Igyekeztünk úgy összeállítani a bevásárlólistát, hogy legyen benne étel és ital, fűszer és levespor, egészséges és egészségtelen, főleg olyan termékek, amelyeket gyakran látunk mások bevásárlókosarában. A lista szereplőit átlagos árkategóriájú bécsi és budapesti szupermarketekben szereztük be. A kínálat persze nem teljesen ugyanaz, és bár Ausztriában nagyobb a választék, meglepő módon néhány alapnak hitt étel, mint például a Hellmann's majonéz hiányzott a bécsi polcokról. De nézzük azokat, amiket jellemzően mindkét országban megtalálunk a nagyobb élelmiszerboltokban.
És a minőség ugyanaz?
A Danone Activia natúr joghurtjával egy pillanatra megtréfált bennünket a magyar piac: véletlenül Pille Natúr joghurtot vettünk az Activia termékcsaládból, ami szemre szinte ugyanolyan, mint a normál, ám kicsivel drágább testvére. Az osztrákoké után a magyar elszomorítóan rossz volt, egy kanál után mindannyian letettük. Gyanús volt a nagy különbség, ekkor jött rá egyik szemfüles tesztelőnk, hogy a kettő nem is ugyanaz.
A helyes joghurt megvásárlása után jobb lett a helyzet, de kiegyenlítetté azért nem váltak erőviszonyok: a hozzávalók sem egyeznek, mint azt a képen láthatják, és a Bécsben vett Activia savanykásabb karakterű a magyarnál, amelynek egyetlen előnye, hogy a négyes gyűjtő 339 forintba került, míg import kollégájáért 2,49 eurót, vagyis 767 forintot kértek. (Az árakat az aktuális 308,4 forintos középárfolyammal számoltuk.)
Különbség a Danone Actimel Multi törpepalackos ivójoghurtjánál is van. Az osztrák erdei gyümölcsöt tartalmaz, míg a miénk gyümölcskészítményt, igaz, aroma és adalékanyag mindkettőben van bőven. Az első kortynál feltűnt, hogy a magyar Actimel hígabb, folyósabb. Az íze is műanyagosabb, rövidebb lecsengésű. Az árak nagyjából pariban vannak, 139 forintra jön ki az osztrák darabja, 120-ra a magyar – Bécsben egy Billában vásároltunk, ahol a hatos csomagolású termék éppen akciós volt, vagyis most 102 forintra jött ki egy darab.
Hová tűnt a mézes müzli?
A müzlikínálat jelentősen eltér. Az apró helyi márkák mellett természetesen jelen vannak a nagy nemzetköziek is, de szemmel láthatólag más ízű, keverékű vagy csomagolású termékeket próbálnak eladni. A Dr. Oetker Vitalis nevű müzlije viszont megtalálható a határ mindkét oldalán, igaz, idehaza ahány boltban jártunk, éppen egyikben sem volt mézes, Ausztriában pedig nem volt csokoládés. Sejtésünk szerint a kiskanállal érkező osztrák turisták vették meg mindet, hisz Bécsben kilója 2181 forintnyi eurót ér, nálunk viszont csupán 1777-et kérnek a mézes Vitalisért a Tesco online boltjában.
Jöhet a mogyorókrém!
Nutellából odaát egy stramm üvegpoharas kiszerelést választottunk, de idehaza olyan nincs, sőt, amit kint 450 grammos csavaros tetejű üvegben forgalmaznak, az nálunk 400 g és műanyagba töltött. Áruk kilóra vetítve természetesen könnyen összehasonlítható: 2363 forint itt, 2116 Ausztriában. Több kóstolónk egymástól függetlenül ugyanarra jutott: mintha bécsi mogyorósabb ízű lenne, míg a Budapesten vásárolt inkább csokisabb. A mogyorótartalom mindkettőnél 13 százalék, a hazai piacon forgalmazottat viszont Lengyelországban gyártják, nem Ausztriában.
Nyugati fűszer vagy keleti fűszer?
Több embert hallottunk már fanyalogni a nálunk forgalmazott tömegfűszerek minőségével kapcsolatban. Ennek mindenképpen utána kellett járnunk, amihez a Kotányi babérlevelét és egész fekete borsát választottuk. Szemre is látható a differencia: a Bécsben kapott babér levelei szépek, szabályosak, nem töredezettek, míg a Magyarországon vásároltban több fél levelet találtunk, sőt, mintha egyik-másik széle meg is lenne rágva. A fekete bors Budapesten kicsit feketébb, de illatra, egy-egy szemet megroppantva nem volt érezhető különbség. Annál inkább az árakban: nálunk mindkét fűszer 199 forint, Ausztriában meg 612, vagyis 1,99 euró.
Na, mit nyomnak a pizzára?
A Heinz ketchup ízre és összetételre megegyezik. Mindkét országban ugyanazt írják a címkére, állaguk és csomagolásuk is azonos. Itt is az árban van különbség: a kinti 1,89 euróval (583 forint) szemben a hazait 699-ért találtuk meg.
„Levesek készülnek porból...”
Ennél az árucsoportnál is igaz, hogy a két nép különböző ízlése más-más keveréket hoz ki a vegyészekből. Ennek ellenére a húsleves jellegű termékek jelen vannak itt is és ott is. Bécsben 309 forint volt a Maggi és a Knorr, míg Budapesten 269 és 310 forint szerepelt az árcédulán.
Van, ami egyforma
Kíváncsiságból mindkét országban vettünk egy-egy tábla Milka Alpenmilch tejcsokit – ha hiszik, ha nem, találkoztunk már azzal a véleménnyel, hogy a magyar verzió rosszabb. A szerkesztőségünk melletti Sparban 269 forintot fizettünk, míg az osztrákok 0,99 eurót, vagyis 309 forintot kértek érte. Leplezzük le ezt a városi legendát: teljesen egyforma élményt adnak.
Pont erre jutottunk a Rauch Happy Day narancslevével: ugyanazt érezte a nyelvünk, de a pénztárcánk jobban járt Magyarországon: kint 521 forintnak megfelelő összegért jutottunk hozzá, Budapesten 439 forintért.
Igyunk egy sört!
Magyarországon olcsóbb a Gösser – 269 forint –, de sajnos hazai gyártmány. Alkoholtartalma 5,1 százalék, egy tizeddel gyengébb az eredeti osztráknál, amely színben, habban, aromában és árban is fölötte áll a magyarnak. 1,05 euróba, vagyis 336 forintba kerül a félliteres dobozos kivitel – amennyivel drágább, annyival jobb is.
És a kóla?
Vendégkóstolóink ítélete is megerősíti, hogy van különbség. Az átszámítva 336 forintba kerülő osztrák kóla egyesek szerint valami más, míg a 269 forintos magyarban inkább a cukoríz dominál. A jelentősnek ítélt különbség abból fakadhat, hogy a magyarba kukoricából kinyert glukóz-fruktózszirupot, az osztrákba még cukrot raknak. A hazaiban ráadásul 11,2 gramm a "cukor" aránya, míg az Ausztriában vásároltban 10,6 gramm.
Mi a helyzet a virslivel?
Az osztrák virsli legendás, a magyar virslihelyzet katasztrófa. Ezért bedobtunk a kosárba egy 84% hústartalmú, glutén- és laktózmentes, marha- és sertéshúst tartalmazó (ez már tényleg virslinek nevezhető, nem csak a Magyar Élelmiszerkönyv szerint az) virslit, ami 2,99 eurós (920 forint) árával fölé lő (3833 Ft/kg) a hazai piacon legdrágábbnak számító, 70-75% húst tartalmazó virsliknek (3200 Ft/kg körül), cserébe sokkal szaftosabb náluk.
Spórolni nem igazán lehet az ingázással
A határ menti falvakban és városokban manapság is megszokott dolog a bevásárlóturizmus, annak ellenére, hogy az euró-forint árfolyam nem a legkedvezőbb. Kérdésünkre több ingázó elmondta, hogy leginkább diszkontjellegű boltokat látogat, mivel mostanában aránylag kiegyenlítettek az árak, legfeljebb az olcsóbb mosószerek, a sajtok, illetve a minőségi tejtermékek és húskészítmények miatt érdemes átruccanni. Ám ahogy a tipikus termékeket bemutató kosarunk fest, a babérlevél, a kóla és a joghurt minőségében is van némi különbség a határon túli változat javára.
„Mostanában inkább a megszokás visz át, vágyom a levegőváltozásra. Ha jól megpakolom az autót a havi nagybevásárlással, még mindig megéri autóznom 25 kilométert oda, 25-öt vissza” – tette hozzá egy olvasónk.