Carlo Cracco a saját nevét viselő, két Michelin csillagos milánói étterem séfje - karrierje során már dolgozott a legendás Alain Ducasse mellett is, tehát kimondhatjuk: igazi profival van dolgunk. Úgy tűnik, mégis elkövetett egy óriási szakmai hibát, ami az olaszok szemében felháborítóan kínos, sőt megkérdőjelezi a szakmai hitelességét is. Egyesek talán még az olasz vérvonalát is átgondolták: Cracco az olasz országos televízióban, tehát egy nagy, ételekkel szemben híresen kritikus közönség előtt, saját, alapanyagot adott az amatriciana tésztaétel szószába. Fokhagymát.
Az amatriciana hazája Róma és a tőle pár kilométerre fekvő Amatrice városa, ahol a polgármesteri hivatal őrzi a hivatalos, sérthetetlen receptet. Az irat (és a hagyományok) szerint a szósz hat összetevőből áll: guanciale (tokaszalonna), pecorino sajt, fehérbor, San Marzano paradicsom, bors és csili.
Piergiuseppe Monteforte, Amatrice polgármestere közleményben jelentette ki a város hivatalos Facebook oldalán, hogy elhatárolódnak Cracco receptúrájától - ez semmiképp sem túlzó a fokhagyma miatt, hisz az amatriciana készítése ezeréves tradíció. Olyan kevés alapanyag kell hozzá (mint ahogy általában az egyszerű zsenialitással készülő olasz ételekhez), hogy ha csak egy apró dolgot elveszünk vagy hozzáadunk, teljesen más ételt kapunk.
Az amatriciana az a tészta, amelynél még azt is meghatározzák, hogy a paradicsom kifejezetten San Marzanóból érkezzen (úgy tartják, itt termesztik a világ legzamatosabb paradicsomait), míg a sajt és a szalonna lehetőleg Amatrice városában készüljön. Ha ehhez a kevés alapanyaghoz hagymát, bazsalikomot, rozmaringot, vagy ahogyan Cracco is tette, fokhagymát adunk, majd az országos televízió egyik műsorában elkészítjük, nevezhetjük akárhogy, csak amatricianának nem.
Monteforte polgármester azért nem volt túl kemény Craccóval szemben: a közleményben azt írja, a séf szakmai múltjára való tekintettel bíznak abban, hogy ez csak amolyan pillanatnyi eltévelyedés volt a részéről.
Alapanyagok:
500 g bucatini (a spaghetti elfogadható, de ne szórakozzunk már - ha csináljuk, akkor rendesen)
125 g tokaszalonna
egy ek extra szűz olivaolaj
2 ek száraz fehérbor
6-7 szem paradicsom, vagy egy 400 g-os hámozott paradicsomkonzerv (San Marzano)
csilipaprika
100 g reszelt pecorino
Az olajat, a kockára vágott szalonnát és a csilit egy serpenyőbe tesszük. Óvatosan lepirítjuk, majd hozzáadjuk a fehérbort.
A paradicsomokat meghámozzuk (forró vízbe mártva könnyen lejön a héja), felnegyedeljük, kivágjuk a magjait. Hozzáadjuk a szalonnás alaphoz, összeforraljuk.
A tésztát al dentére kell főzni. Tálba teszünk egy adagot, megszórjuk pecorinóval, majd várunk egy percet. A szósz ez után került a tetejére. Ennyi.