Molnár Gábor és a hazai csapat – Pohner Ádám commis és Vomberg Frigyes edző – a Bocuse d’Or második napján, január 28-án versenyez, a zsűriben Hamvas Zoltán, a Bocuse d’Or Akadémia elnöke pontoz majd a 24 nemzet képviselői között. A döntőt a névadó, Paul Bocuse szülővárosában, a SIRHA szakkiállítás keretein belül rendezik meg, amelyre közel kétszázezer szakmai résztvevőt várnak.
Már önmagában kimagasló eredmény, hogy Molnár Gábor a stockholmi selejtezőn kvalifikációt nyert, így Magyarország Széll Tamás szereplése után most újra csapatot küldhet a világversenyre. „Ez a siker, és hogy elnyertük a következő európai döntő rendezési jogát, a szakmai összefogás és az Akadémia eddigi munkájának komoly elismerése, de az egész ország számára fontos. Rengeteg mindenen múlik, hogy sikerül-e jobb helyezést elérnünk a döntőn, mint korábban – mi felkészültünk és bizakodva várjuk a megmérettetést!” – mondta beszédében Hamvas Zoltán.
A csapat felkészülése október végén kezdődött és most ért utolsó szakaszához. „A célegyenesben vagyunk, ez a három hónap elegendő volt, már csak apró finomítások vannak hátra és olyan magas szintre juthatunk, amelyet megcéloztunk. Ehhez fontos látni a mögöttünk álló csapatot és támogatást is, amiért nagyon hálás vagyok.” – folytatta Molnár Gábor. A versenymunka fő motívuma a Gömböc, amelynek matematikai képletét 10 évig tartott megfejteni – ahogyan a versenyző is úgy érzi, a siker képlete az erős koncepció és maga a felkészülés, az erre szánt rengeteg idő, a precízen begyakorolt folyamatok. Molnár Gábor így a rá jellemző magabiztossággal és versenyszellemmel indul Lyonba.
A 2016-os Bocuse d’Or európai döntő házigazdájaként nemcsak a magyar döntősre, de ezzel egy időben a SIRHA nemzetközi szakkiállítás magyar standjára is kiemelt figyelem irányul majd Lyonban. „Meghívásként szeretnénk ízelítőt adni a magyar vendégszeretetből és gasztronómiából, a VIP standon hazai séfek kóstoltatnak, borok és pezsgők mutatják be a világ gasztronómiai elitjének, mit kínál Budapest és Magyarország.”– ismertette Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója. Már folyik a következő SIRHA Budapest szakkiállítás szervezése is, amelyre több ezren érkeznek; séfek, zsűritagok, a szakma képviselői és szakírók mellett drukkerek, gasztro érdeklődésű turisták fedezhetik fel Budapest izgalmas kínálatát és programjait.
A METRO, amely nemzetközi szinten a Bocuse d’Or kiemelt partnere, hazánkban is támogatja az Akadémia célját, hogy a magyar gasztronómia hírnevét erősítse. A vállalat a szakmai verseny színvonalához méltó prémium alapanyagokat és eszközöket, verseny- és tréninghelyszínt biztosít a csapat felkészüléséhez. Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója azt is hangsúlyozta, hogy a jövő évi budapesti selejtező előkészítésében és lebonyolításában is részt vállalnak.
A csapat a hátralévő napokban a teljes versenyprogramot többször lepróbálja, szimulálja a lyoni versenybox pontos méretére kialakított gyakorlókonyhában.
A hús- és halétel fő témája idén a gyöngytyúk és a pisztráng. Előbbi szabad tartású forrásból érkezik, utóbbiból az 1300 km-t utazó, Rajna-Alpok régióból származó hal mellett egy lillafüredi tenyésztő sebes pisztrángját is kiváló minőségűnek találta a csapat. A halétel receptjének legalább 50%-ban zöldségekből kell állnia és egy további, még titkos kötelező alapanyagot is megadnak majd a verseny előestéjén; ezt és a további friss hozzávalókat a Lyonban kialakított piacon választhatják majd ki a versenyzők.
A rendkívül kifinomult és összetett köretek elkészítése is komoly kihívást jelent, ebben Pohner Ádámnak, a versenyző segítőjének lesz kiemelt szerepe. Vomberg Frigyes edző pedig tanácsaival, koordinációval támogatja munkájukat és feszes tempót diktál, mivel a kivitelezésre a versenyen mindössze 5 óra 35 perc áll rendelkezésre.
A tál kialakításában az Apli Design iparművészei közreműködtek, hiszen az intenzív ízeken túl a versenyen a tálalásért, a designért is pontok járnak. Ahogyan a húsétel értékelésben fontos az adott országra jellemző elemek használata, a kulturális értékek megjelenítése is.
A Gömböc, mint a húsétel formájában és egyes köret-elemekben is visszatérő motívum, a magyar kreativitást, találékonyságot fejezi ki. A forma folyamatosan mozgásban van, amíg eléri egyensúlyi pontját – ez a dinamizmus jellemző a versenyzőre és a mindig változó, fejlődő budapesti gasztronómiára is. A tál, egyben a hazai vendéglátás „stabil pontját” azok a kulturális értékek, alapanyagok és tradíciók adják, amelyből a csapat is merített a versenymunkák kialakításakor. Megjelenik például a bezdáni paprika, nagymamáink legfinomabb pecsenyéinek intenzív ízei, vagy a klasszikus marinált zöldségek és a torma.