Bolti lekvárt a fánkra?

Ha vannak magyar alapélelmiszerek, a sárgabaracklekvár mindenképpen köztük van. Eszik a gyerekek, kanalazzák a felnőttek, sütemények és tészták elengedhetetlen kelléke.

Aki szerencsés, saját maga készítheti, esetleg anyukák és fáradhatatlan nagymamák hajlongnak miatta az üst fölött – az, hogy ne legyen otthon egy üveggel sem, elképzelhetetlen. Sajnos sokaknak nem adatik meg, hogy a kertben fát neveljenek, vagy a vidéki rokonokhoz forduljanak gyümölcsért. Nem véletlen, hogy rengetegen bolti baracklekvárral próbálják meg túlélni a farsangi fánk szezonját.

Van finom bolti lekvár? Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Miattuk mi is félretettük a családi kincseket, körbeszaladtunk a hipermarketekben, hogy megállapítsuk, melyik az igazi, van-e olyan egyáltalán, amit érdemes megvenni? Azt hiszem, nem árulunk el titkot, ha már az elején lelőjük a poént: nincs könnyű helyzetben, aki tényleg finomat venne.

Hagyományos érték

A kajszibarack, vagy más néven sárgabarack, a török hódoltság idején került be Magyarországra. Gyümölcse is finom, de pálinkának és lekvárnak is kiváló, így nem csoda, hogy hamar népszerű lett. Maga a recept annyira egyszerű, hogy kis türelemmel bárki otthon elkészítheti - csak gyümölcs és cukor kell hozzá -, így nem csoda, hogy az egész Kárpát-medencében elterjedt, és kedveltté vált.

Óhajt egy kanállal? Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Dzsem vagy lekvár?

Egyszerű kettéválasztani a kettőt. A Larousse gasztronómiai lexikon hivatalos meghatározása alapján a dzsemben vannak gyümölcsdarabok, a lekvár homogénebb. Mivel a kajszi érett állapotában puha, könnyen szétfő, ezért alapból krémesebb, egységesebb végeredményt ad. A héj és a rostok ugyan kínálnak némi heterogén élményt, de alapból krémes, fényes narancssárga a végeredmény.

Mitől zselés?

A pektinnel és egyéb zselatinosító anyagokkal megkötött lekvár az ipar átka. A kevés gyümölcstartalmú, pótlásként elkövetett termékekben az üzemi előállítás során kezdték használni, innen szökött át a háztartásokba.

Sűrű, zselés, megáll benne a kanál Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A citromsav vagy citromlé szintúgy lopva költözött a magánlakások kiskonyháiba, pedig a kajszi esetében erre nincs szükség, a gyümölcsben bőven adott a szükséges mennyiség; ennek ellenére minden bolti termékben megtaláltuk a pektinnel együtt. (Ha maguknak készítik, ne tegyenek bele, inkább főzzék tovább, ha elpárolog a víz, összeáll magától is.)

A kecskeméti baracklekvár majdnem elfogyott Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Melyik a legjobb?

A bevásárlás alapján úgy tűnik, hogy a váci székhelyű Pacific Óceán Kft. a hazai piac egyik királya, kapásból több különböző, általuk gyártott termékbe futottunk bele. Sajnos mind az ipari stílus felől közelíti meg a lekvárfőzést, így nem lettek kedvenceink; ebben a mezőnyben még rangsort állítani sem lehet. Kapható román, cseh és német is, mégis nagyon nehéz minőség alapján listázni, hiszen általános érvényű, hogy mind túl édes, túl zselés és túl savas.

Nem bizalomgerjesztő a színe Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Van győztes?

Az Univer által gyártott Kecskeméti Prémium lett az, amelyikre a legtöbb kóstolónk azt mondta, hogy finom, igaz, többször elhangzott, hogy az otthoni sokkal finomabb. Ez igaz is – itt több a cukor, mint kéne, ám nem vészes. Ha nem tudnak becsületes házit szerezni, mi az alábbi tesztelt termékek közül ezt ajánljuk, hisz az egyedüli, ami ideálisan folyós, és nincsenek lopva támadó mellékízek benne.

Lapozzanak, nem hallgatjuk el az igazságot!