Méreg az almáskertekben - mi, magyarok jól állunk

Az alma még mindig a legnépszerűbb gyümölcsünk. Esszük, isszuk, reszeljük, cefrézzük – nem mindegy hát, milyen talajban terem. A Greenpeace legújabb, nagy európai vizsgálata szerint nincs okunk az aggodalomra.

Az alma termesztése a legvegyszerigényesebb mezőgazdasági ágazatok közé tartozik. Gyakran hallani aggódó hangokat a hazai földek minősége és állapota kapcsán, de úgy tűnik, az almásokat tekintve nincs okunk félni: a jók között kaptunk helyet a Greenpeace átfogó, a kontinens fő termelő régióit értékelő vizsgálatában.

A környezetvédelmi szervezet szakértői tizenkét országban, Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország, Svájc és Magyarország területén vizsgálódtak. Az almáskertekben álló (pl. pocsolya), vagy onnan lefolyó felszíni vizeket (pl. vízelvezető csatorna) is ellenőrizték.

Együnk hazai almát! Forrás: Zirig Árpád

Erősen toxikus nyomok

A vizsgálatra felkért független, akkreditált németországi laboratórium összesen 53-féle növényvédő szert talált a 85 talaj- és vízmintában. Ezek 70 százaléka erősen toxikus az emberre vagy az élővilágra. A talajminták 78, a vízminták 72 százaléka tartalmazott növényvédőszer-maradványt. A magyar termesztési körülmények és feltételek a mezőny elején találhatók: az idehaza vett 6 talajmintában mindössze 3 növényvédő szer maradványait mutatták ki.

Ezek közül kettő engedélyezett permetezőszer, a harmadik viszont pont az a DDT, amely használata az 1968-as betiltása óta gyakorlatilag megszűnt, de még mindig sok talajban jelen van - lebomlási ideje nagyon hosszú. A Greenpeace szerint jelenléte az évtizedekkel ezelőtti használat következménye: a diklór-difenil-triklóretán az 1940-es években kezdték használni.

Sok a vegyszermaradvány Forrás: Skånska Matupplevelser©Gunnar Magnusson

Az olaszokkal csak a méreg van

Talaj tekintetében a legszennyezettebbeknek az olasz és a belga almáskertek bizonyultak, a vizeket pedig Lengyelországban és Szlovákiában kifogásolták leginkább. A fellelt vegyszerek közül 7 használata jelenleg nem engedélyezett az EU-ban, és csak kivételes tagállami jóváhagyással alkalmazhatók. Ezek lehetnek korábban használt szerek maradványai is, de ez nem változtat azon, hogy az almatermesztés jelenlegi gyakorlata óriási környezetterheléssel jár Európában. A földmintákban talált 2 növényvédő szer igen mérgező hatású a gilisztákra, 8 pedig ugyanilyen hatással van a méhekre és más beporzó rovarokra.

Több olyan talaj- és vízminta is előfordult Európában, amiből akár 13 növényvédőszer-maradvány jelenlétét is ki lehetett mutatni egyszerre, de a lista végére sorolt olasz mintákból háromban összesen 18-féle vegyszer volt jelen. A leggyakrabban fellelhető a boszkalid nevű gombaölő szer volt (a talajminták 38, a vizek 40 százalékában), ami ráadásul sok mintában igen magas koncentrációban fordult elő. A magyar talajmintákban ennek a szernek maradványa nem fordult elő.

Mezőgazdasági idénymunkások jonagored almát szednek Tudlik Tamás őstermelő almáskertjében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkor határában Forrás: MTI/Balázs Attila

Rákkeltő anyagok itthon is vannak

A 6 hazai mintából 5 tartalmazta az egyébként teljesen legálisan használt, engedélyezett tebukonazol gombaölő hatóanyag szermaradványát, amely az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) szerint „lehetséges rákkeltő” besorolású, és rajta van az EU hormonrendszert károsító anyagokról szóló listáján is. A tetrakonazol gombaölő hatóanyagot is legálisan használták, engedélyezett. Az amerikai Környezetvédelmi Hivataltól (EPA) „valószínűleg rákkeltő” besorolást kapott.

A jó hír viszont, hogy a talajminták közel negyedénél tiszta termesztési körülményeket találtak, vagyis igenis lehetséges szintetikus növényvédő szerek nélkül, ökológiai gyümölcstermesztés keretében almát termeszteni Európában és nálunk is.

Egy mezőgazdasági idénymunkás golden almát önt a pótkocsira Forrás: MTI/Balázs Attila

Együnk helyi termést!

A Greenpeace javaslata szerint Magyarországon elsősorban a helyi, országon belül termelt almát javasolják fogyasztásra. Minőségén túl az is mellette szól, hogy az itthoni almát éretten szedik le, nem pedig félig éretten, vagy akár éretlenül, mint az ezer kilométerekről ideszállított külföldit. Az utóbbi így nemcsak kevesebb értékes anyagot tartalmaz, de a szállítással járó levegőszennyezés miatt extra terhelést okoz a környezetnek és a klímának is. A magyar alma fogyasztásával ráadásul a hazai, amúgy is nehéz helyzetben lévő almatermelőket támogatjuk.

Az almáskertek vizsgálatáról szóló eredeti, angol nyelvű jelentés ezen a linken érhető el.