A gázok bélrendszerbe kerülése normális, a mennyiség azonban nem mindegy. Evés, ivás, rágózás közben rengeteg levegő jut a tápcsatornába – naponta akár három-négy liternyi is. A táplálékok lebontásakor további gázok keletkeznek, amelyek egy része felfelé, böffentés formájában, más része lefelé távozik.
A legproblémásabbak a nehezen emészthető ételek. Ilyenek például a hagyma, a káposztafélék, a bab különböző fajtái, a borsó vagy a kukorica. A hasznos tápanyagok mellett ezek jelentős ballasztot, vagyis nehezen emészthető szénhidrátot, raffinózokat és sztachiózokat tartalmaznak. Azok az enzimek, amelyek a lebontásukhoz szükségesek, nincsenek jelen a szervezetben, ezért bontásuk a vastagbélben történik, baktériumokkal. A folyamat gázképződéssel jár.
Nem vagyunk egyformák: az egyesek számára könnyen emészthető élelmiszerek másoknak gondot okozhatnak: a gabonafélék, a búza, a zab, sőt a burgonya is ilyen. A pékárukban jelen levő élesztő és sütőpor is vezethet fokozott bélgázképződéshez.
Néhányunknak a szervezetéből hiányozhatnak a valamelyik cukrot lebontó enzimek – ők is a flatulencia áldozatai. A legismertebb a tejérzékenység: az ettől szenvedők nem képesek a tejcukrot, vagyis a laktózt szőlőcukorra és galaktózra bontani. Szervezetükben nincs jelen a tejcukor bontására rendelt béta-galaktozidáz enzim, így a laktóz emésztetlenül kerül a vastagbelükben, így a bélbaktériumok kezdik el bontani, és ez bizony gázképződéssel jár.
Ami bekerült vagy bent keletkezett, el kell, hogy távozzon. Normális körülmények között állandóan kétszáz-háromszáz köbcenti gáz van a vastagbélben – az emésztés, a felszívódás, a bakteriális lebontás során keletkező gázok a végbélnyíláson át illannak el, sokszor anélkül, hogy észrevennénk. Ugyan van, aki tagadja, de minden emberből távozik némi puki, orvosi szaknyelven flatus – az egészséges szervezetből akár naponta tízszer is.
Tévhit, hogy mind szagos – csak azoknak van kellemetlen hatásuk, amelyek a fehérjelebontás melléktermékeiként keletkeznek. Ilyenek lehetnek például az ammónia és a hidrogén-szulfid. A hátul távozó oxigén, nitrogén, a gyúlékony hidrogén és metán, valamint a szén-dioxid szagtalan.
Nem csak a szagok miatt kerülhetünk kellemetlen helyzetbe: ha túl sok gáz keletkezik a gyomorban és a belekben, légbuborék formájában tulajdonképpen beáll, ami rendkívül kellemetlen és akár fájdalmas érzés – ez a felfúvódás. Szemmel is látható, hiszen megfeszül, megnő a has. Ennek eredményeként nyomás alakul ki, amely felfelé szorítja a rekeszizmot – ez szívpanaszokat is eredményezhet, míg a fájdalomért a bélfalak nyúlása okolható.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak étel okozhatja, de például hasnyálmirigy-elégtelenség, fekély, allergia, reflux, bakteriális túlburjánzás vagy gyulladásos bélbetegségek is a kiváltó okok között szerepelhetnek. Ha gyakran előfordul, forduljunk orvoshoz, hiszen cukorbetegség, májcirrózis, bélrenyheség vagy bélelzáródás is lehet a háttérben, sőt az sem ritka, hogy a természetes bélflórát szinte kivégzi egy korábbi antibiotikumos kezelés, aminek eredményeként megjelenhet a meteorizmus.
Ha régóta fennáll, irány az orvos, de ha új keletű a probléma, vagy csak alkalomszerű, megfelelő táplálkozással és testmozgással segíthetünk rajta. Igyekezzünk szépen, lassan enni. Habzsoláskor túl sok levegő kerül a szervezetünkbe, amit csak tetézünk azzal, hogy nem rágjuk meg a falatokat. Fontos, hogy minőségi ételeket tegyünk az asztalra, mert számos iparilag használt adalékanyag is fokozhatja a gázképződést.
Az érzékenyek kerüljék a babot, borsót, lencsét, szóját, brokkolit, karfiolt, káposztaféléket és a kelt. Nem ritka, hogy mesterséges édesítőszerek is puffadáshoz vezetnek, akárcsak a szénsavas italok. A rágógumit se erőltessük, felesleges levegőt juttat a szervezetünkbe.
Ki kell küszöbölni az erjedést és a rothadást, ehhez a cukor- és a fehérjebevitelt érdemes mérsékelni. A puffadósak próbálják meg ideiglenesen kerülni a tejtermékeket, lehet, hogy a laktóz a problémájuk forrása. Önfegyelem is szükséges: ne nassoljunk főétkezések között! Hagyjunk időt magunknak, ebbe a rendszeres széklet is beletartozik, optimálisan naponta kétszer.
Ne feledkezzünk meg a folyadékról – a legjobb a tiszta víz, és számos növény puffadásgátló hatása ismert, ezekből kiváló teák főzhetők: a kömény, az édeskömény, az ánizs akár még 4/3/3 arányban keverve is jó lehet. A kamilla több pozitív tulajdonsága mellett a szelek ellen is alkalmazható.
Akinek ezek a praktikák sem jelentenek megoldást, fifikás megoldásokat is talál: már kapható a pukibiztos alsónemű. Ez minden kellemetlen szagot benntart – többet biztosan nem néznek önre rosszallóan, fintorogva, a kiszivárogtatót keresve.