Biotermékek vásárlásánál automatikusan a bioboltokra gondolna a fogyasztó, pedig a cipőt a cipőboltból elv ebben az esetben nem érvényesül maradéktalanul. Az árusítás helye nincsen jogszabályi védelem alatt, csak a termék, ezért bioboltnak lehet nevezni az olyan üzletet is, ahol a választék nem kizárólagosan bionak minősített termékekből áll. Ez a gyakorlatban is megfigyelhető a bioüzletek és a köznyelvben úgynevezett biopiacok -kivétel a csak ellenőrzött termékeket beengedő biopiac, pl. a Csörsz utcai és a Kiebelsberg Kunó kultúrkúria piaca választékán, a fogyasztó jobban teszi, ha ellenőrzi a csomagoláson a minősítést, ami cserébe már egy egységes, EU-ban is használatos logót jelent az előrecsomagolt termékeken.
Megnehezíti a válogatást, hogy a biotermékek ritkán kapnak külön polcot az áruházakban. Ez a vegyes termékelhelyezés jellemző a Sparra is, amely bár saját márkás biotermékeket is forgalmaz Naturpur néven, de az áruházaiban kevéssé elkülönítetten vitamintablettákkal és úgynevezett egészséges termékekkel, diabetikus, free from termékekkel - a Spar laktózmentes termékcsaládja -, a nem bio barnacukor közvetlen közelében, azokkal keveredve jelennek meg a biotermékek. Az Auchanban és a Tescóban világosan elkülönítve jelennek meg a biotermékek, a Tesco a bio, gluténmentes, diabetikus és laktózmentes termékeinek külön keresőt működtet, ahol áruházanként lehet feltérképezni a választékot.
A nem előre csomagolt, lédig és külföldi termékek hitelességének ellenőrzéséről Roszik Pétert, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.
A fogyasztó hogyan bizonyosodhat meg egy lédig termék - pl. biopiacon értékesített paprika - hitelességéről?
Minősítő tanúsítvány felmutatását kell kérnie, amelyen beazonosítható a termék előállítója, és a mellékletén fel kell hogy sorolva legyenek az ökológiai (bio) termékek, esetünkben a paprika. A gyakorlatunkban számozott és számozott hologrammal ellátott a tanúsítvány. A fogyasztó jogosult információt kérni a tanúsítványt kiállító szervezettől a jogszerű alkalmazásról.
A külföldről érkező biotermékeknek milyen feltételrendszernek kell megfelelni, hogy itthon is bioként lehessen értékesíteni ezeket?
Az EU-n belül a Tanács 834/2007 EK és a Bizottság 889/2008/Ek rendeleteit kell alkalmazni minden tagországban, így elméletileg nincs különbség a termékekben. EU-n kívüli esetben más a helyzet, de ez is szabályozott a Bizottság 1235/2008/EK rendeletében, elvileg az EU-val ekvivalens rendszert működtető országokból és/vagy ellenőrzési rendszerből jöhet termék az EU-ba.
A bio kifejezés használata már önmagában garancia az önök által kontrollált termékre, vagy ezt másra is rá lehet írni?
Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében jogszabálysértő a bio (biológiai, ökológiai) jelölés, ha nem a hivatkozott rendeletek szerint készült. Méretétől függően még bűncselekmény is lehet a jogosulatlan jelölés. Az élelmiszeren kívüli kategóriák (pl. kozmetikum, textil, mosószer stb.) nincsenek védelem alatt.
Állatvédelem és ízek
A fogyasztó viszont nem feltétlenül a vegyszermentesség miatt választja a biotermékeket. Sok szülő a mérsékeltebb, vagy alternatív -pl. méz- cukortartalom miatt vásárol bioédességeket gyerekeinek, de ami még jellemzőbb, azok az állatjóléti szempontok és az ízvilág, amelyek a biotermékek esetében jobban érvényesülnek.
"Én alkalmanként veszek különféle biotermékeket (pl. joghurtot - nincsenek benne adalékanyagok, szemben a Danone-nal és hasonló márkákkal -, zöldséget, ha épp olyan helyen vásárolok, ahol azt lehet kapni, szép és nem túl drága), de amiből kizárólag biót veszek, az a tojás. Egy élelmiszeripart jól ismerő barátom horrorisztikus sztorija miatt szoktam rá, ő nagyon érzékletesen elmesélte, hogy mennyivel rosszabb körülmények közt tartják a tojótyúkokat, mint a húsukért tartottakat, bezzeg a biotyúkok boldogan kapirgálnak a kiskertben, és akkor úgy döntöttem, hogy annyit megtehetek az állatkínzás minimalizálásáért, hogy biotojást veszek. Meg hátha nekem is jobbat tesz. Azt gondolom, hogy ez nem kifejezetten racionális döntés, mert ilyen alapon biztos nagyon sok más terméket is tiltólistára helyezhetnék, nemcsak a 3-as jelzésű tojást, de amikor feltöröm a tojást, akkor legalább magamat abba a hitbe ringatva teszem, hogy ebben aztán baromira nincs semmi, ami ártalmas lenne a szervezetemre."
Országszerte, hipermarketekben is értékesítik a Biolla Kft. - A Farm csoport tagja - biotojásait, tőlük származik a Spar Naturpur sajátmárkás biotojása is. Hazánkban a legnagyobb állománnyal rendelkeznek, évente kb. 4,5-5,5 millió darab tojást adnak el. A biotojás előállítási körülményeiről és azok piacáról Élő Zsoltot, a Biolla Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.
Hogyan él egy biotojást - 0-ás kód - termelő tyúk?
A termelés két szakaszra osztható, nevelésre és termelő fázisra. A napos korban érkező állományt már a nevelés időszakában a bioelőírásoknak megfelelően kell tartani. Ebben az időszakban kapják meg a szalmonella elleni kezelés mellett a baromfibetegségek elleni védőoltásokat. A fiatal állatok az istálló területén szabadon mozogva, kapirgálva készülnek a termelési fázisra. 17 hetes kor után az állatokat áttelepítjük a tojótelepre, ahol tágas istállókban, valamint az ezekhez tartozó kifutókban élnek. A tyúkok nem fogyasztanak semmilyen vegyszert tartalmazó takarmányt, és nem részesülnek antibiotikumos kezelésben. Csak bioalapanyagokból előállított takarmányt fogyasztanak, naponta kijárnak a kifutókba legelni, szabadon szaladgálni, kapirgálni. A havas téli napokon bio zöld/tömegtakarmányokat kapnak a legelőfű helyettesítésére. A kifutókban egyedenként 4 m2 terület áll rendelkezésükre. A tágas istállóban pedig a fészkekben lévő tiszta alomra tojják meg a tojást. Az állatok jó közérzetét szolgálják az ülőrudak, kifutók, az istálló mindkét oldalán végigfutó üvegablakok, valamint a tetőablakokkal szabályozott természetes szellőzés és az 1 tyúkra eső megfelelő méretű élettér, amely az istállóban négyzetméterenként 6 egyedet jelent.
Min múlik, hogy melyik csibe lesz biotojást tojó tyúk, és melyik ketreces?
A kérdés nem a születésnél, hanem a nevelés során dől el. A naposcsibéket, ha biotelepre kerülnek, bioként tartjuk. Magyarországon nincs bioszülőpár-állomány, illetve biokeltető, ezért engedélyezett a hagyományos (nem bio) tojásokból kikelt állatokat a biotermelésbe bevonni.
Mekkora a termelési különbség a különböző tartásmódok között? És a selejt/törött aránya?
A legtermelékenyebb a ketreces tartásmódban termelő állat, itt 93-96 %-os a termelési arány. Ezután következik a mélyalmos, 2-es kódú tartástechnológiai termelés, majd legutoljára a bio. A biónál az állatok többet mozognak, ezért nem érjük el a ketreces tartástechnológiánál elvárt átlagot.
Tojásjelzések, és ami mögöttük van |
A másik népszerű biotermék a tej, a fogyasztók ezt elsősorban a többi boltban kapható tej gyalázatos ízével indokolták. A Zöldfarm tejtermékei mindhárom hipermarketben és kisebb üzletláncokban is elérhetők, a Mizo bioteje is országosan kapható. A biotejtermelésben részt vevő tehenek élete hasonló a fent említett, biotojást termelő tyúkokéhoz. Takarmányuk kizárólag ökológiai gazdálkodásból származhat, nem kaphatnak mesterséges hozamfokozókat, antibiotikumokat, aminek következtében tejük beltartalmi értéke magasabb, mint az azonos fajta nem biotartású egyedeinek teje. Így a jobb ízhatás érthető, bár a mi aludttejtesztünkön nem szerepelt jól a Zöldfarm teje.
A biohal
Az Auchanban - bár nem ők a kizárólagos halbeszállítóik - lehet kapni a Hortobágyi Halgazdaságból származó pontyot, amelyek termelése és feldolgozása a Biokontroll Hungária Kft. ellenőrzése alatt történik. A biohal-gazdálkodás feltételeiről a linken tájékozódhat, a lényege az ökológia gazdaságból származó tápanyagon túl a biodiverzitás megőrzése, az élőhely védelme is, így a fogyasztó az állatvédelem mellett a környezetvédelemmel is gondolhat, ha biohalat választ, a két magatartás pedig jellemzően kéz a kézben jár.
Mi az a bio?
Forrás: Biokontroll Hungária Kft. 2010 július elseje óta a biotermékeken kötelező feltüntetni az EU-ban is használatos "eurolevél" közösségi védjegyet. |