Tesztrovatunknak köszönhetően rendszeresen próbáljuk értelmezni a csomagolások légypiszok-méretű feliratait, több-kevesebb sikerrel, de mindenképpen sok kínnal. Pár nap, és már mi és a rövidlátó nagyik is el tudnak majd olvasni mindent, pontosabban: könnyebben el tudják olvasni. Örülnek?
A rendelet (itt olvashatja az egészet) 2014. december 13-tól kötelezően alkalmazandó az általános előírásokra, és 2016. december 16-tól a tápértékekre.
Az élelmiszerek megjelöléséről szóló új uniós rendeletről június 29-én állapodtak meg, és már 2011. december 12-től hatályba lépett, de a vállalkozások az új szabályok átvételére három év átmeneti időt kaptak. A rendelet legnagyobb újítása, a kötelező tápértékjelölés sokára lesz kötelező (2016. december 16-tól, így ezzel most nem foglalkozunk).
A kötelező elemek a csomagoláson:
a) az élelmiszer neve
b) összetevők
c) allergének
d) összetevők mennyisége
e) nettó mennyiség
f) minőségmegőrzési idő
g) tárolási, felhasználási feltételek
h) felelős élelmiszer-vállalkozás neve és címe
i) származási hely
j) felhasználási útmutató
k) alkoholtartalom 1,2% felett
l) tápértékjelölés (ez 2016-tól!)
A jobb olvashatóság érdekében szabályozták a betűnagyságot az élelmiszerek csomagolásán. A nyomtatott kis „x” betű magassága nem lehet kisebb 1,2 milliméternél. Több más olvashatósági kritériumot is megneveztek, például az éles kontrasztot a betűk és a háttér színe között, meghatározták a sortávolságot, a betűközöket és a betűtípusok egyéb tulajdonságait.
Az allergéneket vizuálisan is ki kell emelni a csomagoláson az összetevők felsorolásakor (vastag betű, más háttér, aláhúzás stb.). Újdonság, hogy az allergének jelenlétét a nem előre csomagolt élelmiszereknél – például éttermekben az étlapon – is a fogyasztó tudomására kell hozni.