Az eddigi legnagyobb kihívással lesz kénytelen megküzdeni a marhahúsipar: fölfedezték, hogy a marhahúsban levő szalmonella forrása nem ott van, ahol eddig gondolták, hanem az állat nyirokrendszerében, és nehezebben kivédhető, mint az E. coli baktérium. Ez azért problémás, mert az eddigi feltételezések miatt úgy gondolták, hogy az E. Coli elleni óvintézkedések magukban foglalják a szalmonella elleni védekezést is.
Ám, mint arra James Marsden, a Kansasi Egyetem háziállat-tudományi tanszékének professzora rámutatott, nem ez a helyzet: míg az elmúlt tíz évben az E Coli elleni védekezés komolyan csökkentette a baktérium által okozott tömeges megbetegedések számát, addig a szalmonella néhány gyógyszerrezisztens törzse továbbra is komoly problémákat okoz.
A nyirokmirigyek szalmonellával fertőzöttsége elsődleges veszélyforrássá a darált húst teszi ( amit általában nyakból készítenek, és egyben ledarálják az izmokat, a faggyút és a nyirokcsomókat). Ez a felfedezés új irányt adott az élelmiszeregészségügyi kutatásoknak, mivel a húsból eltávolíthatatlan a nyirokcsomó, a figyelem arra irányul, milyen módon lehet az állatokban csökkenteni a szallmonellát, vagy pedig sterilizálni a már levágott állatok húsát.
A marhahús esetében ez azért jelent problémát, mert míg a többi állat (csirke, pulyka, sertés stb.) húsát a fogyasztó általában jól átsütve fogyasztja, addig a steak, hamburger és egyéb sült marhahúsok az esetek jelentős részében jóval a well done, tehát jól átsütött sütési fokozat előtt kerülnek a tányérra. Marsden szerint éppen ezért lenne nagyon fontos felhívni a fogyasztók figyelmét a marhahúsban rejlő szalmonella veszélyre is.