Pedig a fesztivál beharangozójában harmincféle cseh sört ígértek, olyan ritkaságokat, amikért tényleg érdemes pár órát keringeni a Szabadság téren felállított standok között. Mi konkrétan a Purkmistr névre hallgató főzdére vagyunk rákattanva, ahol állítólag a Pilsner Urquell leköszönt sörmestere szupertitkos receptek alapján készít utánozhatatlan ízvilágú különlegességeket. De hiába lófráltunk a téren, nyomát se találtuk.
Olyan hangulat uralkodott, mintha a vasárnapi zárva tartást a kormány kiterjesztette volna a fesztiválra, ráadásul szerdára is. Ahhoz képest, hogy már a 8. cseh sörfesztről van szó, valahogy több profizmust, olajozottabb működést várnánk a szervezőktől.
Olyan apróságokat például, hogy a főzdék nyissák ki időben a bodegáikat, a sörlapon feltüntetett sörök valóban csaprakészen álljanak.
És könyörgünk, felejtsük már el végre azt a szánalmas, fröccsöntött műanyag poharat, aminek visszahajló pereme mintha meg akarná harapni a gyanútlan ivót. Jó lett volna látni, vajon a túlméretezett VIP-sátorban lézengő VIP-ek üvegkorsóból döntötték-e magukba a sört.
Még az ég is berágott a szervezőkre, komor felhőket terelt a tér fölé, hideget fújt az arcunkba, és beleszemetelt a sörünkbe, már amihez nagy nehezen hozzájutottunk.
A kitelepült Pivo söröző mentette meg a fesztivál becsületét. Egyrészt mert nyitva volt, másrészt mert ingyen kaptuk az első két csapolást, ami még nem érte el a megfelelő hőfokot. A hagyományos cseh világos (Koutská Desítka) a kelleténél melegebben is pazar komlós és maláta harmóniát villantott.
Később normál hőfokon visszakóstoltuk, sírni kellett a gazdag zamataitól. Tényleg mintha egyenesen az erjesztő kádról merték volna. Nagy kedvencünk, a Rychtář Rataj sajnos még nem volt csapon, de már csak a miatt is vissza kell néznünk az amúgy július 5-ig tartó fesztiválra.
A másik mentőövet az érdi székhelyű Beerboard dobta. Ők többek között a Holba, a Chodovar, a Primator, a Permon és a Černá Hora magyarországi forgalmazói.
A Holba Darkot kóstoltuk, csodás krémes szerkezet, ízgörbéjének végén a pörkölt kávés, malátás édesség dominál.
A Bernard is mentette a menthetőt. Időben kinyitott, és a pultos hölgy őszinte mosollyal csapolta a pasztörizálatlan sört, igaz, kicsit húzós volt az ára, a pohár 500, a korsó 700 forint.
Öt óra magasságában már komoly jelei mutatkoztak annak, hogy valamikor helyükre kerülnek a pocakos fémhordók, és egyszer észrevétlenül ugyan, de az enervált, sörtelen szürkeség átvált majd bohémebb hangulatba.
Addig is el kellett gondolkodnunk azon, mitől is cseh a cseh sörfesztivál?