Csokinyúl helyett cukornyulat árulnak húsvétkor

Ez sajnos nem egy új trend az édesiparban, hanem a csokinyulak kínálatát és minőségét jellemzi. Teszteltük a hiperekben kapható húsvéti kínálatot, hogy kiderüljön, melyiket érdemes adni a gyereknek. Elkeserítő, de egyiket sem ajánlanánk szívből.

Tartja magát a tévhit, hogy a csokoládényulak- és Mikulások általában bevonómasszából készülnek, tudják, ami ha megmarad, jó lesz még egy torta tetejére, úgyis arra való, hát a nevében is benne van. Szerencsére ez az utóbbi években változott, a huszonkét termékből csak egy bevonómasszás nyulat találtunk, a többi a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint tejcsokoládéból készült.

Csokinyulak Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

De mi a szabályozás?

A csokoládék élelmiszeripari szabályozását tavaly végigjártuk egy hosszú, rögös és cukorral borított úton: teszteltük az akkor aktuálisan a hipermarketekben kapható összes tej- és étcsokoládét, hogy megtaláljuk a legjobbat.

Így kezdődött a teszt Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A kakaótartalmú masszák (a fehér és a színes bevonómasszák kakaóanyagot nem tartalmaznak) kakaószárazanyag-tartalma legalább 5%. Az étcsokoládé kakaószárazanyag-tartalma legalább 35%, a tejcsokoládéé pedig minimum 25%. (Ezek a Magyar Élelmiszerkönyv alacsony követelményei, a jó minőségű étcsokoládé 60, a tejcsokoládé pedig 30% kakaó-szárazanyagot tartalmaz.)

Ha az étcsokoládé összetevőit nézzük, az kizárólag kakaómasszából, kakaóvajból, cukorból és természetes vaníliából állhat. A tejcsokoládéban ezeken felül lehet (az élelmiszerkönyv szerint) min. 14% tejszárazanyag is.

Sok maradt belőlük Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A kakaós tej-, ét- és bármilyen bevonómasszák az élelmiszerkönyv leírása alapján kakaóporból és/vagy kakaómasszából, cukorból, növényi zsírból, szükség szerint tejkészítményekből vannak. Masszákból is készülnek figurák (mint a nyúl és a Mikulás) és táblás termékek.

Így érdemes vásárolni

A legfontosabb, hogy mindig, de tényleg mindig olvassák el a címkét. Ha be van hajtogatva, nyissák szét (persze, ha nem tetszik, amit írnak, óvatosan hajtsák vissza, rongálni nem kell), a matrica lehet a figura alján, oldalán, fülén, de ez már részletkérdés. A matricáról kiderül, hogy bevonómasszából készült-e, mennyi cukrot, kakaót tartalmaz, van-e benne bármilyen allergén, ami gyerekeknél különösen fontos szempont.

Egy falatnál többet nem tudtunk legyűrni Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Még a csokoládéból készült nyulaknál is akad egy kibúvó, amelyet egy uniós jogszabály engedélyez: a csokoládék zsírtartalmát 5%-ig kiegészíthetik növényi zsiradékkal (az előírt kakaóvaj-mennyiséget megtartva), ezt kötelező feltüntetni a csomagoláson. Ez lehet bármilyen növényi (például pálma- vagy kókusz-) zsiradék. A megvásárolt termékek között egy tartalmazott hidrogénezett növényi zsiradékot. A csokoládényulaknál ugyanaz a helyzet, mint a táblás csokoládéknál: vannak jobbak (jónak nehezen mondhatók), és vannak az átlagos, rettentő édes termékek.

Hogy áll az ipar?

A húsvét a hazai édesipar legnagyobb ünnepe, ilyenkor a karácsonyinál közel egyharmaddal több figurás édességet vásárolunk. A Nielsen piackutató intézet adatai szerint tavaly majdnem 4 milliárd forintért, 940 tonna szezonális édességet vásároltak a magyarok a húsvéti szezon három hónapja alatt. Ez az egy évvel korábbihoz képest értékbeli és mennyiségbeli növekedést jelentett. A legnépszerűbbek az egymással folyamatos versengésben lévő tojás- és nyúlfigurák – tavaly ismét a nyulak vették át a vezető szerepet.

A húsvét azonban nem csak a csokoládéról szól. Hazai cukorkagyárakban készülnek hagyományos cukormárkáink, mint a Francia Drazsé vagy a Negró, de Magyarországon gyártják a Haribo és a PEZ cukorkákat is. Kekszből is sokkal több fogy, mint egyébként: darált háztartási kekszből például dupla mennyiség, több mint 400 tonna.

Az itthon kapható csokoládék többségével az a baj, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv erre vonatkozó leírása alapján az étcsokoládénak nevezhető termékeknek elég 35% kakaó-szárazanyagot tartalmazniuk (a tejcsokoládénak 25%-ot), lehet bennük cukor, növényi zsiradék – nem csak kakaóvaj – és egyéb ízesítőanyagok. Ez a leírás ugyanígy vonatkozik a csokoládényulakra, tehát ugyanolyan eséllyel találunk finom csokinyulat, mint táblás csokoládét. Ha figyelnek az összetevőkre és azok mennyiségére a nyúlban, az esélyeik nőnek.

Szomorú fületlen nyúl Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Végigkóstoltuk őket, nyitottak voltunk, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a csokoládényulakat sokkal inkább nevezhetnénk cukornyúlnak, nem nagyon lehet itt győztest hirdetni. Az összetevőknél az első alapanyag a cukor, tehát ezt használták fel a legnagyobb mennyiségben a gyártás során, és így megyünk visszafelé a felsorolásban. Kiugróan kakaó- és csokoládéízt hogyan várhatnánk, ha a kakaómassza átlagosan csak a negyedik helyen szerepel az összetevők között?

A siralmas csokinyúlteszt eredményeit a lapozás után részletesen is olvashatják.