Nyolcvan éve, 1933-ban, Triesztben kezdte meg működését az Illy kávémanufaktúra. Alapítója, Illy Ferenc (később Francesco Illy) Temesváron nőtt fel, könyvelőként dolgozott, majd az első világháború veteránjaként Triesztben telepedett le, ahová még a hadsereggel került.
"Ott kezdett el kávéval és csokoládéval foglalkozni. Elsőként a Hausbrandtnál dolgozott, illetve velük együtt alapított közös céget Illy és Hausbrandt néven. A család elmondásából annyit tudunk, hogy mivel ott nem voltak minden ötletére vevők, megcsinálta a saját cégét" - meséli Varjas Gabriella, az Illy hazai forgalmazásával foglalkozó Espresso Kft. marketing- és PR-menedzsere. Francescót kémikus végzettségű fia, Ernesto követte a cég vezetői székében, őt pedig a jelenlegi vezérigazgató, Andrea Illy és két testvére, Anna és Ricardo.
Innovációval meghódítani a világot
A cég nevéhez több, a kávézás szempontjából forradalmi innováció is köthető, jelentőségük ebből a szempontból Alfonso Bialettivel, a ma már majd minden háztartásban fellelhető kotyogós feltalálójával említhető egy lapon. A találmányok között megtaláljuk a ma használatos, profi gőzölős eszpresszógépek elődjét (Illetta néven, 1935 óta használják), amely szakított az addigi forró vizes eszpresszófőzési megoldással, és nagynyomású vízgőz segítségével oldotta ki az őrleményből az ízeket. Későbbi újítás volt az elektromágneses kávébab-válogató gép.
A legfontosabb találmányukat a kényszer szülte, amikor Francesco Illy szakítani akart partnerével, Hausbrandttal. "Az volt az eredeti megállapodásuk, hogy a Hausbrandt Triesztet látja el kávéval, Illy pedig a városon kívüli területeket" - mondja Varjas. - "Csakhogy a frissen pörkölt kávé levegővel érintkezve nagyon hamar veszít a minőségéből, így meg kellett oldani, hogy minőségvesztés nélkül legyen messzebb is szállítható. Ekkor találta fel és szabadalmaztatta Illy Ferenc a pressurization néven ismert, máig használt módszert. A módszer lényege, hogy nagy nyomás alatt a kávéban levő oxigént nitrogénnel helyettesítik, így tökéletesen konzerválják a frissen pörkölt kávét."
Ez a módszer később sokszorosan megtérült, ezzel tudott ugyanis a cég a világ bármely pontjára friss kávét szállítani, amivel komoly előnyre tett szert a versenytársakkal szemben (az Illy ma 140 országban van jelen). A kávék jellegzetes, fémdobozos csomagolása ennek a technológiának köszönhető, vagy inkább fordítva: ez a technológia tette szükségessé olyan csomagolás használatát, amelyik hosszú távon kibírja a megnövelt nyomást.
Csak az arabica
A cég több szempontból speciálisnak mondható, ezek közül a legfontosabb az alapanyag kiválasztása. Nem olyan értelemben, hogy mindig a legkiválóbb minőségű, gondosan válogatott kávészemeket használja, bla-bla-bla, mert ezt minden cég el szokta mondani magáról. Az Illy azon kevés, mondjuk úgy, hogy mainstream gyártók (nem pedig a kis, dűlőszelektált kávékra koncentráló kézműves gyártók) közé tartozik, amely kávéjához kizárólag arabicát használ.
Az igazi kávét kétféle kávébabból készítik: arabicából (Coffea arabica) és robusztából (Coffea canephora vagy Coffea robusta). A kávéfogyasztók általában egyetértenek abban, hogy az előbbi sokkal jobb ízű. Egy kávé íze sok mindentől függ (pörkölési mód, termőterület, fajta), de a karakterre nézve az egyik legmeghatározóbb, hogy milyen arányban tartalmaz arabicát és robusztát. Míg az arabica finomabb, de kényesebb (és drágább is termeszteni), a robuszta íze nem olyan kifinomult, viszont másfélszer annyi koffeint tartalmaz, és sokkal igénytelenebb, könnyebben termeszthető növény, tehát jóval olcsóbb is. A bolti kávékeverékek az imént vázolt okok miatt általában nagyobb arányban tartalmaznak olcsó és erős robusztát.