A magyar szója még nem génkezelt

Vágólapra másolva!

Hazánkban negyven éve jóformán azt sem tudtuk, mi az a szója, az átlagemberek a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején találkoztak a termékkel, amely mára áthatja az egész élelmiszeripart.

Zirig Árpád

Vágólapra másolva!

GMO szója

Sokan nem hitték el, hogy ez bab, hiszen feldolgozott zacskós, szárított változata volt az elterjedt. Nem csak a vegetáriánusok ették, találékony anyukák és trükkös vendéglátósok is megpróbálkoztak vele – túlzás lenne azt állítani, hogy népszerű lett, de elfogadtuk, megismertük különböző változatait.

Szója mindenütt

A Soytats.com szakmai oldal információ szerint az utóbbi negyven évben meghétszereződött világtermelés, 2013-ban 284 millió tonna volt, ennek két százaléka kerül direkt emberi fogyasztásra, nagy része takarmány és olaj lesz.

Egykor Kína volt a legnagyobb termesztő, ma évi 90 millió tonnával az USA vezet. A genetikailag módosított szóját 1996 óta termesztik, a világtermelést vezető USA-ban és Argentínában szinte kizárólag genetikailag módosított (GMO) fajtákat találunk, amelyek gyomirtószer-toleránsak és kártevő-rezisztensek. Magyarországra elsősorban Brazíliából – 2003 óta termelnek GMO-szóját – importálunk, tudtuk meg korábbi cikkünkben a VM-től. Az unióban a felhasználás 15-30 százaléka GMO-mentes.

A mezőgazdasági szaklapok évek óta foglalkoznak a problémával, miszerint az egész élelmezési rendszer túlságosan a szójára támaszkodik. Ez hatványozottan igaz Magyarországra, 40 ezer hektáros termőterületünk nem elég a szója-önfenntartáshoz. Az sem mellékes, hogy a nem génkezelt vetőmagból származó készleteink „döntő hányada exportra kerül.” (2012-ben 49,87 ezer tonna) Az itthon megtermelt mennyiség leginkább más uniós tagországokban, Ausztriában, Németországban, Svédországban és Franciaországban kerül a piacra.

Mivel a GMO-mentes szóját tonnánként akár 50-100 eurós felárral lehet értékesíteni, a hazai tenyésztők nem tudják megfizetni az ebből készült drágább takarmányokat. Az agrarszektor.hu elemzése szerint az állatok fehérjeforrásul szolgáló szója kihagyására nincs lehetőség, mert drasztikus hatékonyság-csökkenést és komoly veszteségeket okozna. Mai árakon nyolcmilliárd forint többletköltséget jelente, ha az állattartók a GMO-s szójákat mindenhol nem génmódosítottakra cserélnék fel.

Nehéz elkerülni a GMO szóját

Az állattenyésztés és az élelmiszeripar fehérjeszükségleteit importból fedezzük, évi 500-700 ezer tonna szójadara és 100 ezer tonna szójabab érkezik, tudtuk meg a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodájának 2013 szeptemberi közleményéből. Túlnyomó részben argentin és brazil eredetű szójakészítmények érkeznek hozzánk, így az is belefut a génmanipulált termékekbe, aki nem akar.

Az Európai Unióban 2004-ben oldották fel a tilalmat, azóta jöhet be Magyarországra is génmanipulált szójából készült állati táp. A nagyipari állattartás végfogyasztói számára ezért gyakorlatilag kikerülhetetlen, hogy ne olyan húst egyenek, amely gazdáját előtte nem GMO-szójával etették, ezt ugyanis nem kell feltűntetni a terméken.

Emberi fogyasztásra szánt élelmiszereken -mivel allergén- a szójatartalom feltüntetése is kötelező, ha ennek 0,9 százalékot meghaladó GMO tartalma van, akkor az is. Abban az esetben, ha ez a génmódosított tartalom nem szennyeződésből ered, hanem direkt így tervezett, az alacsonyabb értéket is jelezni kell.

A szója (minden szója, nem csak a GMO) rendszeres fogyasztása – fitoösztrogén-tartalma miatt – állatoknál meddőséghez vezet, gyengíti az immunrendszert, embereknél pedig a Harvard Egyetem 2008-as tanulmánya szerint bizonyítottan csökkenti a spermaszámot.

Megéri vagy sem?

Magyarország kilenc másik országgal együtt aláírta az osztrák kezdeményezésű Duna-térség GMO mentességi egyezményt (Donau Soja Symposium), amely alapján közös kutatás, szakmai együttműködés indulhat – hogy ez mennyire lesz életképes, a következő években elválik.

Jogom van hozzá?

2012. január 1-től hatályos Alaptörvényünk XX. cikke is rögzíti, hogy:

„(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

forrás: gmo.kormany.hu/

2014. februárjában egy, a GMO-mentes szójatermesztés lehetőségeivel foglalkozó szakmai tanácskozáson Szépe Ferenc, a VM mezőgazdasági főosztályának főosztályvezetője elmondta, hogy a nemzetközi piacon felkínált szójadarának ma már 81 százaléka génmódosított. Sajnos ez az arány folyamatosan növekszik, de a piacon egyre inkább keresik a nem génmódosított szóját, az Európai Unióban a GMO-mentes szója iránti kereslet az összes felhasználás akár 30 százaléka is lehet.

A főosztályvezető elmondta, a múlt század nyolcvanas éveiben közel 70 ezer hektár volt a vetésterület, így a mostani 40 ezer megduplázása, megháromszorozása a cél. A szakember elmondta: a GMO-mentes szója termesztése kifizetődő, mert egy tonna ilyen terményért átlagosan 13-14 ezer forinttal kínálnak többet a piacon, mint a génmódosított változatért.

Az agrárszektor februári elemzése kitért arra, hogy az elmúlt években a magyar szóját 110-120 ezer forintos tonnánkénti áron lehetett eladni, így "2,5 tonnás termésátlag mellett hektáronként mintegy 300 ezer forint árbevételt hozott, és ez a relatíve alacsony költségszint mellett tisztességes termelői jövedelmet garantálhatott."

Szójatermesztéssel foglalkozó gazdáktól megtudtuk, hogy ahol a kukorica jól érzi magát, ott szója is ültethető. Kalászosok és kapásnövények után vetésforgóban ültetve jól érzi magát. Mivel Magyarország a termeszthetőségi sáv északi részén található, nem minden fajta alkalmas ide – az MTA ATK vetőmagkutatói évtizedek óta dolgoznak a megfelelő szójabab nemesítésén. Idehaza Baranya megye a legjelentősebb szójás régió – az egyik legismertebb térségbeli szereplő a Bóly Zrt., akik mintegy 2700 hektáron, saját takarmány-előállítás céljából foglalkoznak a növénnyel.

Van pozitív példa is

A hazai mennyiség nagy részét az állattenyésztés veszi fel. Kevesen vannak, akik szójából jelentős mennyiségben, szakmai elismerés mellett képesek emberi fogyasztásra szánt élelmiszert előállítani. Ebben a szegmensben megkerülhetetlen a csak magyar szóját feldolgozó, nem génmanipulált alapanyagból dolgozó Yaso.

Speciális, szabadalmaztatott alapanyaguk teljes értékű fehérjeforrás, melyből számos szójás eledel, kenyér, kolbász, keksz, pástétom, tofu, stb. készíthető. Hajas Gabriella értékesítési vezető elárulta, hogy génmódosítás-mentes dél-magyarországi szójababból, természetes úton készül, adalékanyagokat nem tartalmaz. „A szójabab a természetes csíráztatási folyamaton keresztül értékes tulajdonságokkal gyarapszik, ezáltal könnyen emészthetővé válik, eltűnik a mellékíze és nem okoz puffadást.” Az előbb csíráztatott, majd főzött, darált és pasztőrözött szójababjuk teljes értékű növényi fehérjeforrás, ideális vegetáriánus ételekhez.

Van rá igény külföldön?

A Yaso mögött álló Fitorex Kft. komoly nemzetközi elismerésnek örvend. A Frost&Sullivan piackutató 2012-es „Product Differentiation Excellent Award” díját nyerték Londonban, mint egyedi tulajdonságokkal rendelkező, kiváló minőségű termék. Ugyanabban az évben a frankfurti Health Ingredients Europe kiállításon az év súly- és éhségkezelő innovatív termékének járó díját nyerték el. Csíráztatott tofujuk a világ legnagyobb élelmiszeripari vásárán, a 2013-as kölni Anugán 2013-ban a Fine Food kategóriában került be a díjazottak közé, míg gluténmentes lapkenyerüket idén a Sial Canada Innovation versenyére válogatták be.

Mire jó a szója?

A szója lágyszárú, egynyári haszonnövény. A szójabab 18% olajat tartalmaz. Az étkezési olajak mellett kozmetikumok, szappanok, piperecikkek alapanyaga, de biodízel üzemanyagokban, festékhígítókban és műanyagokban is megjelenik. A textilipar is hasznosíthatja: fehérje alapanyagú mesterséges szálasanyagot állítanak elő a visszamaradó hulladékból.

Fehérjetartalma 35% – az olajtalanított szárazanyagot az állattenyésztés használja takarmányozási célra. Lábasjószágok élelmezése mellett az ipari haltenyésztés alaptakarmánya. Statisztikák szerint a szójabab három százaléka kerül emberi fogyasztásra. A szalmája sem megy pocsékba: takarmány, alom, tüzelőanyag vagy ipari rostanyag lesz belőle.