Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Világszerte rengeteg almafajta van (kb. ezer), de a kereskedelemben csupán 5-6 forog, ez a hazai választékban sincs másként.
Az Aldi, Lidl, Tesco, Interspar és Auchan áruházak közül az Interspar, a Tesco és az Auchan kifejezetten nagy fajtaválasztékot kínál, amelyben most a Golden, a Jonathan, a Gála, a Jonagold, a Granny Smith és az Idared található meg. Ezek mellett mindegyik áruház kínál piros és zöld almát, az Aldi és a Lidl csak ilyeneket.
Az almaárak a hiperekben 139-től 399 forintig terjednek, de a 250 forint körüli kilónkénti ár a jellemző. Szeptember végén, a szezon beindultával mindenhol csak magyar alma van, csak az Intersparban találtunk külföldi, egész pontosan cseh terményt, egy sehol máshol nem látott fajta képviselőjéből (Red Jonaprice).
Aki olcsóbbra vágyik, nagyobb zöldségeseknél, utak menték 100 forint alatt is kap most almát.
Piros alma, zöld alma
A színek pár évtizede még fajtajellegek voltak, nem pedig fajtacsoportok. Ez az új divat annak köszönhető, hogy a fogyasztó így keresi az almákat, ezért a nemesítések is ebbe az irányba mennek.Magyarországon a hatvanas-nyolcvanas évek között az addig 10-12 almafajtával dolgozó mezőgazdaság három fajtára -Jonathan, Golden Delicious, Starking- korlátozódott. Ezek közül is a Jonathan 60%-kal képviselte magát. A téli érésû fajták aránya 95 % volt, és a hazai nemesítési munka is csak ezek klónszelekciójára korlátozódott.
Napjainkra, pontosabban 2012-ben ezek az arányok 14% Jonatán, 22% Idared, 5% Jonagold, 6% Starking és egyéb fajtákra módosultak, 22%-kal képviseli magát a Golden fajtakör és szintén 22% a rezisztens fajták aránya, amelyekből levek és almasűrítmények készülnek. Utóbbiak egyre nagyobb teret hódítanak, mert kevesebb vegyszer kell a termesztésükhöz.
A hazánkban nevelt fajtákat elsősorban a termesztési feltételek és az éghajlati viszonyok határozzák meg.
A hazai termés a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) 2003-2012 közötti átlagát figyelembe véve 501 000 tonna évente, ebből 2012-ben 32 000 tonna ment külföldre és 24 000 tonna étkezési alma jött be. Az üzletláncokban, zöldségeseknél most ugyan nem, de főszezonon kívül (decembertől májusig) előkerülnek az import almák, elsősorban osztrák és olasz termények.
Az import oka, hogy az olaszok és az osztrákok nagy tételben, nagy mennyiséget állítanak elő, jobban tudnak nagy mennyiségben és jól téli fajtákat tárolni, állandó ellátást, minőséget biztosítani, ami előny az élelmiszerhálózatoknak. Ezeket a feltételeket a nem megfelelően összefogó magyar ágazat nem tudja teljesíteni - tudtuk meg a FruitVeBtől.
"A szezon elején a magyar almafajták választéka (érési periódustól függően) elég szűk. Októbertől elérhető a teljes választék, akkor tudunk hazai gyümölcsökből a lehető legtöbb félét kínálni. Addig az import almákat is áruljuk részben, fokozatosan kifuttatva őket a szezon érkeztével. Néhány különleges almafajtát pedig csak külföldről tudunk beszerezni, ezeket a széles választék kedvéért tartjuk vásárlóinknak. " - teszi hozzá az Auchan Magyarország kommunikációs menedzsere.
Nyári, őszi, téli
Érési idő szerinti csoportokba osztott almafajták, egyesek több évszakon átívelve is teremhetnek. Téli, és a leszedés után pár hónap utóérés után a legfinomabb ízű, majd akár tavaszig jól tárolható fajták például a Jonagold, Starking, Idared.A másik hiperekben megfigyelhető jelenség, hogy ráírják a csomagolásra: szabolcsi alma. A szabolcsi alma sem fajtát, sem termeléstechnológiát nem jelent és semmiféle védelmet nem élvez, viszont a magyar alma komoly hányada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, 2012-ben a hazai 27 600 hektáros termőterületből 18 000. A többin Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar osztozott - tudtuk meg Ferencz Anitától, a FruitVeB minőségügyi vezetőjétől.
Aki szabolcsi almafajtát szeretne, keresse a Nyári fontost, ami Szabolcs tájfajtája.
Bár a bevásárláskor nem találkozunk vele, a hírekben rendszeresen szerepel. A fogalom olyan fajtákat takar, amelyek ipari felhasználásra keresettebbek, ezek sav-cukoraránya más, mint az étkezési almáké. A magyar léalma kiemelkedő minőségű. A drága léalma egyszerre magas sav-, és cukortartalmú, ezt a hazai tudja hozni, de például a legnagyobb előállító Kína nem.
Mivel az almák íze és állaga széles skálán mozog, így az ideális felhasználási területek is mások.
Golden Delicious: Kellemesen lágy ízű, édes, enyhén ropogós húsú univerzális fajta.
Jonathan: Ízletes, univerzális felhasználású fajta.
Jonagold: A Jonathan és a Golden Delicious hibridje. Édes, illatos, nyersen is finom.
Idared: A Jonathanból származó, vastag héjú, lédús alma, házi lépréselésre nagyon jó.
Gala: Jó esetben nagyon édes, aromás és ropogós húsú, vékony héjjal, ezért ideális nyersen, de süteményekbe is jó.
Golden Delicious: Enyhén savanykás, ezért sütésre is ideális.
Granny Smith: Kifejezetten savanyú, roppanós húsú, sajtok kiváló kísérője, de almás pitébe, süteményekbe is tökéletes.
Red Delicious: Édes, ropogós, kifejezetten nyers fogyasztásra való, sütésre nem jó.
McIntosh: Kifejezetten krémes hús, almaszósznak, almavajnak ideális, sütésre nem alkalmas, mert túlságosan pépes lesz.
Starking: Nagyon édes, éretten kásásodik, ezért nyers fogyasztásra nem túl jó, sütésre is vannak jobb fajták.
Elstar: Húsa közepesen szilárd, lédús, íze finoman édessavanykás, erősen aromás, nyers fogyasztásra kiváló.
Itt pedig kiváló almás recepteket talál.
