Egyél rendesen és lefogysz!

Fogyni pont nem akartam, de az lett belőle. Egy kifejezetten a minőségi táplálkozásra építő étrend és annak sajátos, sokaknak talán üdvözítő mellékhatása.

Fogyókúrákról már rengeteget írtunk, a sorozat összefoglalóját itt olvashatják, kiváló útmutató egy elszánt túlsúlyosnak, vagy akár csak pár kiló felesleggel küzdőnek. Ez itt egy személyes történet, semmi kontrollcsoport, sehol sincsenek brit tudósok, pláne sehol nincs diétás szerzőnk Bibliája, a kajanapló. Itt váratlan fordulatok vannak, ami némi belegondolás után kiderült, nem is olyan váratlanok.

Forrás: Táfelspicc

Amikor az ortodox orvostudomány tudománya megáll, jönnek a manilai csodadoktorok. Mivel olvastam már horoszkópot is, nem rémülök halálra egy alternatív gyógymódokat is ismerő orvostól, pláne ha csak azt mondja mit ne egyek és nem kell sem vásárolnom, se beszednem valami büdös tablettát, amit cserébe csak ő árul.

A mondás egyszerű volt, soha többet, vagy legalábbis minimális tejtermék, tojás, nagyipari hús, csapvíz és feldolgozott élelmiszerek, és soha többet bármi, amiben tartósítószer, színezék, adalékanyag van. Nem kell rápörögnöm a bióra, de ha van kedvem, pörögjek. Az ok, hogy ezzel tudom minimálisra csökkenteni a szervezetembe bevitt fölösleges adalékokat és gyógyszermaradványokat, amik bajaimat valószínűleg okozzák. Nem kérdezgettem, nem kezdtem el azon pörögni, hogy hivatalosan nem lehetne bajunk ezektől, hanem akkor ugorjunk bele. Addigra már az ortodox tudomány hibakeresésére elköltöttem pár havi fizut, és éppen még több gyógyszert akart belémtolni a siker érdekében, ebben a megvonásos étrendben nem láttam annyi kockázatot, legfeljebb több logisztikai drámát.

Minden, M-I-N-D-E-N tele van tejjel és szarral

Amilyen egyszerű volt a szabály, olyan hamar derült ki, 2013-ban szinte minden át van itatva tejtermékekkel, ipari húsokkal és adalékanyagokkal. Az első hetek fenekestül forgatták fel az életem, mert a tejtermékek és az adalékanyagok napjainkban szinte elkerülhetetlenek, és ez az elkerülés okozta a súlyveszteséget.

A tej és a cukor barátsága

A tej és tejtermékek problematikája a vajnál és az édességeknél jelentkezett. (A tejföl is tejtermék, és mivel mi a tejföl országa vagyunk, ez sokakat rosszul érinthet. Nekem mindegy volt, kevés túlértékeltebb alapanyagot tudok a tejfölnél, sose maszatoltam vele össze az ételeim, így ezt a kört pont megúsztam, de más magyar ezen a diétán nehezményezheti a megvonást.)

Innentől tilos minden croissant, péksütemény, édesség, tejszínes fagylalt, vajas keksz, túrógombóc, créme brulée, krémes, az édességek 90%-a bizony tejtermékkel készül, tudtam meg, tehát ezek szinte teljesen kiestek az étrendemből a bennük található cukorral együtt. Egy vállvonással vettem tudomásul, ha valamire nincs szüksége a szervezetemnek, az pont ez a kategória, ott egye meg a fene.

A fogyás első kulcsa ez volt, mert a tejtermékekkel kistafírozott süteményekkel együtt lényegében az eddig bevitt összes finomított cukrot megvontam a szervezetemtől. Természetesen, aki elkezd pótszerekből pótsüteményeket gyártani, annak ez a kalóriamegvonás nem fog jelentkezni. De rövid az élet a pótsüteményekhez, így ezt a felvetést én nem is értem pontosan.

A második kulcs a tejtermékek csúcsa, szerelmem, a vaj. Étrendemből kiesett a vajas kenyér, a vajon sütés, a vajjal meglocsolás, és az édességek megvonása mellett -mivel jelentős vajfogyasztó voltam- ezzel eszelős mennyiségű kalóriától szabadultam meg, amit eszem ágában sem volt a számomra vállalhatatlan ízű margarinnal pótolni. Természetesen aki pótolja, ugyanott lesz, de az előbb már említettem az élet hosszúságát, ahhoz pláne rövid, hogy margarinos browniet süssünk benne. (Ahhoz természetesen elég hosszú, hogy zsírral süssünk ezt-azt, csak mondom)

Egy jó másnapos Big Mac-kóla sincs

Nem voltam napi mekiző, de havonta párszor biztos belecsúsztam egy jelentős bezabálásba egy gyorsétteremben, a heti két-három liter kóláról nem is beszélve. Ezek kiestek, üdítők helyett beesett a víz, nulla kalóriával, mert kólából nyilván csak zsírosat ittam, nem édesítőszeres lightokat. Ezekkel együtt kiesett az összes impulzuszabálás, húúú étcsokival leöntött kakaóscsiga a benzinkúton, mert de rég ettünk, a kutyának jutifalinak vett prémium virsli betolása, mert nem bírom ki hazáig és minden hirtelen, hamar betolt gyanús minőségű, hirtelen bekapható, mindenhol kapható étel eltűnt az életemből.

Ugyanis éhesen rohanva benzinkúton, gyorsétteremben, pogácsásnál nincsenek adalékanyagmentes élelmiszerek, kiváló minőségű kenyérrel készült szendvicsek. Ki kell bírni hazáig, vagy be kell menni egy jobb étterembe és rendesen enni. Ez okozta a legnagyobb változást, közvetve a súlycsökkenést is, mert az éhségtől nem látva rendszeresen túlzabáltam magam.

Zaba helyett rend

Az impulzusevések, itt-ott csipegetések könyörtelen kiiktatásánák lett egy másik mellékhatása is, egy hónap alatt megszűnt az impulzuszabálást kiváltó vágy, vércukorszint-leesés is. Erre szintén nem számítottam. De ha nincs megfelelő minőségű étel a közelben, akkor mivel ki kell bírni, kibírom, megszűnt mindenféle zabadüh, hiszti, nyavalygás, környezetem legnagyobb örömére.

Vezettem már rendes háztartást, de az elmúlt években nem annyira, és ezt hozta vissza az adalékanyagok megvonása. Vissza kellett térnem a kőkemény házikosztra, főzésre, bevásárlásra, piacra, átgondolt tervezéssel végrehajtott rendszeres táplálkozásra, ami erővel rendbe rántotta egész életem többi rendetlen részét is. Ezek már Feldmári magasságok, nem tartoznak közvetlenül a Táfelspicc tárgykörébe, ettől függetlenül a német közmondás: Az vagy amit megeszel kemény és kegyetlen igazságát ne feledjük.

És a költségvetés? Az maradt

Még az elején (7 hete kezdtem) említettem a prodzsektet egy kollégának, félek, drága mulatság lesz, ő cáfolta ezt, de többen figyelmeztettek, a gatyám rá fog menni a minőségi étrendre, mert a bio drágább, és húsból a kézműves megfizethetetlen. Csak nekem nem kell biót és húst ennem ész nélkül, és a kiadási oldal is jelentősen csökkent.

Ami drágább

Kezdjük reggel. Kávéba tejszínhab? De tejet azért raknék bele, hát nem rakok. Magában viszont csak az ebéd utáni kávémat iszom, ezért jönnek a zab, rizs és mogyorótejek. 7-900 forint egy liter, kávéba csak a mogyoró vállalható (az se), cserébe nem romlik meg túl könnyen. Az ásványvíz is drágább, mint a csapvíz, a napi adag, pláne, hogy sportolok és nyár is van 300 forint körül lehet.

Egyáltalán nem veszek biozöldséget, így az a tétel nem változik. Húsból valóban eldurvulna a helyzet, ha sokat ennék, mert a bárány és a bionyúl a legmegnyugtatóbb, és legelérhetőbb alternatívák, amik a legdrágább húsok, ezért inkább halat eszek, a Hortobágyi halgazdaság kifejezetten biohalakat tenyészt, és a tengeri halak közül is bátran bele lehet nyúlni a nem tenyésztett fajtákba (a lazac, hacsak nem vadlazac egy vagyonért, mindig tenyésztett, ezt érdemes tudni).

Ha nem otthon eszek, az bizony kemény dió, mert maradnak a legjobb éttermek, ahol saját a kenyér, mangalica a sertés. A helyzet étteremben ettől függetlenül is bonyolódik, mert jobb helyeken a vaj fontos alapanyag, de ezekben az esetekben már nem görcsölök azon az öt grammon, ami becsúszik az ossobuccóval, és teljes nyugalommal megeszem a bivalymozarellát és kecske, juhsajtokat is.

Az időről ne feledkezzünk meg. Mivel az élelmiszerüzletek és késztermékeket árusító helyek kész aknamező egy ilyen, vagy hasonló megvonásos étrendet folytatónak, az első hónap cimkeolvasással és hosszú ledöbbenésekkel telik. A másodiktól pedig bevásárolni és főzni kell, ami idő, pláne annak, aki utálja az ilyesmit, és inkább mással foglalatoskodna helyette.

Ami olcsóbb

Nincs több hirtelen megvásárolt "olcsó" élelmiszer, nincsenek üdítőitalok, becsúszó csokikák, kocsmából hazafelé bekajálások. Ezek a napi párszáz forintok hó végére több tízezres tétellé duzzadnak, ami szőrén-szálán eltűnt, és a fent már említett rendszerben gondolkodás, bevásárlás és táplálkozás is egy sokkal tervezhetőbb költségvetést jelent.

Ami miatt megéri

A hit természetesen fontos tényező egy étrendváltoztatástól várt gyógyulás esetében, de ahogy olvastam már horoszkópot, úgy hiszek a gondolat teremtő erejében is, ha hinni kellett, ám legyen, elhittem, hogy működik, mert a kiinduló tüneteim mérséklődnek. A fogyás (4 kg) már nem gondolom, hogy bármiféle hittel előidézhető, cserébe úgy történt meg, hogy semmiféle erőnléti változást nem okozott (rendszeresen sportolok, hamar feltűnik egy esetleges erővesztés, bármi hiány).

Ami sokkal látványosabb változás az a cellulitiszkéim drámai csökkenése. És ez garantáltan nem függ össze semmiféle hittel, mert eszembe se jutottak a kis drágák. Az étrendváltás előtt se voltam feltűnően narancsbőrös (köszönöm anyukám a szerencsés genetikát), de a kritikus helyeken azért úszőnői feszességet se tudtam produkálni. Ez most ugyanannyi sporttal látványosan javult, ami elég komoly fegyvertény. Ha másért nem, ezért megéri száműzni az adalékanyagokat, cukrot az étrendből, mert ez is plusz egy igazolás arról, hogy a narancsbőr bizony kőkeményen összefügg a táplálkozással.