Aki ébredt már egy átmulatott éjszaka után másnaposan, vattásra száradt szájjal, első kézből tapasztalhatta meg az alkohol diuretikus, azaz vízhajtó hatását. A szeszes italokban levő etil-alkohol, más néven etanol az oka a szárazságnak. Ez ugyanis nemcsak a színvonalas péntek esti hangulatért felelős, hanem igen tisztességes vízhajtó is.
A szervezet vízegyensúlyát a vese és a vazopresszin, más néven antidiuretikus hormon (ADH) szabályozza. Ha elegendő folyadékot fogyasztunk, a vese több vizeletet választ ki, ha kevés a bevitt folyadék, akkor kevesebbet. Sőt: az ADH még arra is képes, hogy a már kiválasztott vizeletből a vizet visszajuttassa a vérbe, ha szükséges. Az alkohol ezt az érzékeny egyensúlyi rendszert zavarja meg: gátolja az ADH-termelést, így az akkor sem tudja kifejteni vízvisszatartó hatását, ha szükség lenne rá, mert mondjuk kevesebb folyadékot vittünk be, vagy többet izzadunk, esetleg valami sósat ettünk. Kevesebb víz jut vissza a vérbe, és az ideálisnál több víz távozik a vizelettel.
Egy gramm etanol tíz grammal több víz kiválasztását eredményezi. Egy korsó sörben 18 g, egy pohár borban (1,25 dl) 11,8 g, fél deci töményben 16,1 g alkohol van. Ha tehát megiszunk egy korsó sört - és vele 18 g alkoholt -, akkor a vese nemcsak azt a fél liter vizet fogja kiválasztani, hanem mellé még 180 g vizet (ez 180 ml). Minden korsó sör tehát nagyjából két deci (!!!!) extra folyadékveszteséget okoz. Egy pohár bornál ez a mennyiség 1,2 dl, míg egy fél pálinkánál másfél deci. Gyengébb pálinkáról van most szó, mert a szomszéd hetvenfokos vegyesgyümölcse, amit a szovjet hadseregben rakétamosó folyadékként rendszeresítettek a nyolcvanas évek elején, még több vizet vesz ki a szervezetből.
Az alkohol dehidrációs hatása persze erősen egyénfüggő: függ attól, hogy a májunk milyen gyorsan bontja le, milyen tempóban ittunk, mennyit ittunk egyszerre, mit és mennyit ettünk előtte/közben/utána. Az alkohol szárító hatásának kivédésére túl sok mozgásterünk nincsen. Az egyetlen megoldás, ha az italozást már eleve jó hidratáltsági állapotban kezdjük meg (erre szokták javasolni, hogy az első pohár előtt érdemes 6-7 dl vizet legurítani), és ivás közben folyamatosan igyunk vizet. Lehetőleg minden pohár italhoz (3 dl sör, fél deci tömény, 1,5 dl bor) igyunk még 2 dl vizet. Ezzel nagyjából annyi folyadékot juttatunk vissza, amennyit kihajtunk az alkohollal - bár ha valaki mondjuk sör-unikumozás közben minden kör után le tud gurítani négy deci vizet, az gyakorlatilag ezzel kivédi a másnaposságot, mert egyszerűen nem fog tudni rendesen berúgni sem. Azt még fontos tudni, hogy mivel a másnaposságért nem kizárólag a kiszáradás a felelős, hanem ezer másik tényező, teljesen elkerülni még a legprofibb vízvisszapótlással sem lehet.
Kávé, tea, üdítő
Noha a kiszáradással leginkább az alkoholfogyasztást szokás összekapcsolni, a kávé, a feketetea és az üdítők is megérdemlik a figyelmet - bár egyik sem olyan mértékben, mint az alkohol. Kávénál 500 mg koffein által okozott folyadékveszteség még a napi átlagos folyadékbevitellel fedezhető. Ez a koffeinmennyiség 7-10 presszókávé, 2-7 l fekete tea, 3-5 l zöld tea, a főzet erősségétől függően. Efölött a mennyiség fölött szükség lehet extra folyadékbevitelre. Az üdítőknél is a koffeintartalmat érdemes figyelni. Egy liter kólában 90-100 mg koffein van, tehát ha napi öt liternél többet iszunk belőle, akkor érdemes odafigyelni a folyadékpótlásra. De ha napi öt liter kólánál többet iszunk meg, akkor igazán nem a folyadékveszteség lesz a legnagyobb problémánk, hanem hogy a sok cukornak lábamputálás lehet a vége.
A kiszáradás tünetei Enyhe vagy közepes formában: szájszárazság, fáradtság/álmosság, szomj, csökkent vizeletmennyiség, fejfájás, szédülés, szorulás. |