Mariannak
A "Szerezzen valaki habos islert!!!" kívánság rendszeresen körbefut a közösségi médiák felületein, aki megszokta gyerekkorában, nehezen engedi el egy habos islertől mentes városban ezt az édességet. Az édességet, ami azért annyira nem jó, mint a lekváros, de a teljesen lehetetlen fogyasztási metódus, a végtelenül gejl töltelék mégis örökre beégeti ismerői tudatába.
A recept nem bonyolult, egy klasszikus isler, de lekvár helyett jó vastagon töltve pillecukorhabbal. Az egyetlen trükk, amivel a távolba szakadt habos islerre éhezőket ki tudjuk segíteni, hogy jól behűtve kell leönteni csokoládéval, kimártani elég nehéz. (A másik trükk, ha a hab mellé lekvárt is töltünk...) Célszerű kisebb, 5-6 cm átmérővel készíteni, úgy kezelhetőbb, bár a nagyméretű habos isler fogyasztása feltétlenül szórakoztatóbb.
Eredete a szolnoki Szapáry utcában ma is megtalálható szecessziós épületben működő, hajdani Kádár cukrászdához, azon belül is id. Kádár Kálmán cukrászmesterhez köthető, tudtuk meg a Damjanich János múzeum gyűjteménykezelőjétől, Barta Ferenctől. Kádár változtatta meg az isler töltelékét habra, sajnos az alkotói folyamat további részletei ismeretlenek.
A habos isler nem csak fehér, hanem csokoládés habbal is készül, ezt id. Kádár tanítványa, Móra Ferenc készítette a Marcipán cukrászdában, szintén Szolnokon, hol máshol?
Azóta láttunk már rózsaszín töltelékes habos islert is, a lényeg, hogy imádjuk ezt a szolnoki, százéves különlegességet.