Két nagy paprika (ideális esetben egy piros- és egy sárgahúsú)
két deka frissen reszelt parmezán
két deka friss zsemlemorzsa
olívaolaj
a töltelékhez:
egy húsz-huszonöt dekás padlizsán
negyed kiló ricotta
két evőkanál fenyőmag
két deka sózott kapribogyó
négy-öt szardellafilé (olajban eltett)
egy-két gerezd finomra vágott fokhagyma
öt deka frissen reszelt pecorino
egy szál friss oregano
két paradicsom, lehéjazva, kinyomkodva, felkockázva
frissen őrölt bors ízlés szerint
A padlizsánt egy-másfél centis kockára vágjuk, hámozni nem kell. Szűrőbe rakjuk, megszórjuk nagy szemű tengeri sóval és állni hagyjuk fél óráig vagy tovább. Felhasználás előtt folyó vízben leöblítjük, papírtörlővel leszárogatjuk.
Olajon megfuttatjuk a fokhagymát, hozzáadjuk a padlizsánt és a paradicsomot. Tíz-
tizenöt perc alatt megdinszteljük, sózzuk, majd levesszük a tűzről.
Amíg a padlizsán és a paradicsom párolódik, finomra vagdaljuk a kapribogyót, a friss oreganót és az olajból kivett szardellafiléket, majd mindezt összekeverjük a (szükség esetén szűrőben lecsöpögtetett) ricottával. Hozzáadjuk a fenyőmagot és a frissen reszelt pecorinót, jól összekeverjünk. Borsot is darálhatunk bele, amennyi jól esik.
Egy aprócska, de viszonylag magas falú tepsit olajjal kikenünk, a zsemlemorzsát olajban kissé megpirítjuk. A paprikákat kicsumázzuk, a padlizsán-ricotta keverékkel megtöltjük, majd nyílásukkal fölfelé egymás mellé állítjuk a tepsiben. Tetejüket megszórjuk egy-egy evőkanál frissen reszelt parmezánnal, majd elosztjuk rajtuk a megpirított zsemlemorzsát. Százhatvan fokos (légkeveréses) sütőben körülbelül egy óra. Melegen, de nem tűzforrón tálaljuk.
Ricotta helyett használhatunk provolonét, tehéntúrót, sőt akár juhtúrót is, továbbá tehetünk a töltelékbe kimagozott és apróra vágott fekete olajbogyót, ha markánsabb ízekre vágyunk.