Milyen szőlőt kapunk a piacon?

Több ezer fajta szőlő létezik a világon, az uzsonnásdobozokba mégis csak pár fajta kerül. A furmint, az olaszrizling bornak jó, a saszlát vagy az otellót viszont megesszük. Ezekkel a fajtákkal találkozunk a piacokon.

Származása

Fennmaradt szőlőmagmaradványok és levéllenyomatok alapján már az ősemberek is ismerték és gyűjtögethették a szőlőt. A ligeti szőlőből (Vitis silvertis) nyolcezer éve fejlődött ki a kerti szőlő (Vitis sativa), amelyet a Kaszpi-tengertől délre fekvő területeken (a mai Irán, Örményország, Azerbajdzsán) i.e. 4-5000 körül kezdték termeszteni, innen ered az európai szőlőtermesztés. A bortermő (Vitis vinifera) szőlő 2-3 évezredes termesztés, szelekció és nemesítés eredménye.

Szüretelő munkások a szőlőtőkék között Kisharsány közelében. Forrás: MTI/Sóki Tamás

A Larousse gasztronómiai lexikon leírása szerint a szőlőből már az ősidők óta készítenek erjesztett italt. Egyiptomban Ozirisz, Görögszországban Dionüszosz (a bor és a mámor istene) kultusza segítette a borkészítés fejlődését. Az ókori görögök és rómaiak után, akik szárítani is tudták a szőlőt, a hordót feltaláló gallok pártfogoltál a szőlő- és bortermelés, majd szerzetesek javították folyamatosan a borkészítést. Emellett persze a csemegeszőlő és a mazsola minden időben helyet kapott az asztalokon.

Magyarországon a szőlőtermesztés a középkorban alakult ki, alapvetően a borkészítésre koncentrált, majd később megkülönböztettek csemegeszőlőket is: a kecskecsecsűt, a gohért. Történelmi borvidékeinket a 19. századvégi filoxéra (Amerikából származó gyökértetű) járvány szinte teljesen elpusztította. Ekkor terjedt el a homoki szőlőtermesztés, valamint az amerikai szőlőfajok is előtérbe kerültek, mivel ezek ellenállóbbak a filoxéra és más betegségekkel szemben.

Csemegeszőlők

A piacon kapható csemegeszőlők nem sokban különböznek a bortermő szőlőktől, leginkább a beltartalom és a külcsín a meghatározó. A csemegeszőlőknél a cukorfok, a savasság kevésbé fontos, inkább a szép, laza fürtök, a nagyszemű bogyók, a vékony héj és a minél kevesebb, és kisebb mag a lényeges szempontok a piacon. A vastag héj, a nem eléggé feszes szemek és a ropogós magok étkezési szempontból nem túl vonzóak.

Általában ezekkel a hazánkban is termesztett fajtákkal találkozunk a piacokon:

Saszla Forrás: Táfelspicc

Saszla

Vagy inkább chasselas, a leggyakoribb fajta a piacokon, világszerte az egyik legelterjedtebb, ami lehet fehér és piros bogyójú is. Szeptember elejétől találkozhatunk vele, húsos, leves, enyhén ropogós, enyhén savas, viszonylag vastag héjú szőlő, íze talán a legismertebb szőlőíz.

Frissen szüretelt Csabagyöngye a badacsonyörsi Varga Pincészet telephelyén, 2007-ben Forrás: MTI/Nagy Lajos

Csabagyöngye

Az egyik legismertebb hibrid szőlőfajta, a filoxéravész után Mathiász János nemesítette, viszont egy békéscsabai szőlész, Stark Adolf szelektálta, nevelte fel a fajtát. Korán érő fajta, július közepén-végén már megjelenik a piacon. Halványsárga, lédús, ropogós, vékony héjú bogyói vannak, enyhén muskotályos ízű, cukortartalma miatt borkészítésre is alkalmas. Több szőlőfajtát kereszteztek belőle, mint a szőlőskertek királynője muskotály vagy az Irsai Olivér.

Muskotály, azt nem tudta a zöldséges, milyen. Forrás: Táfelspicc

Muskotályos szőlők közül a pölöskei muskotályt érdemes még a piacon keresni, amelynek magas cukortartalma, közepesen nagy, roppanós bogyói vannak. Stegedi Sándor állította elő 1967-ben. Kifejezetten édes, illatos szőlő, ez is jó alapanyag további felhasználásra, sütésre.

Pannónia kincse

A piacon pannóniaként ismert, a Szőlőskertek királynője és a Cegléd szépe keresztezésével állítótta elő Póczik Ferenc 1942-ben. Nagy, húsos bogyói vannak, a húsa ropogós és édes, ezzel pedig az egyik legnépszerűbb szőlő a piacon. Augusztus végén és szeptember elején találkozhatunk vele.

Néró

Csizmazi József és Bereznai László nemesítette 1965-ben, magas cukortartalma miatt olyan csemegeszőlő, amelyből bor készíthető. Tojás alakú, kék bogyói édesek, bő levűek, szeptemberben találjuk meg a piacon. A belőle készült bor gyulladáscsökkentő hatású.

Otelló Forrás: Táfelspicc

Otelló

Az egyik legnépszerűbb csemegefajta, mi imádjuk. Karakteres ízű, szeptember végén, október elején kerül a piacokra. Amerikai eredetű, labruska (Vitis labrusca) szőlő. A labruska (vagy labruszka, róka) íz borban nem túl kellemes, néhány fajtánál ihatatlanul erős, ezért Magyarországon a labruska szőlők borait tilos kereskedelmi forgalomba hozni. Nem mellesleg az otellóból készült bornak rendkívül magas, a szabványnál magasabb a metil-alkohol tartalma, amelynek egészségre káros hatása van. Íze aromás, sütni-főzni kifejezetten jó alapanyag.

Szőlős focaccia Forrás: Táfelspicc

Szőlős receptjeinket a linken találják, mi főzésre az otellót és a muskotályt kedveljük leginkább aromás, erőteljes karakterük miatt.