Ennek a menzareformnak volt értelme

iskolai menza, gyeremek étkeztetés, egészség, menü, étel, zöldség,

A tanévnyitó utáni első napon ellátogattunk egy közoktatási intézménybe, hogy megnézzük és kipróbáljuk a menzareform utáni első ebédet. Kellemes csalódás volt: az élelmezésvezető egyetértett a reformmal, a gyerekeknek ízlett az ebéd. Meggyőző menüt kóstolhattunk a Szent Miklós Általános Iskolában.

A menzareform gondolata már egy ideje ott volt a levegőben, végül három évvel ezelőtt vezették be. A türelmi idő leteltével

szeptember 1-jétől kötelező érvénnyel lépett életbe a törvény.

Mostantól az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzéseket is végezhet. A vizsgálatokat a járási hivatalok végzik majd, de fő céljuk nem a büntetés lesz, hanem a konyhák gyakorlati tanácsokkal való segítése.

Vége a türelmi időnek Fotó: Marton Szilvia - Origo

Az irányelvek

Az ÁNTSZ közlése szerint a közétkeztetési rendelet célja, hogy mindenki a szükségleteinek és az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő ételt kapjon. Az egészségesebb közétkeztetést szolgáló alapelveket az országos tiszti főorvos 2011-es ajánlása fektette le. Az újítás szerint teljes kiőrlésű pékárunak, új, egészséges és minőségi nyersanyagoknak, több friss zöldségnek és gyümölcsnek kell kerülnie a bölcsődék, óvodák, iskolai menzák asztalaira.

Csökkenteni kell a só- és cukorhasználatot; a káros, mesterséges alapanyagokat pedig teljesen ki kell vonni a forgalomból:

krumplipüré mostantól nem készülhet porból.

De a tápanyagtartalomra is ügyelni kell, illetve hozzá kell szoktatni a gyerekeket az alacsony zsírtartalmú húsokhoz, vagy ami talán a legnehezebb, az új gabonafélékhez és a teljes kiőrlésű tésztákhoz.

Csak minőségi alapanyagokból Fotó: Marton Szilvia - Origo

És a valóság

Ezek az irányelvek, lássuk, mit mutat a valóság! A reform kapcsán elég ijesztő dolgokat olvashattunk eddig, miszerint a menzáknak, szakácsoknak, élelmezésvezetőknek fájni fog a változás. Az étkezdék a diákok panaszaitól, nyavalygásaitól zengenek majd, az étel nagy része pedig a moslékban landol.

Cseles diákok zsebsószóróval fogják átvágni a rendeletet.

Bojkott lesz, a gyerekek az ízek, a szülők az árak miatt fognak kiakadni.

Pedig lássuk be, amit eddig a menzák nyújtottak, ahhoz nehéz ragaszkodni. Ritkán, talán soha nem hallottam még, hogy bárki egy iskolai étkezde fantasztikus ízvilágáról és tápláló ételeiről szónokolt volna. Ehelyett

jól ismerjük a túlcukrozott menzateákat,

a zsírban tocsogó rántott szeleteket, a bizarr összetételű fasírtokat, az ismeretlen összetevőkből álló főzelékeket, amelyek elfogyasztása után fél órával már úgy éreztük, mintha semmit nem ettünk volna.

Mit siratunk, ha a régi menzákat siratjuk? Fotó: Marton Szilvia - Origo

Egy konkrét eset

Szerencsére, amit az óbudai Szent Miklós Általános Iskolában tapasztaltunk, teljesen más valóságot mutatott. Az iskola vezetője és az élelmezésvezető is egybehangzóan úgy gondolták, hogy a reformok életszerűek, és szükség volt rájuk. Fazekasné Szajlai Adrienn intézményvezető úgy gondolja, hogy a rendelet hosszú távon hasznot fog hozni:

Muszáj volt tudatosságot bevezetni az iskolai étkeztetésbe.”

Ami a konkrét megvalósítást illeti, egyelőre pozitív a hozzáállás. „A törvény által előírt változatos étrend kialakítása érdekében eddig is törekedtünk arra, hogy színesítsük az étlapot, így helyet kapott például az árpagyöngy és a köles is. Tény, hogy hosszabb folyamat volt, míg a gyerekek megszokták ezeket az új köreteket. Ami a sótlanságot illeti, van, aki szerint ízletesebbek lettek az ételek, de

van, aki hiányolja a korábbi sómennyiséget.

Fontos, hogy nekünk is motiválnunk kell a gyerekeket. Mi iskola, kollégium és gyermekotthon is vagyunk – az új elveket a délutáni órákban és a hétvégéken is figyelembe vesszük, ami szintén nem egyszerű feladat.”

Fontos a gyerekek motiválása Fotó: Marton Szilvia - Origo

Keveset beszélünk olyan iskolákról, amelyek többletfeladatokat látnak el, például speciális igényű diákokkal foglalkoznak. A Szent Miklós iskola ebbe a kategóriába tartozik. Szajlai Adrienn hozzátette: „Nálunk nehézséget okozott, hogy a tanulásban és értelmileg akadályozott, autista gyerekek számára az étkezés különösen fontos örömszerzési forrás. Fontos, hogy megtanulják és beépítsék a mindennapjaikba a megfelelő étkezési szokásokat. Fontos, hogy szeressék az ételt, amelyet elfogyasztanak, de idővel szerintem megszokják az új ízeket.”

A gyerekek sokszor válogatósak, ezt figyelembe kell venni Fotó: Marton Szilvia - Origo

Tényleg több a maradék?

Van egyfajta félelem azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek majd ellenállnak az újdonságoknak, és rengeteg drága, minőségi alapanyag landol majd a maradékokat gyűjtő edényben. Az iskola élelmezési vezetője, Rónaszegi Jánosné is említi a problémát, azonban emlékeztet rá, hogy a szabályozás alól nincs kibúvó, csak abban lehet bízni, hogy a gyerekek idővel mindent megszoknak.

Nem lehet letagadni, a nagyon új ételek kipróbálásakor valóban több jön vissza. A gyerekeknek meg kell szokniuk, nekünk pedig el kell fogadnunk, hogy ez a szabály. A törvény meghatározza korcsoportokra lebontva, hogy mi hány napos forgóval kerülhet az asztalokra.”

Boldogan veszik el az üres tányért Fotó: Marton Szilvia - Origo

Nehezebb-e a szakácsok dolga?

A szakácsok sem tűntek úgy, mint akik megtörtek a rendelet terhe alatt. Persze, van mit megszokni, de a törvénynek való megfelelés nem lehetetlen. Ahogy a Szent Miklós iskola egyik szakácsa kifejtette, számos zöldfűszer áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a sót helyettesítsék, így ezekkel próbálkoznak.

Ezt a tányért szépen kipucolták Fotó: Marton Szilvia - Origo

A gyerekek sem panaszkodtak, személyes tapasztalatunk szerint sokkal több üres tányér kerül a tányérleadóba, mint olyan, amelyen még volt némi maradék. Egy kedves jelenetnek is tanúi voltunk:

az egyik kislány nem kért a csupa zöldség köretből,

és kérte a konyhás nénit, neki csak hús kerüljön a tányérjára. Nem erőszakoskodtak vele, próbálták meggyőzni, hogy legalább egy esélyt adjon a zöldeknek, csak egy picit hadd tegyenek a tányér szélére. A kislány ellenállt, ráhagyták. Ez a pedagógiai módszer valószínűleg többet ér az erőltetésnél, amely inkább ellenérzéseket szül.

És a többi menzán?

Az egész országban változásokat hozott a menzákat megreformálni szándékozó rendelet. Olvasóink segítségével az ország több pontjáról is kaptunk bölcsődés, óvodás és iskolai étlapokat.
Látszik, hogy mindenhol próbálják a lehetőségekhez képest változatossá tenni az étkezést, igaz, több szülő kifogásolta, hogy vaj helyett margarint kell enni – „gyermekem nem kedveli, otthon sem eszi meg, az oviban eddig is lekapargatta a kenyérről. A teljes kiőrlésű dolgoknak örülünk, mi is ezeket vásároljuk."
Egy apuka jelezte, lelkes, hogy több gyümölcs és zöldség kerül a tányérra, hisz eddig volt, hogy csak egy fél zsemle jutott lányának, amin nem volt semmi, csak margarin: „az eddigiekhez képest előrelépés a mostani menü, bízom benne, hogy innen csak felfelé van út."
Nem mindenki elégedett: „az egy dolog, hogy kevesebb a zsiradék, több a látszatra egészséges fogás, de én azt tartanám ideálisnak, ha nem silány, májat nem látott májkrémeket, hulladék virsliket és gagyi kockasajtokat kapnának a gyerekek. Ezen hosszú távon még mindenképpen változtatni kell, igaz, nemcsak az óvodában, hanem sok-sok háztartásban is.

Az egyik kisdiák, Bálint elárulta nekünk, hogy ő ki van békülve az új ízekkel, főleg a sok gyümölcsnek örül. A sótlanságot nem bánja, egyetlen dolgot vonna ki a forgalomból, a brokkolit.

Fontos a megfelelő hozzáállás Fotó: Marton Szilvia - Origo

A menü

A menü a következőkből állt össze:

borsóleves, párolt pulykamell zöldségkörettel.

Merész? Nem igazán, mégis úgy tűnt, tökéletesen megfelel a rendelet elvárásainak. Határozottan úgy éreztük, mintha otthoni kosztot fogyasztottunk volna. Semmi nem volt kispórolva, érezni lehetett, hogy minőségi alapanyagokból állt össze az étel. A kevesebb só a legszembetűnőbb, de

ez a konyha kiválóan oldotta meg a fűszerhelyettesítés elvét.

Az ételek nem íztelenek, csak a só helyett a különböző zöldfűszerek és fokhagyma dominálnak.

A borsóleves Fotó: Marton Szilvia - Origo

A borsólevesbe nem lehet belekötni: a lében nem a vegeta és a só, hanem a zöldségek íze érződik. És valóban, ezekből bőségesen találunk a tálban. A tetején nem úsznak óriási zsírgömbök, mégis ízes. Vakteszten inkább egy kedves nagymamához kötnénk, mint iskolai menzához.

A főétel Fotó: Marton Szilvia - Origo

A főétel húsrésze kellemes csalódás volt. Párolt, enyhén borsozott pulykamell. Erős sózáshoz szokott egyéneknél nem aratna osztatlan sikert, pedig nem volt hibája, omlós volt, és jó minőségű.

A köret kizárólag zöldségekből állt össze. Répa, borsó, kukorica, karfiol – mindez vajon párolva petrezselyemmel, fokhagymával. Ez utóbbi annyira finom volt, hogy akár hús nélkül is megállta volna a helyét. A só eszünkbe sem jutott, nemhogy hiányzott volna.