mellőzésével kezdeni, például a feldolgozatlan tejtermékekkel.

És a lélek - fagyi, dinnye, citromos sör
Megkérdeztük a körülöttünk lévő kismamákat, nekik mitől robbant be a tejük igazán: a tanulságok egybehangzóak. Az elején a nagy legyengültség és fáradtság közepén mindegyikre rájött a kalóriabombák és a tömény szénhidrátok utáni zabavágy, a tej beindulását azonban leginkább ők is a sok víznek és a nagy folyadéktartalmú ételeknek tulajdonították. A nyáron szülők előnyben voltak a lédús gyümölcsökkel, egyikük ezért esküszik a dinnyére, és többen említették, hogy gyerekkoruk kedvenc mindennapi ételeire vágytak a szoptatás kezdetén, fasírtra és főzelékre. Másnak a citromos sör hozta meg a nagy eredményt, de van, aki a malátaitalokra esküszik, míg néhány szerencsétlen csak egy liter fagylalttól volt képes lenyugodni és tehénként termelni a tejet, ennek azonban gyaníthatóan inkább lelki okai voltak, hiszen a tejmennyiség kérdése jórészt itt dől el.