Milyen a jó és milyen a hibás pálinka?
A jó pálinka, a régi beidegződéssel szemben, egészséges gyümölcsből és nem a földre hullott, rothadt termésből készül. Rohadt, penészes, beteg gyümölcsből képtelenség jó pálinkát főzni, hiszen ezek a minőségek, ízek koncentráltan jelennek meg az italban. Főzőmesterektől hallottam, hogy a pálinkának való gyümölcs akkor kiváló, amikor már épp leesik a fáról, de még nem ér földet. Persze ezt a pillanatot, pláne magát gyümölcsöt nehéz elkapni, de érdemes, mert tökéletes alapanyag nélkül nincs jó pálinka.
„Egy jó pálinkából szinte kiugrik a gyümölcs, nem kell hozzá szakértőnek lennünk, hogy felismerjük benne a kajszit, szilvát, málnát és hasonlókat. Tiszta, csakis az adott gyümölcsre jellemző illata és íze van. Nem karcos, hanem finom, lágy, krémes, kellemes íze hosszan megmarad a szájban, és az alkohol sem égeti szét az ember nyelőcsövét, hanem szépen belesimul az ízképbe” – mondja Márton János, a Márton és Lányai pálinkafőzde tulajdonosa.
„A hibás pálinka ezzel szemben kellemetlen illatokkal és ízekkel van tele. Az egyik leggyakoribb hiba az előpárlatosság. A lepárlás első szakaszának terméke még nem maga a pálinka, az a középső szakasz. Viszont ha előpárlatos a pálinka, az azt jelenti, hogy a kelleténél több maradt benne az előpárlatból, és ez szúrós, észteres illatot, csípős, kaparó ízt okoz, amit az előpárlatban feldúsuló aldehidek (acetaldehid), észterek (etil-acetát) és kozmaolajok okoznak. Könnyű felismerni, mert a régi jó technokol rapidra emlékeztet. Az ilyen pálinkát jobb elkerülni.
Másik gyakori hiba az utópárlatosság. Olyankor fordul elő, amikor a szükségesnél kevesebb utópárlatot választottak el a lepárlás során. Büdös, moslékra emlékeztető szaga és savanyú, főtt íze van.
Ha acetonos, körömlakklemosó-illatot érzünk, az erjesztési hiba. Nagyon sok baktérium is okozhat kellemetlen illatokat, ízeket, ha például nem mosták meg jól a gyümölcsöt, és a rátapadt földdel együtt belekerültek a cefrébe. Ha a gyümölcs magozása során szár és levél is kerül a cefrébe, annak kellemetlen íze visszaköszön a kész pálinkában” – sorolja Márton János, és ezek azok a hibák, melyeket egy tudatos fogyasztónak előbb-utóbb illik felsimerni.
Ezek akkor is hibák, ha sokan erénynek és elengedhetetlennek gondolják, hogy egy pálinka karcos, durva, büdös, közönséges - mondják: férfias - legyen. Nem kell rossznak lennie, sőt, ezek komoly hibák, egy versenyen a labda közelébe se lehet jutni ilyen tétellel, nem hogy belerúgni.
Tehát a pálinka semmi más, csak a gyümölcs létező legszebb formája, lekvár férfiaknak, akik lehetnek nők is, vagy ahogy tetszik. Bűznek, acetonnak és egyéb mellékízeknek semmi keresnivalója benne, azok mind technológiai igénytelenséget jeleznek.
Hogy kerülhet hibás pálinka a polcokra?
A 22/2012. (II. 29) kormányrendelet a NÉBIH-et (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) pálinka ellenőrző hatóságként jelölte ki. Annak ellenére, hogy a pálinka kiemelten ellenőrzötté vált, nem jelenti azt, hogy a legmegbízhatóbb termékké is avanzsált, hiába lenne az elvárható egy ilyen kiemelten fontos magyar terméknél. A NÉBIH vizsgál minőségre (íz, illat) utaló paramétereket is , de a fogyasztók ízlésének való megfeleléséről nem hivatott dönteni. A NÉBIH számára nem az a kérdés, hogy fogyasztói szemmel jó vagy rossz-e az adott pálinka, a hatóságot csa az érdekli, hogy a termék élelmiszerbiztonsági szempontból megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, azaz hazai gyümölcsből, Magyarországon állítsák elő. Ez fontos, de édeskevés egy pálinkához, ami méltó az elnevezésre.
A helyzet némiképp hasonló, mint a Magyar Élelmiszerkönyv esetében, elég, ha a termék megfelel egy elég alacsony szinvonalú minimumnak, viszont itt egy hazánk élelmszeriparában ritka státuszú, imidzs szempontjából fontos termékről, a szívügyünkről van szó, nem holmi párizsikról és virslikről.
A pálinkával szinte mindent lehet
"A jelenlegi jogszabályi környezetben pálinkának, szemben a borral, nincs forgalomba hozatali engedély kötelezettsége" - világosított fel Barátossy Gábor, a NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának igazgatóhelyettese.
Ha felcsapunk pálinkafőző mesternek, megkapjuk a működési és jövedéki engedélyt, elkezdjük gyártani a pálinkát és szépen forgalomba hozhatjuk anélkül, hogy bevizsgáltatnánk.
Csak a HACCP élelmiszerbiztonsági dokumentumban van az leírva, hogy a terméket be kell vizsgáltatni, de hogy mennyit, milyen időközönként, arra semmiféle jogszabály nincs. Ha elmulasztja a bevizsgálást, akkor sincs semmi, mert ha a hatóság egy ellenörzés során nem talál hibát a pálinkában, akkor nincs miért büntetni a termelőt.
Magyarul egyedül a termelő felelős azért, hogy terméke megfeleljen az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. Ez az Európai Unióban elfogadott szemlélet arra alapoz, hogy a termelőnek érdeke minél magasabb minőséget előállítani, hiszen márkát akar építeni, amiből meg szeretne élni. Az, hogy valaki bevizsgáltatja-e a termékét, tehát kizárólag rajta múlik. A rendszer az utólagos ellenőrzésre épül.
De az esetleges utólagos ellenőrzés se szűri ki a hibás tételeket, mert szúrópróbaszerű és ahhoz nem elég gyakori, hogy az összes hibás tételt eltüntesse a polcokról.
"A kereskedelmi forgalomban lévő pálinkáknak nagyjából 30 százaléka olyan, amely versenyen nem kap érmet, több verseny átlageredménye alapján ezt elmondhatjuk" - magyarázta Nagygyörgy László, a Wessling Hungary Kft., az egyik piacvezető, akkreditált laboratórium projekt managere, és hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kereskedelemben kapható pálinkák jó minőségűek, és általában semmilyen veszélyt nem jelentenek az egészségre.
Ettől még persze a piacon lévő pálinka lehet hibás, például elő- vagy útópárlatos. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanis a jogszabály értelmében mindössze két komponensre fókuszálnak, a metanolra és a hidrogén-cianid tartalomra. Ezért fordulhat elő az az abszurd helyzet, hogy egy rosszul elkészített pálinka, amely a hatalmas etil-acetát koncentráció miatt ihatatlan, megfelel a jogszabálynak.
Vagyis rossz a jogszabály, ami nem azt mondja ki, hogy a metanol és a hidrogén-cianid kivételével bizonyos komponensekből - azokból, amelyekkel a fent említett hibákat is kiszűrhetnék - mi a felső határ, hanem azt határozza meg, minimum mennyinek kell benne lennie az illókomponensekből. Jelen esetben a minimum érték 200 gr / hl. Az illókomponensek (pl: etil-acetát, propanol, butanol) ugyanis azok az összetevők, melyek arra utalnak, hogy a pálinka valóban gyümölcsből készült. Ha nem gyümölcsből, hanem mondjuk ipari szeszből készítik a pálinkát, az illókomponensek a minimum alatti értéket mutatják, így azonnal kiszűrhető a hamis pálinka, de az még a hibásnál is alacsonyabb minőségi kategória.
Oldalágon van remény
A helyzet orvoslására hozta létre a Wessling laboratórium a másfél éve működő pálinkavédjegyet. Eddig 10 gyártó 36 terméke viseli a minőségi garanciát biztosító jelzést, amelyet minden egyes tételre külön-külön kell megszerezni.
A pálinka laboratóriumi és érzékszervi vizsgálaton esik át, az érzékszervi vizsgálatot a Pálinka Nemzeti Tanács honlapján szereplő elismert szakemberek végzik. Az eljárás abban különbözik az összes eddigi bírálattól, hogy itt az átlagpontszámnak el kell érnie a 16 pontot. Ez azt jelenti, hogy az adott termék pálinkaversenyen legalább ezüstérmes besorolást kapna. Ugyanaz a pontozás és értékeli rendszer, mint a hivatalos pálinkaversenyeken.
***
Íme egy példa a pálinkaversenyenyek pontozási és értékelési szabályzatára
20 pontos bírálat alapján történik, mely megegyezik az ausztriai Destillata pontozási rendszerével, és az alábbiak szerint osztják fel:
Illat tisztaság: 5 pont: nem optikai tisztaság, hanem párlat tisztaság. Az elő-utópárlat és egyéb technológiai hibákból származó (pl.: penészes cefre, ecetesedés stb.) hibákat vizsgálják illat alapján. 5 pont, ha nem érezhető ilyen hiba. A hibák mértékétől és mennyiségétől függően vonnak le pontot.
Gyümölcskarakter: 5 pont: illat alapján vizsgálják, mennyire felel meg a megnevezésben szereplő gyümölcsfajtának. Ha egyáltalán nem annak a gyümölcsnek az illatát érzik, vagy abszolút neutrális, akkor 1 pont. Innentől kezdve, minél jellegzetesebb, intenzívebb, kellemesebb, úgy nőhetnek az adott pontok 5-ig.
Íz tisztaság: 5 pont: nevével ellentétben itt vizsgálják a gyümölcs karaktert is épp úgy, mint az előző pontban, csak itt a szájban érezhető ízeket. Valamint ebben a pontban osztályozzák az íz tisztaságot is hasonló módon, mint az illat tisztaságnál.
Harmónia: 5 pont: itt a termékről alkotott össz. benyomásokat, az íz, illat harmóniáját értékelik. Minél jobb, annál több pont. Figyelembe veszik, hogy az illat és az íz összhangban van-e. A kóstolás után az íz megfelel-e annak az elvárásnak, amit a szaglás után támasztottak a termékkel szemben.
A bíráló lapok az egyesület saját maga által fejlesztett számítógépes programjának segítségével bírálókként kerülnek kitöltése. Minden pálinkát egymástól függetlenül minimum 4 bíráló minősít. Ha nincs konszenzus vagy 14 pont felett minimum 3 pontnál nagyobb különbség mutatkozik meg a bírálatok között, akkor automatikusan új bizottsághoz, majd szükség esetén a csúcs zsűrihez kerül a versenyminta: Végül a számítógépes program segítségével a bizottság összesített lapot tölt ki mintánként, egyeztetett vélemény alapján.
Az éremhatárok a következők:
arany: 18,0 – 20,0 pont között
ezüst: 16,0 – 17,0 pont
bronz: 14,0 – 15,0 pont
***
A védjegyeztetett pálinkákat a Wessling szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Az összes termék 20 százalékát megvásárolják az üzletekben és ellenőrzik, hogy minden laboratóriumi paramétere megegyezik-e a korábbi adatokkal. Erre azért van szükség, hogy a gyártók véletlenül se éljenek vissza a védjegy által biztosított minőségi garanciával.