A zsírégető, testsúlycsökkentő, fogyasztó- és még ki tudja, hányféle leleményes névvel ellátott teák (az egyszerűség kedvéért ezeket fogyasztóteáknak fogjuk hívni a továbbiakban) szinte minden esetben gyógynövénykeverékek, esetleg gyógynövény és valamilyen – általában zöld – tea keverékei. (A leggyakrabban használt gyógynövényekhez lásd lenti keretesünket.)
Alapvető fiziológiai ismeretek birtokában bárki beláthatja, hogy a szervezet zsírégetése nem úgy működik, ahogyan azt a fogyasztószerek hirdetői és a reklámok szeretnék. A fogyasztótea molekulái nem fognak besétálni a zsírsejtekbe, hogy aztán ott először is varázskalapáccsal összetörjék a lipideket, és onnan targoncával meg szívlapáttal hordják kifelé, hogy aztán a szervezet jóízűen kiürítse vagy felhasználja őket. Ez sajnos nem az Egyszer volt, hol nem volt – az élet című szuper rajzfilmsorozat.
Ezek a gyógynövények vízhajtó, esetleg egyéb, emésztést segítő hatásuk miatt kerültek a dobozokba.
A vízhajtás, hashajtás viszont elég hamar látható és érezhető eredménnyel – például a kiürülő belek miatt laposabb hassal és testsúlycsökkenéssel jár. Ezért vannak az ilyen teákban nagy számban erősebb vagy gyengébb víz- és hashajtó vagy az emésztést más módon segítő (például szénhidrátok vagy zsírok felszívódását gátló) gyógynövények.
A zsírbontás (lipolízis) elég összetett folyamat, viszonylag sokféle részt vevő vegyülettel, hormonokkal – és ez a folyamat kizárólag attól fog beindulni, ha a szervezetet valami arra ösztökéli, hogy nyúljon hozzá a raktáraihoz.
Ezt pedig egyetlen dolog fogja megtenni: ha kevesebb energia áll rendelkezésre, mint amennyire szüksége lenne.
Ezt egyébként a termékek hangsúlyozzák is: felhívják a figyelmet a készítmények kiegészítő, diétát támogató jellegére. Azaz nem állítják, hogy a teák fogyasztásával önmagában komoly eredmény érhető el.
Nem is igen találni olyan teát, amely konkrétan a csomagoláson fogyasztóteaként nevezné magát – testsúlycsökkentő, antiadiposis és hasonló elnevezések szerepelnek a termékeken. (A „fogyasztótea” és „zsírégető tea” kifejezések elsősorban különböző magazinok cikkeiben fordulnak elő, illetve a termékeket forgalmazó webshopok neveznek így egyes termékcsoportokat.)
A dobozon található termékismertetőkben szerepelnek az olyanok, hogy:
A vízhajtók semmiféle zsírmobilizálást nem végeznek: egyszerűen arra késztetik a veséket, hogy nagyobb mennyiségű vizet szűrjenek ki a vérből, illetve kevesebbet szívjanak vissza a többlépcsős szűrési folyamat során.
A vízhajtás nem segíti a diétát, nem növeli a zsírból való fogyás mértékét – tehát a fogyást –, mert semmi nem történik a zsírral.
A testsúlyunk kevesebb lesz, de az kizárólag vízveszteség, nem zsír.
Márpedig ha valaki diétázik, akkor az elsődleges célja nem az, hogy vizet veszítsen, hanem az, hogy zsírt . A hashajtó hatással hasonló a helyzet: itt ugyan lehet némi (nagyon picike) haszna annak, hogy az emésztőrendszeren nagyon gyorsan halad végig a tápanyag, és a test kevesebbet tud belőle fölszívni, de egyrészt komoly energiadeficitet nem fogunk tudni ezzel létrehozni (hamarabb száradunk ki), ráadásul eléggé megviseli az emésztőrendszert.
Az egyetlen pont, ahol ezek a teák hasznosak lehetnek, az étvágycsökkentő hatás, erre viszont ugyanolyan hatékonyan használható az üres feketekávé is.
A fogyasztó hatásúnak mondott, vagy annak hirdetett élelmiszereket a 27/2004. (IV. 24.) ESzCsM-rendelet „a testtömegcsökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználásra szánt élelmiszerekről” szabályozza.
Ebben a fogyasztóteák nem szerepelnek, kizárólag azokat a hagyományos értelemben vett élelmiszereket és összetételüket tárgyalja a rendelet, amelyek csökkentett energia-, vagy zsírtartalmuknál fogva használatosak lehetnek egy energiaszegény étrend („fogyókúra”) összeállításában. Idetartoznak a light, vagy csökkentett energiatartalmú élelmiszerek is, amelyekről egy korábbi cikkünkben már írtunk.
A gyógyteákra, gyógynövényekre a 53/2005 (XI. 18.) EüM-rendelet értelmében, összhangban az EU-s szabályozással, 2011 áprilisa óta nem használható a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény kategória. A gyógynövényeket ugyan lehet forgalmazni, de nem gyógyhatású készítményként, és nem lehet hivatkozni sem az esetleges gyógyhatásra.
A gyógynövények körét több forrás definiálja:
A törvényi szabályozás enyhén szólva is hiányos és konfúzus – amint arra Bernáth Jenő, a BCE Gyógy- és Aromanövények tanszékének professzora többször rámutatott.
A különböző listák között gyakran voltak/vannak átfedések (például a 81/2003. ESZCSM-rendelet lakossági fogyasztásra szánt gyógynövények listájában vannak olyan tételek, melyek szerepelnek az OÉTI negatív listáján), és mikroszkópos vizsgálatok során kiderült az is, hogy a szabályozás nagyon változó minőségű termékek forgalomba hozatalát teszi lehetővé.
A fogyasztóteákban általában szereplő gyógynövények