Már az alma is génkezelt

Ez lenne a gonosz boszorka almája, amitől nem csak Hófehérke, hanem majd lassan mi is kipusztulunk? Az aggódó kérdésekre egyelőre még mindig nincs válasz: a GMO-technológia ellenzői szerint nem szabadott volna engedélyezni a génkezelt almát.  

Gondolkodtak már azon, miért barnul be ez a gyümölcs felvágás vagy egy apró karcolás után? A polifenol-oxidáz enzim a felületi sérülések után aktiválódik, ez a gyümölcs belső védelmi rendszerének egyik eleme. A bejutni képes kórokozók ellen úgy lép fel, hogy polifenolok bontásába kezd – ennek eredménye a barnás szín, amely az amerikai kereskedők szerint jelentősen csökkenti a gyümölcs értékét.

Minek vágják fel?

Ugyan eddig is léteztek felvágott, védőgázas csomagolású, nem barnuló almák, azonban ezeket speciális, antioxidáns szerekkel dolgozzák meg, így blokkolva az elszíneződést. Az eljárás azonban kifejezetten drága, hiszen a végtermék költségeinek akár felét is kiteheti – a GMO eljárást kidolgozó cég szerint mostantól olcsóbbak lehetnek a felszelt kivitelek. Csupán egy kérdésünk maradt: mi szükség van az előre felvágott almákra, ha van fogunk vagy legalább egy zsebkésünk?

A magyar alma bezzeg barnul. Jó ez így! Forrás: Zirig Árpád

Hogy az alma eladható maradjon, a tudósok kicseréltek egy adott génszakaszt, amelynek eredményeként lecsökkent a polifenol-oxidáz enzim szintje, azaz nem következik be barnulás. A munkát egy kanadai gyümölcstermesztő vállalkozás, az Okanagan Specialty Fruits (OSF) vitte végig – az Egyesült Államok piacán máris nagy érdeklődés övezi a két év múlva boltokba kerülő almát. Magyarországon továbbra sem kaphatna engedélyt, hiszen tilalom van érvényben a genetikailag módosított szervezetekkel szemben, hiszen egészségügyi és mezőgazdasági hatásaik rengeteg vitára adnak okot.

Mit mond az alkotmány?

A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvényünk XX. cikke is rögzíti, hogy:

„(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

forrás: gmo.kormany.hu/

Hiába kérték az elutasítást

Annak ellenére, hogy több környezetvédelmi szervezet és munkacsoport kérte az elutasítást, az USA Földművelésügyi Minisztériuma gond nélkül elfogadta az OSF Arctic Granny Smith és Arctic Golden nevű, nem barnuló, GMO almákat, így termesztésük és értékesítésük nem ütközik jogi akadályokba. A kanadai cég immár húsz éve foglalkozik géntechnológiával – álláspontjuk, miszerint a nem barnuló alma nem jelent környezetvédelmi és mezőgazdasági kockázatot, meggyőzte a döntéshozókat. Neal Carter az OSF vezetője elmondta, a jövőben több más almafajt is készülnek barnátlanítani.

Idahaza főleg a szója a problémás

Ugyan Magyarországon tilos a GMO élelmiszer, ennek ellenére feldolgozott formában rengeteg érkezik hozzánk: az állattenyésztés és az élelmiszeripar fehérjeszükségleteit importból fedezzük, évi 500-700 ezer tonna szójadara és 100 ezer tonna szójabab kerül be, tudtuk meg korábban a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodájától. Zömmel argentin és brazil eredetű szójakészítmények érintettek. Az is belefuthat a génmanipulált termékekbe, aki egyáltalán nem akar.

Az Európai Unióban 2004-ben oldották fel a tilalmat, azóta Magyarországra is importálható génmanipulált szójából készült állati táp. Az ipari állattartás végfogyasztói számára gyakorlatilag kikerülhetetlen, hogy ne olyan húst egyenek, amely forrását előtte nem GMO-szójával etették. Ezt ugyanis nem kell feltűntetni a terméken.